A Chilében őshonos szappankéregfáról (Quillaja saponaria) már Charles Darwin is írt naplójában, ám azt ekkor még tűzifaként használták az őslakosok. Azóta viszont a növény kérgéből kinyert QS-21 nevű anyagot a vakcinák egyik alapvető komponenseként használják – írja az Observer. A QS-21 grammjának értéke akár 400 ezer amerikai dollár is lehet. A malária, az övsömör, a covid és az egyéb légúti megbetegedések kezelésére használt hatóanyag adjuvánsként működik az oltóanyagokban, vagyis felerősíti az immunválasz hatékonyságát.

A szappankéregfa-populáció azonban rohamosan csökken természetes élőhelyén a megnövekedett kereslet miatt. Az orvosbiológiai fejlesztéseket továbbá lassítja, hogy egy példány teljes kifejlődése 25 év, ami a vakcinaipar szempontjából is túl sok idő. Ezért a kutatók mesterséges előállítással kezdtek kísérletezni – eddig sikertelenül. Újabban azonban brit kutatók fejlesztettek ki egy olyan eljárást, amellyel néhány nap alatt előállítható a fa kérgében található QS-21.

A kutatók feltérképezték a szappankéregfa 30 ezer génjét, amelyeket beültettek a nála jóval gyorsabb fejlődésre képes Nicotiana benthamianába (a dohány közeli rokon növényébe). Anne Osbourn, a növénytudományokkal foglalkozó John Innes Központ professzora elmondta, hogy „amikor a [szappankéregfa] gének bekerülnek a [dohány] növény sejtjeibe, azok felhasználják a sejt teljes gépezetét, hogy elvégezzék a feladatukat”.

A tudós kifejtette, hogy a növények számára ezeknek a molekuláknak a termelése nagyon energiaigényes procedúra, és célja az életben maradásuk elősegítése. Osbourn szerint, „ha feltárjuk a növények vegyészeti képességeit, olyan vegyületek egész tárházához férhetünk hozzá, amelyekhez eddig soha”. Eddig a Földön élő 400 ezer növényfajból 5000-nek a genomját szekvenálták (az élőlény DNS-ében található bázisok sorrendjét állították meg) kutatók, annak reményében, hogy képesek lesznek gyógyszereket előállítani belőlük.