Az Adriai- és az Európai-kőzetlemez „harapófogója" okozhatta a hétvégén kirobbant csongrádi földrengéseket

„A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak – vagyis olyan helyek ezek, ahol a földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest” – olvasható a pénteken, július 4-én és szombaton július 5-én Csongrád környékén tapasztalt, 3-3,2-es, illetve 3,6-os magnitudójú földrengésekről a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vasárnapi Facebook-bejegyzésében.

Az intézet szakemberei már megkezdték az utórengések megfigyelését, és a következő napokban gyűjtött adatok alapján pontosabb földtani értelmezés is elkészül, az azonban már most biztosnak tűnik, hogy természetes, tektonikai eredetű földrengésekről van szó.

„A rendelkezésre álló információk alapján valószínű, hogy a földrengések a Dél-Alföld alatt húzódó, kelet–északkelet és nyugat–délnyugati irányú mély törésvonalakhoz kapcsolódnak. Ezek mentén jelenleg is tapasztalható oldalirányú elmozdulás, amely úgynevezett »balos« értelmű. Azaz a két lábunkkal a törés vonal egyik és másik oldalán található lemezen állva a bal kezünkön lévő mozog az irányunkba. Ezen aktív szerkezeti zónák közül több is szerepel Koroknai és munkatársai (2020) földtani térképén. A mostani földrengések is legvalószínűbben ezekhez köthetőek. Kisebb utórengések a következő napokban is előfordulhatnak. Az eredményekről a lakosság számára folyamatos tájékoztatást adunk”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: