
Hamarabb jelent meg a víz az univerzumban, mint az első galaxisok
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
A Dorado csillagképben, a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszer egyik szatellit törpe galaxisában.
Az amerikai űrügynökség szondája december 24-én 6,2 millió kilométerre halad majd el a Naptól. A megközelítés során 692 000 kilométeres óránkénti sebességet fog elérni, amivel fél óra alatt eljuthatna a Földtől a Holdig.
Heavy metal koncertekről ismerős, lángot lövellő gitárra emlékeztet ez a nebula, amelynek a létezéséről tudtunk ugyan, de most az általa kibocsátott sugárnyalábokat is sikerült megfigyelni.
A mi galaxisunktól 160 ezer fényévre található WOH G64 vörös szuperóriásról készült felvételen máris különös jeleket észleltek, amik arra utalhatnak, hogy a csillag néhány év múlva felrobban.
Molnár László, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatója és kollégái azt állítják, hogy egy Naphoz hasonló csillag kering a rejtélyes vörös szuperóriás körül. Decemberben a Hubble űrtávcsővel nézhetik meg, tényleg így van-e.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
A kutatók egy tál spagettit majszoló, majd azt visszaböfögő ötéves gyerekhez hasonlították a csillagfaló szupermasszív fekete lyukakat.
Az új megfigyelések alapján a galaxisunk nem lóg ki a tömegből, és a hozzá hasonló tömegű spirálgalaxisokra emlékeztet. Emiatt viszont sok mindent felül kell vizsgálni, amit a Tejútrendszerről idáig feltételeztünk.
Egy nemzetközi kutatócsoport öt csillaghalmazt talált a James Webb űrtávcsővel egy hihetetlenül távoli galaxisban, amit egy kozmikus nagyítólencsének hála 13,3 milliárd évvel ezelőtti formájában látunk.
Mégsem létezik a Földtől 16 fényévre található 40 Eridani A csillag körül évekkel ezelőtt felfedezett exobolygó. A jelet a csillag felszínének változásai okozhatták.
Péntek este több amerikai és kanadai gazdálkodó is arra panaszkodott, hogy az extrém, G5-ös geomágneses vihar megzavarta a traktoraik és gépeik GPS rendszereit, ami miatt le kellett állítani az ültetést a kukorica vetési szezon közepén.
A Földtől 41 fényévre található 55 Cancri e-nek vastag, szén-monoxidban és szén-dioxidban gazdag légköre lehet, amit a felszínét borító magmaóceán tart fenn. Ez az első alkalom, hogy légkört mutatnak ki egy kőzetekből felépülő exobolygó körül.
A képen a Kis Súlyzó-köd színpompás gázfelhői láthatók. Az 1990. április 24-én fellőtt űrteleszkóp karrierje katasztrofálisan kezdődött, de aztán túlszárnyalta még a szakemberek legvadabb álmait is.
A BH3-at a Sas csillagkép egyik imbolygó csillaga buktatta le.