A konyha sokáig a szolgálók birodalma volt, aminek a létezéséről az urak nem is igazán vettek tudomást. Aztán jött az első világháború, kevesebb lett a cseléd, így a középosztálybelieknek és a gazdagoknak is szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy konyha márpedig van, volt és lesz, és egyáltalán nem mindegy, hogyan rendezik be.
A méregtelenítő kúrák iránti érdeklődés töretlen, a méregtelenítő italok piaca pedig évről évre bővül, annak ellenére, hogy számos táplálkozástudományi szakértő szerint a léböjtölésnek nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztható jótékony hatása. Bóna Enikő, a Semmelweis Egyetem doktorjelöltje utánajárt annak, hogy milyen motivációk mozgatják a résztvevőket, és honnan ered az alternatív kúra sikere.
Fel kell készülnünk arra, hogy merőben új gazdasági szemlélet mentén kell élnünk, életmódunkat pedig gyorsan és radikálisan meg kell változtatnunk. Nincs mese, korlátoznunk kell szén-dioxid-termelő pénzköltésünket. Mindezt tudatosan, állhatatosan, hiszen abba az életmódba, amit eddig folytattunk, már nincs visszatérés.
Az író legújabb, Rézi a páczban című tárcakötetében arra buzdítja a magyart, úgy is, mint fritőznemzetet, hogy térjen vissza a bográcshoz, a fához, a faszénhez és a kemencéhez.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói szerint az emberek átlagosan 2 százalékkal több stressznek vannak kitéve napjainkban, mint a 20. század végén. A középkorúak körében ugyanakkor ez az arány 20 százalékos növekedést mutat.
Bevallottan beles nemzet vagyunk, az irodalmunk is szügyig jár a szaftban, de nálunk az étel nem lett kultúrtárgy, és a gasztronómia nem vált civilizációnk részévé. Erdélyt viszont nem tarolta le a kirántási mánia, sem a paprikabumm – mondja Cserna-Szabó András író, a legendás Erdélyi lakoma újratöltött változatának szerkesztője.
Amerikai kardiológusok az elmúlt 20 év 230 ezer esettanulmányon alapuló kutatásainak eredményeit összesítve jutottak arra, hogy a derűlátás elejét veszi a szívproblémáknak és az idő előtti elhalálozásnak.
Azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stresszt és a negatív hangulatot. Emellett nagyobb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.
Az öregedés lassítható: az egészségtudatos életmód jó hatása bizonyított, de egy rakás állatkísérlet is biztató eredményre jutott, a székletátültetéstől az epigenetikai átprogramozásig.