Gucci, Dubaj, homár, Zara: ezt jelenti a magyaroknak a luxus

Mi számít luxusnak? Ezt a kérdést vizsgálta az Europion online piackutató cég Magyarországon, augusztus közepén, 1200 fővel elvégzett reprezentatív kutatása.

A magyarok relatív többsége, 40 százaléka nem rajong a luxustermékekért és szolgáltatásokért, de nem zavarja, ha mások igen, 25 százalékuk azonban kifejezetten így élne, ha tehetné. A nők 30 százaléka tartja menőnek a luxus életformát, a férfiaknál ez az arány 20 százalék – áll az Europion kutatási összefoglalójában.

A társadalom több mint egyharmada ugyanakkor inkább elítéli a luxus hajszolását, 12 százalék szerint erkölcstelen és elítélendő, további 23 százalék jobbára gyarló emberi esendőségnek tartja. Érdekes módon az elutasítóbb vélemények a magasabb jövedelmű csoportokban és a diplomások között fogalmazódtak meg inkább.

A teljes népesség 67 százalékával soha sem fordul elő, hogy luxusterméket, vagy szolgáltatást fogyasztana, a fiatalok körében gyakoribb az ilyesmi: a 16–29 évesek közel fele (47 százalék) évente, 14 százalékuk pedig havonta enged meg magának valamilyen luxust.

Persze, kérdés, hogy ki mit tekint luxusnak? Az egyes társadalmi csoportokban hol van a luxus határa? A kutatásban erre is rákérdeztek.

Utazás

A turisztikai desztinációk közül a Maldív-szigetek (65 százalék) és Dubaj (69 százalék) számítanak a leginkább luxus célpontnak, de Bali (57 százalék), az Egyesült Államok (46 százalék) és Ausztrália (42 százalék) is az élen végeztek.

Nem kevesen (12 százalék) a Balatont is a luxushoz sorolták – többen például, mint Horvátországot (8 százalék) vagy Ausztriát (7 százalék). A jacht, a helikopter, a tengerjáró hajó egyértelműen luxus utazási mód a válaszadók szerint, a business- vagy első osztályú repülést viszont csak a megkérdezettek kevesebb mint fele tartja annak.

Márkák, sportok, ételek

Ami a brandeket illet, a designer divatmárkákat egyértelműen a luxussal azonosítják: a Gucci (79 százalék), a Chanel (69 százalék), a Hugo Boss (49 százalék), a Calvin Klein (46 százalék) és a Ralph Lauren (45 százalék) jelentik itt az élcsoportot. A nők és a magas jövedelműek körében ezek a márkák még erősebben kapcsolódnak a luxushoz.

A fast fashion márkákat (H&M, Primark, Mango) a válaszadók ritkán azonosították a luxussal, de a Zara kilóg a sorból: a spanyol márkára minden ötödik magyar luxusmárkaként tekint, különösen a 30–39 évesek. Az egyetlen magyar márka a listáról, a Nanushka, 23 százalékos említést kapott.

A golf és a vitorlázás viszi a prímet a luxussportok között 60 százalék fölötti eredménnyel, ezeket követi a lovaglás (40 százalék), a síelés (33 százalék) és a tenisz (30 százalék). Az edzőtermek látogatását csak 8 százalék tartja luxusnak, de az alacsony jövedelműek körében jóval magasabb ez az arány (13 százalék), mint a tehetőseknél (2 százalék).

A gasztronómiában egyértelműen luxusnak tartják a magyarok a homárt, a kaviárt és a szarvasgombát. A dobogóról éppen leszorul a libamáj és a szarvasgerinc. Az italok közül a whiskyt azonosítják leginkább luxussal a (40 százalék) és a koktélok (32 százalék). Az utóbbi időkben beszédtémává vált latte avocado például csak minden ötödik magyar szemében luxustermék.

A generációs különbségek itt változó irányba érvényesülnek, állítja a kutatás. Míg a fiatalok (16-29 évesek) inkább a steakben és a füstölt lazacban látják a luxust az idősekhez (60+ év) képest, az idősek nagyobb aránynak sorolják luxuskategóriába a szarvasgombát és a libamájat.

Szolgáltatások

A személyi szolgáltatások közül messze a magánsofőr számít a legnagyobb fényűzésnek a magyarok többsége szerint (80 százalék). A magániskolákat és a magán egészségügyi ellátást is a magyarok kétharmada luxusnak tartja, ahogy a botoxot több, mint a fele. A takarítás 32 százalék szerint luxus, a pénzügyi tanácsadás, a pszichoterápia, a zeneóra és a nyelvóra azonban már nem igazán számít annak a válaszadók számára.