Zömök levélormányos maradványaira bukkantak egy vaskori sírban

Különös kincset rejtett a lengyelországi Domasław 543-as számú sírja: az időszámításunk előtt 850 és 400 között működő temető területéről a 2005 és 2007 között lezajlott ásatások során több mint 800 urna került elő, ez bizonyult a legérdekesebbnek. A sírban több edényt és három urnát találtak, ezek közül az 1-es számúban egy 9-10 éves korában elhunyt gyerek maradványai nyugodtak, a 2-es számúban egy felnőtté, a harmadik esetében olyan kevés csont maradt fenn, hogy lehetetlen megállapítani az illető nemét vagy korát. A többi edény nem tartalmazott hamvakat vagy csontokat.

A gyerek maradványait tartalmazó urnában az elhunytéin kívül kecske- vagy birkacsontokat, egy bronzból készült és egy hárfa alaku bronzfibulát is találtak, valamint pitypangpollent. Mivel az ásatás télen zajlott, ez nem kerülhetett oda szennyeződésként, de az nem derült ki, hogy csak a szél hordta-e oda, vagy virágokat helyeztek a hamvakra. Az urna emellett nyírfakéreg-maradványokat is tartalmazott.

Rovarfüzér

Ezek ugyan sok mindent elárulnak a temetés időpontjáról, de mégsem emiatt számít szenzációsnak az 543-as sír: a hamvakon egy zömök levélormányos (Phyllobius viridicollis) nevű rovar maradványait is megtalálták. Az urnából 12 épségben fennmaradt torpajzs és 5 töredék került elő, a nyomok alapján a rovarokról szándékosan távolították el a torpajzsot, és egy fűszálra fűzték fel őket.

Az nem világos, hogy egyébként is készítettek-e hasonló ékszereket, vagy ez a nyak- vagy karlánc kifejezetten a temetési rituálé kedvéért készült. A pitypang vagy gyermekláncfű virágzásából és abból, hogy a zömök levélormányos aktív időszaka alapján a temetés időpontja egészen pontosan meghatározható: valamikor késő ősszel vagy kora nyáron történhetett, igaz, azt nem lehet tudni, hogy melyik évben (csak annyit, hogy nagyjából 2500 évvel ezelőtt).

A rovarmaradványok egy különös véletlennek köszönhetően maradtak fenn: az urnába helyezett fibula oxidálódott, az így felszabaduló réz pedig megóvta a romlástól a közelében lévő szerves anyagokat. Elképzelhető, hogy a levélormányosokat csak a szépségükért kedvelték az itt élők, de az is, hogy varázserőt tulajdonítottak neki – de mivel a bogarak több kultúrában is az átváltozást és az élet mulandóságát szimbolizálják, elképzelhető, hogy itt is ez volt a helyzet.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Amundi-befektetésekkel Te is részese lehetsz az AI-forradalomnak! (x)