Van, aki már tavaly neki adta volna, mások szerint csak 10-20 éves távlatban kell díjazni az áttörő kutatásokat, de egy biztos: mostantól bármelyik évben a magyar biokémikusnak ítélhetik a Nobel-díjat, ráadásul két kategóriában is.
Az oxfordi Jenner Intézet vezetésével nemzetközi összefogásban fejlesztett készítmény tömeggyártása állítólag nagyságrendekkel olcsóbb, mint az eddigi oltóanyagoké.
A Moderna azzal vádolja két riválisát, hogy lemásolták mRNS-alapú oltási technológiáját. A szabadalmi per évekig elhúzódhat, de az már most valószínű, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman évekkel korábban benyújtott közös szabadalma gyengíti a Moderna ügyét.
Elhagyja eddigi munkahelyét a BioNTech alelnöke, aki szeptember végétől inkább a tudományos munkában kíván elmélyedni. Erre az elmúlt másfél évben kevés ideje jutott.
Egyelőre nem sikerült megnyugtató ok-okozati összefüggéseket felderíteni, de az egyértelműen kijelenthető, hogy a covid és a vakcinák is érzékenyen érintették a női szervezet működését.
A legtöbb krónikus betegség, különösen a demencia, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az európai esetszámok növekedésért felelős BA.4 és BA.5 variánsok minden korábbinál jobban kikerülik az újrafertőzés elleni védettséget. Az omikron ellen tervezett oltások hatásosak ellenük, de már kevésbé, mint a korábbi változatok ellen.
A BioNTech a covid után különböző ráktípusokra fejleszt mRNS-vakcinát. A hasnyálmirigyrák elleni, személyre szabott oltás hatására a 16 fős előzetes vizsgálatban a résztvevők felénél a daganat eltávolítása után több mint másfél évvel sem tért vissza a rák.
A vakcinafejlesztés jó módszer, de az egyre-másra felbukkanó, korábban ismeretlen kórokozók okozta járványok megfékezésének leghatékonyabb eszköze az éghajlatváltozás megfékezése lenne.
A kiemelt kockázatú csoportok negyedik oltása viszont szükségesnek látszik, mert ennek nyomán az egyértelműen enyhébb lefolyású fertőződések jelentősen csökkentik a súlyos megbetegedések kockázatát.
Az utóbbi hetekben több európai országban és Kínában is megfordult a trend, és újra rendületlenül emelkedni kezdtek a koronavírusos esetszámok. Kemenesi Gábor virológus szerint a járvány újabb hazai felfutása esetén indokolttá válhat a beltéri maszkviselés, de a negyedik oltás továbbra is csak a veszélyeztetett csoportoknak ajánlott.
A vegán oltást kifejlesztő kanadai gyógyszerkutatók a dohányfélékhez tartozó Nicotiana benthamiana nevű ausztrál növényfajjal termeltetik meg a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét imitáló mesterséges víruspartikulát.
Jó, jó, de ki az a Neil Young, mi az a Spotify, és miért szar a zene?
Az amerikai gyógyszerfelügyelet az óvodás gyerekeknek szóló oltás engedélyeztetését fontolgatja, ezzel nagy terhet vennének le a szülők válláról. Várhatóan még ebben a hónapban eldől, hogy megkaphatják-e a vakcinát, ha igen, a gyerekek Pfizert kaphatnak majd.
A Massachussets Institute of Technology gasztroenterológus és onkológus kutatói már évek óta próbálkoznak azzal, hogy egy speciális kapszula segítségével az emésztés során lebomló, ezért hagyományosan csak injekcióval bevihető hatóanyagokat juttassanak be az élő szervezetbe.
Kedden csaknem 10 ezer új fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, és a fertőzések túlnyomó többségét az omikron okozza. A Pfizer/BioNTech és a Moderna is dolgozik az új vakcinán, de ahogy az új variáns felbukkant a semmiből, úgy el is tűnhet, ami okafogyottá teheti a speciális oltás kifejlesztését.
Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.
A placebohatással szemben a nocebo akkor jelentkezik, ha egy előzetesen kártékonynak minősített kezelés vagy gyógyszer ténylegesen negatív hatást vált ki az emberi szervezetből, a kémiai tulajdonságaitól függetlenül. Egy amerikai kutatás szerint az első covidoltás után az esetek 76 százalékában ez a jelenség okozhatta a fejfájáshoz vagy a fáradtságérzethez hasonló enyhe tüneteket.
Villámgyorsan terjed az omikron Izraelben, ezért a 60 év felettiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a negyedik oltást is. Az ország lakosságának 60 százaléka számít eddig teljesen oltottnak, de sokan nem kérték már a harmadik dózist sem.
Legalábbis ekkora valószínűséggel előzi meg, hogy a megfertőződött betegek kórházba kerüljenek. A dél-afrikai tanulmány felülvizsgálata még várat magára, de az előzetes eredmények szerint a J&J vakcinája hatásosabb a Pfizernél.
