Egy nemrégiben publikált tanulmányban a mentális jóllét és az egészséges időskor összefüggéseit vizsgálták. Mint kiderült, a tévénézés árt, a sajtevés viszont használ az embernek.
Küzdhetünk-e a biológia ellen? Mi az öregedés az egyén, a társadalom és a faj szintjén? Milyen modellek segíthetnek az öregedési folyamat megértésében? Az öregedés miértjeire még ma sincsenek egyértelmű válaszok, de Szathmáry Eörs a 7. Qubit Live-on igyekezett feltárni a lehetséges magyarázatokat.
Az evéskultuszt piedesztálra állító Krúdy Gyula 1919-ben még attól tartott, hogy eltűnnek Magyarországról a tekintélyt parancsoló hasak, ám az 1930-as években már egyre több orvos figyelmeztetett a terjedő elhízásjárvány veszélyeire.
A kutatók évek óta kongatják a termékenységi vészharangot: a nyugati férfiak spermiumszáma az elmúlt 40 évben több mint 50 százalékkal csökkent. Összeszedtük, milyen életmódbeli és környezeti tényezők állhatnak a háttérben.
A Qubit podcast legújabb adásában Thúróczy Bertalan ráktúlélővel, orvosbiológiai mérnökkel és hosszútávfutóval beszélgettünk életmódváltásról, étrendről, személyre szabott orvoslásról, és arról, miért nem baj, ha eggyel több bejgli csúszik le karácsonykor.
A párok tagjai inkább hasonlítanak egymásra a politikai nézeteiket, iskolai végzettségüket és alkoholfogyasztási szokásaikat tekintve.
A magány mellett romló mentális egészség jellemzi a magyar fiatalokat, akik az inflációt, a gazdasági válságot és az oktatás helyzetét tartják a legaggasztóbbnak.
Alapvetően nem a kronotípus, hanem az ahhoz kapcsolódó életmód határozza meg a várható élettartamot, derül ki egy friss finn kutatásból.
A konyha sokáig a szolgálók birodalma volt, aminek a létezéséről az urak nem is igazán vettek tudomást. Aztán jött az első világháború, kevesebb lett a cseléd, így a középosztálybelieknek és a gazdagoknak is szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy konyha márpedig van, volt és lesz, és egyáltalán nem mindegy, hogyan rendezik be.
A méregtelenítő kúrák iránti érdeklődés töretlen, a méregtelenítő italok piaca pedig évről évre bővül, annak ellenére, hogy számos táplálkozástudományi szakértő szerint a léböjtölésnek nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztható jótékony hatása. Bóna Enikő, a Semmelweis Egyetem doktorjelöltje utánajárt annak, hogy milyen motivációk mozgatják a résztvevőket, és honnan ered az alternatív kúra sikere.
Fel kell készülnünk arra, hogy merőben új gazdasági szemlélet mentén kell élnünk, életmódunkat pedig gyorsan és radikálisan meg kell változtatnunk. Nincs mese, korlátoznunk kell szén-dioxid-termelő pénzköltésünket. Mindezt tudatosan, állhatatosan, hiszen abba az életmódba, amit eddig folytattunk, már nincs visszatérés.
Az író legújabb, Rézi a páczban című tárcakötetében arra buzdítja a magyart, úgy is, mint fritőznemzetet, hogy térjen vissza a bográcshoz, a fához, a faszénhez és a kemencéhez.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói szerint az emberek átlagosan 2 százalékkal több stressznek vannak kitéve napjainkban, mint a 20. század végén. A középkorúak körében ugyanakkor ez az arány 20 százalékos növekedést mutat.
Bevallottan beles nemzet vagyunk, az irodalmunk is szügyig jár a szaftban, de nálunk az étel nem lett kultúrtárgy, és a gasztronómia nem vált civilizációnk részévé. Erdélyt viszont nem tarolta le a kirántási mánia, sem a paprikabumm – mondja Cserna-Szabó András író, a legendás Erdélyi lakoma újratöltött változatának szerkesztője.