Magyar kutatók szerint a szemünk elárulja, mennyire pontosak az emlékeink
Egy friss kutatás szerint a szemünk, egészen pontosan a pupilláink elárulhatják, hogy mennyire pontosak és részletesek az emlékeink. A Popular Science című lap mindezt a BME Kognitív Tudományi Tanszékének két kutatója, Albi Ádám és Pajkossy Péter tanulmányára hivatkozva írja, ami a Journal of Experimental Pscychology: Learning, Memory, and Cognition szaklapban jelent meg.
A kutatók megállapították, hogy amikor az emberek felidéznek valamit, amit korábban láttak, a pupilláik kitágulnak, ha tisztán és pontosan emlékeznek rá.
A kutatásban részt vevő 28 önkéntesnek 80 ritkán használt magyar szót vetítettek ki egy képernyőn, és meg kellett jegyezniük, hol helyezkednek el. Később régi és új szavak egyvelegét mutatták meg nekik, és az volt a feladat, hogy a már látott szavakat helyezzék az eredeti pozíciójukba. Eközben a kutatók nyomon követték a pupillaméretük változását, és felfedezték, hogy a résztvevők pupillái nagyobb valószínűséggel tágultak ki, ha nemcsak a szóra, hanem annak eredeti helyére is emlékeztek.
A kísérlet több évtizednyi kutatásra épül, amely során a pupillatágulást a kognitív erőfeszítéssel és a memóriával hozták összefüggésbe. Azt már korábban felfedezték, hogy a pupillatágulás az ismerős dolgok felismerésének következménye is lehet, de a BME kutatói most továbbmentek, és azt állítják, a változás mértéke az emlék pontosságát is tükrözheti.
A Popular Science megkereste Mohamed El Haj-ot, a Nantes-i Egyetem neuropszichológus professzorát is, aki elmondta: „A pupillatágulás a memória minőségének nem invazív, költséghatékony mutatójaként szolgálhatna olyan területeken, mint az oktatás, a klinikai pszichológia vagy egy bírósági meghallgatás.” A lap szerint ez akár egy olyan jövőhöz vezethet, ahol egy szemtanú megbízhatóságát mindössze a szemük figyelésével meg lehetne állapítani.
* * *
Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!