Az Uvariopsis dicaprio törzsén fényes, sárga virágok nőnek, de ezúttal nem a kinézete miatt neveztek el egy hírességről egy új fajt, hanem azért, mert a színész segítségével sikerült megelőzni a fa élőhelyéül szolgáló kameruni esőerdő irtását.
Szomorú sors a hűtlen székfaragóé: sötétben, -1,8 fokban kell dolgoznia, de talán a hideg, talán a közelgő karácsonyi határidő miatt a lucaszéke látványos, ám némileg aggasztó fejlődésen ment keresztül.
Egy kávézóasztalnyi fa szintetizálása hónapokig tarthat, de ha arra várnánk, hogy a fa természetes úton nőjön meg, az évtizedekig tartana.
Az MIT kutatóinak sikerült fához hasonlító növényi szöveteket előállítani a laborban, és akár úgy is tudják irányítani az élő sejteket, hogy bizonyos formákban nőjenek. Na, irány asztalt ültetni!
Tizenegyből négyszer nyerte magyar jelölt az európai faversenyt. A 250 éve szerzetesek által ültetett mélykúti júdásfának is jók az esélyei, de azért jól jönne a szavazók támogatása.
A faanyagokra épülő, a Föld légkörében elégő műholdak után nem maradnának roncsdarabok, így csökkenthetők lennének az űrszemét okozta környezeti ártalmak.
Az emberi eredetű klímaváltozás és a fakitermelés miatt több fa pusztult el az elmúlt 100 évben, mint amennyi megnőtt, és ez rossz hír, mert a fiatal erdők sokkal kevesebb szén-dioxidot tudnak tárolni.
88,5 méteres magasságával a Dinizia excelsa bizonyos példányai az eddig fellelt legmagasabb fának számítanak. Egy ilyen óriás egymagában is elképesztő mennyiségű szenet képes megkötni.
A szomszédos fák a magányos tönköket is ellátják vízzel, hogy ne szakadjon meg a gyökérrendszer, és fennmaradjon az erdei ökoszisztéma.
Kiderült, hogy az egy éve debütált golyóálló fa további szupertulajdonságokkal rendelkezik. Egy független kutató azonban megkérdőjelezi a Marylandi Egyetem eredményeit.
Afrika 13 legöregebb majomkenyérfája közül kilencet már utolért a végzet, pedig ez az ellenálló faj a tüzet is túléli. A mostanában beköszöntő hőséggel és aszályokkal viszont már nem tud megküzdeni.
Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport lézerszkennerrel vizsgálta a fák éjszakai tevékenységét, és egy pulzáláshoz hasonló, ritmikus vízszállítási mechanizmust figyelt meg.