Egy frissen megjelent tanulmány azt javasolja, hogy évi két repülőúton felül vessenek ki extra adót az utazásra. Ez viszonylag kevés embert érintene, cserébe 21 százalékkal csökkentené az ágazat szén-dioxid-kibocsátását.
A 19. században elsüllyedt hajó állami védelmet kapott, engedély nélkül nem lehet róla elvinni semmit. Igény azért lenne rá, 2011-ben egy hasonló üvegért 30 ezer eurót fizettek egy árverésen.
Az abszolút luxust az 1990-es években megtestesítő Cartier óra, Yves-Saint Laurent ing és kétárbócos jacht mellé felzárkózott a hanyag elegancia, a világ körüli utazás és az extrém kalandok. A Z generáció számára a luxust egyre inkább a személyre szabottság jellemzi.
Michelin-csillagos menü és saját inas a repülőn, fűtött márványkád és eredeti Picasso a luxushajón, bér-Bugatti, esetleg föld körüli taxiút? Az űrturizmus százezres-milliós jegyáraitól sokan levegő után kapkodnak, de nem kell a Kármán-vonalig repülnünk, hogy utazásra költsük egy kisebb lakás árát: elég, ha befizetünk a világ legdrágább autó-, vonat-, hajó- és repülőútjaira.
A láncos buzogányra hasonlító táskára hasonlító ufóra hasonlító bluetoothos hangszóró potom 2890 dollárba kerül. A hülyének is megéri – gondolhatja a világ összes vak és süket milliomosa.
A koronavírus-világjárvány előbb a luxustermékek legnagyobb vásárlóját, Kínát terítette le, majd Olaszországot, a luxustermékek legfőbb előállítóját. Utána eltörölte a turizmust, amire a luxuspiac az utóbbi időben építkezett. Nem csoda, hogy a piaci szereplők óriási veszteségeket kénytelenek elkönyvelni, a kis olasz manufaktúrák puszta léte is kétséges. De még innen is van feltámadás!
Mely termékekről következtethetjük ki, hogy a tulajdonosuk milyen vagyoni helyzetben van? Az iPhone 2016 óta számít státusszimbólumnak, korábban a vajfogyasztásból próbáltak hasonló következtetéseket levonni.