Öt világraszóló építmény a téli napforduló tiszteletére
Idén mára, december 21-re esik az év legrövidebb nappala. A mai Európa területén található ősi konstrukciók sora bizonyítja, milyen nagy jelentőséggel bírt ez a nap az újkőkorszak emberének.
csillag
Mennyei felvételt készített a James Webb űrtávcső a csillagok születéséről
A Homár-köd fiatal csillaghalmazának központi, legfényesebb pontjáról kiderült, hogy nem is egy, hanem legalább két óriási csillagból áll, amelyek egyenként 60-70-szer masszívabbak a Napunknál.
Négyes csillagrendszert fedeztek fel, ami rejtélyes égitestek titkait fedheti fel
A Földtől 82 fényévnyire található csillagrendszer két vörös törpéből és két barna törpéből áll.
Éjjel tetőzött a Perseidák meteorraj, de még pár napig érdemes keresni a hullócsillagokat az égen
Mi is megpróbáltunk elcsípni néhány hullócsillagot a Perseidák meteorrajból. A legnagyobb meglepetésünkre sikerült!
Magyar csillagász jósolta meg először, most ténylegesen is felfedezhették a Betelgeuze rejtőzködő kísérőcsillagát
Az Orion csillagkép vörös szuperóriása körül egy napszerű csillagot észlelt a Hawaiin található Gemini North távcső. Pont ott, ahol annak Molnár László és kollégái szerint lennie kell.
Soha nem láttunk még a galaxisunkban olyan objektumot, mint a most felfedezett kozmikus villogó
Az ASKAP J1832−0911 nevű objektum egy hónapig 44 percenként ismétlődő felfényesedéseket produkált, amiket rádió- és röntgentartományban is észleltek a csillagászok. Annyi biztos, hogy nem pulzárról van szó.
Szokatlanul szimmetrikus kozmikus gömböt pillantottak meg csillagászok
A Teleiosnak elnevezett, szinte tökéletesen szimmetrikus szupernóva-maradvány a Tejútrendszer külső régiójában található, és több tucatszor akkora, mint a Naprendszerünk.
A csillagok dalainak elemzése a korábbiaknál pontosabb eredményekre vezet
A 21 fényévnyire található HD 219134 asztroszeizmológiai vizsgálata felülírta a korábbi mérések adatait.
Kozmikus környezetünkben bujkáló, hatalmas gázfelhőt fedeztek fel
Az Eosnak elnevezett molekulafelhő 300 fényévre található tőlünk, és nehéz volt kimutatni. De a csillagászok szerencséjére távoli ultraibolya tartományban szinte ragyog az égbolton.
Üstökösszerű csóvával hullik darabokra a bolygó, amely túl közel merészkedett a csillagához
A tőlünk 140 fényévre található égitest 30 óránként egy Mount Everest-nyi tömeget veszít el. A bolygónak egymillió éve lehet hátra.
Hamarabb jelent meg a víz az univerzumban, mint az első galaxisok
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
A Gemini távcső elképesztő kozmikus virágot vett észre 160 ezer fényévre tőlünk
A Dorado csillagképben, a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszer egyik szatellit törpe galaxisában.
Két hét múlva beteljesül a kutatók 60 éves álma, amikor a Parker Solar Probe szinte megérinti a Napot
Az amerikai űrügynökség szondája december 24-én 6,2 millió kilométerre halad majd el a Naptól. A megközelítés során 692 000 kilométeres óránkénti sebességet fog elérni, amivel fél óra alatt eljuthatna a Földtől a Holdig.
Lángoló gitár az űrben – energiasugarakat lövell a különös nebula
Heavy metal koncertekről ismerős, lángot lövellő gitárra emlékeztet ez a nebula, amelynek a létezéséről tudtunk ugyan, de most az általa kibocsátott sugárnyalábokat is sikerült megfigyelni.
Először sikerült lefotózni közelről egy másik galaxis csillagát
A mi galaxisunktól 160 ezer fényévre található WOH G64 vörös szuperóriásról készült felvételen máris különös jeleket észleltek, amik arra utalhatnak, hogy a csillag néhány év múlva felrobban.