Korábban megírtuk, miért volt ennyire pusztító a több ezer halálos áldozattal járó mianmari földrengés. Most a Science Alert közölt egy sokkoló felvételt arról, hogy mit is jelent a valóságban a kőzetlemezek találkozása.

Ismert, hogy 2025. március 28-án pénteken egy 7,7 magnitúdójú földrengés rázta meg Mianmart. Az esemény egy 1200 kilométer hosszan, észak-déli irányba húzódó törésvonal középső részén történt, egy olyan szegmensen, ahol évtizedeken keresztül viszonylagos nyugalom volt. Azonban a földkéregben nőtt és nőtt itt a feszültség, ami végül egy hatalmas hosszon okozott kőzetelmozdulást. Ennek tágabb lemeztektonikai oka az, hogy az Indiai-kőzetlemez észak felé mozog – többek között gyűri fel a Himaláját –, a keleti oldalán pedig a Burmai-mikrolemez alá bukik. A Burmai-mikrolemez is észak felé mozog a tőle keletre lévő Szunda-kőzetlemezhez képest, köztük húzódik ez a hosszú törésvonal, ami mentén így oldalelmozdulás történhet. A Sagaing-törésvonal a Föld egyik leghosszabb és legaktívabb oldalelmozdulásos törésvonala, ami mentén az elmúlt évszázadban közel egy tucat, 7-es magnitúdónál nagyobb földrengés pattant ki. A szeizmikus és földszerkezeti elemzések alapján a földrengés egy különleges típusú volt, aminek szupernyírás-földrengés a neve.

Az alábbi videót a szingapúri Htin Aung nevű mérnök tette közzé a Facebookon, a képek Thazi város közelében, a GP Energy Myanmar Thapyawa napelemparkban készültek. A felvétel középpontjában egy beton-fém kapu áll, amely megremeg és kinyílik, amikor a föld mozogni kezd. A videó 14. másodpercében egy repedés nyílik meg a kapun kívüli felhajtón és az udvaron, jól látható, ahogy a felszín a só szoros értelmében szétszakad.

* * *

Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!