A száznál is több lándzsát és a valódi ritkaságnak számító láncinget áldozati ajándékként helyezhették kétezer évvel ezelőtt, most egy autópályabővítés miatt kerültek elő a föld alól.
A Homérosztól Hérodotoszig számos ókori forrásban említett kultúra szokásaihoz, hitvilágához vihetnek közelebb a feltárás eredményei.
Egy bajor tűzszerészcsapat világháborús bombák után kutatott München mellett, de robbanószer helyett egy kelta sírt talált, benne egy gondosan összehajtott karddal. Ázsiától Skandináviáig gyakori szokás volt szándékosan tönkretenni a fegyvereket, mielőtt eltemették őket, de hogy miért, arról a régészek a mai napig vitatkoznak.
A mostanin kívül csak két hasonló került elő, mivel azok is Cambridge környékéről származnak, a régészek szerint valamilyen helyi szokásról lehetett szó. Az eszközt nem használták fésülködésre, valószínűleg amulettként hordhatták.
A jégbe zárt szandál és a környező leletek (például fagyott lótrágya) arra utalnak, hogy már a 4. században sem ijedtek meg a kemény hegyvidéki területektől, sőt a magasban építették a kapcsolataikat, és még kereskedtek is egy kicsit.
Egy régészeti kutatásból kiderült, hogy nem a vikingek, hanem már egy évezreddel korábban a rómaiak vitték be a nyulakat Britanniába, ahol istenségnek tekintették, felnevelték, majd tisztességgel eltemették őket.
A megölt és rituálisan eltemetett vaskori férfi maradványaiban újszerű technológiával azonosították azokat a fehérjéket, amelyek döntő szerepet játszottak az agy konzerválódásában.
A bronzkorban és a vaskorban nem volt könnyű az élet Európában, csak minden második gyermek érte meg a felnőttkort. Nem volt mindegy, hogy hogyan és mivel választják el a kisbabákat. Egy új lelet alapján a megfelelő edény mindenesetre megvolt a táplálásukhoz.