Az MIT kutatása szerint a ChatGPT használata csökkenti az agyi aktivitást
A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) nemrég kutatást végzett, hogy megtudják, milyen hatással van az emberi agyra a mesterséges intelligencia (AI) használata. A résztvevőkkel esszéket írattak, és megállapították, hogy azok, akik ChatGPT-t használtak a feladat elvégzéséhez, jelentősen alacsonyabb agyi aktivitást mutattak, mint azok, akik legfeljebb keresőmotort használtak, vagy kizárólag saját gondolataikra támaszkodtak.
A négy hónapos kutatásban az 54 felnőtt alanynak fejenként három esszét kellett megírnia a saját csoportjának előírt szabályok szerint – ChatGPT-vel, kereséssel vagy saját kútfőből. A húszperces esszéírási periódus alatt minden résztvevő agyi jeleit EEG-vizsgálattal rögzítették, majd az írásokat nyelvi komplexitásuk alapján is kielemezték, így az esszék szókincsét, mélységét és stílusát is megvizsgálták.
Az AI-t használó csoport tagjai nemcsak gyengébb kognitív aktivitást mutattak a feladat során, hanem később kevésbé is emlékeztek arra, hogy mit írtak, valamint kevésbé ragaszkodtak saját írásukhoz, vagyis a memória és a felelősségérzet szempontjából is rosszabbul teljesítettek a többieknél.
A kutatás utolsó fázisában a résztvevők szerepet cseréltek: azok, akik korábban AI segítsége nélkül írtak esszéket, azok ChatGPT-t használtak, és fordítva – mindenkinek az első három körben megírt témák közül kellett egyet választania. Azok, akik az első három esszéjüket ChatGPT-vel írták, a negyedik feladatban a vártnál rosszabb teljesítményt nyújtottak, és nehezen tudták felvenni a versenyt azokkal, akik korábban megedzették az agyukat, és csak a végén kaptak segítséget a chatbottól.
Az MIT kutatói ezt a „kognitív adósság” felhalmozódásának, vagy kognitív lemaradásnak tulajdonították, ami a tanulási képességek gyengülését takarja az agyi funkciók kihasználatlansága okán. Megjegyzik: a negyedik fázist csak 18 résztvevő fejezte be, úgyhogy az előzetes eredményekről még nem kell messzemenő következtetéseket levonni. (A kutatók külön kérték az újságírókat, hogy ne olyan címekkel számoljanak be a tanulmányról, mint hogy „a ChatGPT elbutít”; a Daily Mail csak annyit mondott, „fogd meg a söröm!”)
A Dél-ausztráliai Egyetem oktatási és tanulásfejlesztési szakértőinek cikke emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az MIT-kutatás módszertanának is köze lehetett a hangzatos eredményekhez. Az egyes csoportok eltérő teljesítménye a negyedik feladatban ugyanis csak a familiarizációs hatásnak köszönhető: akik az első három esszé írása során elsajátították, hogyan kell saját kútfőből elvégezni a feladatot, azok nyilvánvalóan jobban megerőltették az agyukat, mint azok, akiknek csak a végén kellett maguktól esszét írniuk.
Az MIT kutatását kritizáló szakértők szerint az AI-hoz való hozzáállásnak is valahogy úgy kellene megváltoznia, mint a számológép-használat megítélésének: nem kell élből tiltani, hanem olyan feladatoknál meg kell tanulni használni és engedni kell, ahol megkönnyíti a tanulók dolgát, és nem megy a gondolkodás rovására.