vakcina

Zajos, felhergelt kisebbség vezérli a magyar oltásellenességet, de valójában egyre többen vállalnák az oltást

Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.

Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?

A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.

Engedélyezték Kínában a Sinopharm vakcináját

Az állami gyógyszercég vakcinájáról hivatalos adatokat még nem tettek közzé, de az oltást fejlesztő cég, a CNBG közleménye szerint az előzetes adatok alapján 79,34 százalékban hatékony. Kína arra számít, hogy télen jobban fog terjedni a vírus, ez az első saját fejlesztésű oltóanyaga, ami hivatalos engedélyt kapott az országban.

A lengyelek kevesebb mint 40 százaléka oltatná be magát

A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.

Amerikában is elkezdődnek a tömeges oltások

Az első körben a koronavírus-fertőzötteket ellátó szakembereket és az idősotthonokokban dolgozókat oltják be a Pfizer-BioNTech vakcinájával, a lakosságnak viszont még várnia kell, mivel a gyártás és így a szállítás fokozatosan történik.

Milyen mellékhatásai vannak a nyugati vakcináknak? És az orosznak?

A Pfizer és a Moderna klinikai tesztjeinek adatsorából részletesen tudható, milyen arányban jelentkeztek a védőoltás különböző, enyhe mellékhatásai, de az orosz Szputnyik V-ről csak önkéntes beszámolókból vannak információink. Néhány súlyos esettől eltekintve legfeljebb enyhe lázra, fejfájásra vagy egy kis hidegrázásra lehet számítani a vakcina beadása után.

Mégis lehet inni az orosz oltás után

Tatjána Golikova miniszterelnök-helyettes azzal hozta rá a frászt az oroszokra, hogy a Szputnyik V beadása előtt két hétig, utána pedig négy hétig nem szabad alkoholt fogyasztani, és dohányozni sem túl jó ötlet. A vakcinát fejlesztő állami cég igazgatója szerint nem ilyen vészes a helyzet: Alexander Gintsburg szerint elegendő, ha a beoltottak visszavesznek a fogyasztásból.

A világon elsőként a britek engedélyezték a Pfizer és a BioNTech vakcináját

Nagy-Britanniában már a jövő héttől elérhetővé teszik a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcináját, amely a gyártók szerint 95 százalékos hatékonyságot mutatott a tesztek során. A Pfizer történelmi jelentőségű lépésnek nevezte a egészségügyi minisztérium engedélyét, először valószínűleg az idősotthonok lakói és az egészségügyi dolgozók kapnak majd az oltásból.

Komoly járványügyi, logisztikai és etikai dilemmákat vet fel a kérdés, hogy ki kapja az első oltásokat a koronavírus ellen

Mivel a COVID-19 különösen a 65 év felettiek és más egészségügyi problémákkal, például cukorbetegséggel vagy asztmával küzdők esetében halálos, viszont a fiatal és egészséges korosztályban fertőz széles körben, a szakértőknek két, egymással összebékíthetetlen prioritás között kell választaniuk: a halálozásokat előzzék meg, vagy a terjedést lassítsák?

Fontos részleteket hallgatott el vakcinájáról az AstraZeneca

A két 95 százalékos hatékonyság körüli amerikai vakcina bejelentése után a brit-svéd cég nehéz helyzetbe került: a 70 százalékos eredményt egy 90 százalékos részeredménnyel színezte ki, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy a hatékonyabb dózisból csak fiatalabbak kaptak. A részvényárfolyam már zuhanásnak indult, de a titkolózással az emberek védőoltásba vetett bizalmát is eljátszhatják.

Hányat kell még aludni a vakcináig?

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.

A koronavírus folyamatosan mutálódik, és az is újra megbetegedhet, aki egyszer már átesett a fertőzésen

Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.