A geostacionárius pályán keringő Himawari–8 a Földet figyeli, de a vörös óriás szerencsére pont belefért a látóterébe. A felvételekből kiderült, hogy a Betelgeuze-nek a korábbi spekulációkkal ellentétben kutya baja, és még jó ideig nem kell szupernóva-robbanástól tartani.
Kis-Tóth Ágnes, az ELTE Atomfizikai Tanszékének munkatársa A Hangya című szuperhősös akciófilm példáján mutatja be, hogy ha a hangyaember képes lenne óriássá nőni, sűrűsége akár az ezredrészére is lecsökkenhetne, így a fizika törvényei szerint nagy valószínűséggel héliumos lufiként szállna tova.
Miután összeállt a 18 elemből álló óriási főtükre, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja egy tőlünk 2000 fényévre található csillag ragyogását örökítette meg, de a háttérben további csillagok és galaxisok százai tűnnek még fel.
Egy új kutatás szerint eddig súlyosan túlbecsülte a tudomány a kicsi, de elképesztően sűrű neutroncsillagokon létrejövő hegységek méretét. A magasságuk még a néhány centimétert sem érheti el.
Az égbolt egyik legfényesebb csillagának elhalványodását 2019 végén figyelték meg, és a csillagászok már abban reménykedtek, hogy felrobban, de mint kiderült, szupernóva helyett más események álltak a jelenség hátterében.
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
A feladat, mint minden karácsonykor, hogy a fát beszuszakoljuk, csak ezúttal nem talpba, hanem egy hatágú csillagba, ráadásul nyolc darabot. Az ábrán látható szabályos háromszögek mind egyformák, oldaluk 25 cm. A fenyő szára 9 cm. Menni fog?
Az ESA magyar kutatók közreműködésével több mint 300 ezer vörös törpét észlelt a Nap körül, így egy adatfrissítéssel megtízszereződött az ismert csillagszomszédaink száma.
A Nap másodlagos fúziós folyamatából származó neutrínórészecskéket érzékelt egy olaszországi detektor. A tudományos áttörés fontos információkkal szolgál a Nap szerkezetéről, a magjában lévő elemekről és a nagyobb csillagok működéséről.
A 215 millió fényévnyire lévő csillag túl közel került egy fekete lyukhoz, amelynek extrém gravitációs tere magához vonzotta, majd csíkokra szabdalta a jobb sorsra érdemes égitestet.
Az európai-amerikai együttműködéssel az űrbe bocsátott Solar Orbiter szonda példátlan felbontásban tárta fel a hozzánk legközelebbi csillagot, és eddig nem látott struktúrákat azonosított rajta.
Háromezer fényévre innen létezik egy olyan bolygórendszer, amelyben egy Föld-szerű bolygó és egy Nap-szerű csillag nagyon ismerős módon viszonyul egymáshoz. A Kepler távcső tízéves adatai alapján egy új módszerrel azonosított bolygó felfedezését forradalmi észlelésnek tartják az eredményeket publikáló csillagászok.
A kínai gigateleszkóp felfedezése szerint a neutroncsillag, amely egy másodperc alatt több százszor forog körbe, a környező csillagokból nyeri az ehhez szükséges energiát.
A kutatók nemrég publikálták a szonda első eredményeit, amelyek segítenek abban, hogy jobban megértsük saját Napunkat, és védekezzünk az űridőjárás hatásai ellen.
A kutatók megvizsgálták, hogy milyen hatása lenne a Kepler-96 csillagkitöréseinek a földi mikroorganizmusokra egy lakhatósági zónában található hipotetikus bolygón. Meglepő eredményre jutottak.