A Commonwealth Fund friss elemzése szerint az Egyesült Államok oltási programja alapjaiban változtatta meg a járvány lefolyását: a több mint egymillió megelőzött haláleseten kívül mintegy 10,3 millió kórházi eset vált elkerülhetővé a Pfizer, a Moderna és a Janssen vakcináival.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
A lengyelországi Wrocławban 1963-ban kitört feketehimlő-járványon tömeges oltással egy hónap alatt sikerült úrrá lenni. Az akkori eseményekből ma is bőven van mit tanulni.
Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.
A lübecki repülőtér tulajdonosa, akinek korábban labordiagnosztikai cége is volt, állítása szerint fél óra alatt fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát 2020 áprilisában, de a hivatalos engedélyeztetési folyamatot nem volt türelme kivárni. Nyomozás indult ellene, a védője szerint ügyfele nem követett el semmi rosszat, és személyesen nem is adott be oltást senkinek.
A koronavírus új, mutáns variánsát először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet a Dél-afrikai Köztársaságból, Hongkongból és Izraelből is. Pénteken összeült a WHO, hogy megvizsgálja, „aggodalomra okot adó" variánsról van-e szó. A B.1.1.529 várhatóan a nű nevet kapja majd.
Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.
Amelyik országban nagy az átoltottság és megfelelő a járványvédelem, ott nagyon alacsony a halálozás. A kórházba került covidos betegek között jóval nagyobb az oltatlanok aránya, de ahol sok oltottat ápolnak, ott figyelembe kell venni azt is, hogy ők jóval nagyobb csoportba tartoznak, vagyis valójában kisebb a kockázatuk a súlyos megbetegedésre.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
Mostanra bebizonyosodott, hogy nemcsak a tobzoskák, a denevérek és a nyércek, hanem a kutyák, a macskák, a főemlősök, a medvék és a nagymacskák is megfertőződhetnek a koronavírussal. Az ember többféle oltás közül választhat, de mi a helyzet a köztünk élő háziállatokkal?
Egy áprilisi tanulmány szerint semmilyen rendellenességet nem tapasztaltak az oltott nők szülésénél, mire az új-zélandi kutatók újraszámították az adatokat, és 82–92 százalékos vetélési arányt találtak. Mint kiderült, amatőr hibát vétettek, ezért a cikk visszavonását kérték.
A tapasz mikrotűk segítségével peptidekbe csomagolt aranyrészecskéket juttat a szervezetbe, erre reagálnak az immunrendszer T-sejtjei. Az egyszerűen a bőrre ragasztható „vakcina” hosszabb ideig tartó és a vírusvariánsoknak is jobban ellenálló megoldást ígér.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
Idén 7,25 milliárd adag covid-vakcinát adtak be világszerte, ami kétszerese az évente beadott rutinoltások számának – a fecskendők ellátása viszont nem gyorsult fel ilyen mértékben. Ha ez így marad, jövőre a szükségesnél 2 milliárddal kevesebb fecskendő állhat rendelkezésre.
A jelenleg uralkodó SARS-CoV-2 vírusvariáns, a delta fertőzőbb, mint az eddigiek, és gyorsabban okozhat súlyosabb tüneteket. Egyre kevésbé látszik, mikor érhet véget a járványhelyzet. Adódik a kérdés: vajon mennyire hatékonyak és mitől védenek meg a vakcinák?
Kijött az első valós adatokra támaszkodó tanulmány a HPV elleni vakcinák hatásosságáról, a rákkutató intézetek szerint történelmi jelentőségű eredménnyel. Lehet, hogy nincs is olyan távol a WHO célja a méhnyakrák teljes felszámolásáról?
A kórházak megteltek, a szabad ágyak elfogytak, az egészségügyi dolgozók a kiégés szélén vannak, miközben a teljesen oltottak száma az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Florin Poenaru szociológus szerint az elkeserítő helyzetért ugyanúgy felelős az október elején megbukott román kormány, mint az államban hitüket vesztő emberek.
A CDC legutóbb közzétett adatai alapján az Egyesült Államokban engedélyezett vakcinák, vagyis a Moderna mellett a Pfizer és a Janssen átlagosan tizenegyedjére csökkentették augusztusban a vírus miatti halálozást, és közel hatodára a megfertőződés esélyét.
Az MTA elnöksége szerint ugrásszerűen növelni kell a lakosság átoltottsági arányát, és aki most meggyőzi a környezetét, szó szerint életet ment. Arra számítanak, hogy az influenzajárvány tovább súlyosbítja a népegészségügyi helyzetet.
Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.
A fiatalabb gyerekek korosztályában is hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a Pfizer-BioNTech által gyártott covid-vakcina, ráadásul csak harmadannyi hatóanyag kell nekik ugyanolyan erős antitestszint eléréséhez, mint a kamaszoknak és fiatal felnőtteknek.
A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
A Szilícium-völgyből indult rangos díj a tudományos világ egyik legnagyobb pénzjutalommal, 3 millió dollárral járó elismerése. Az élettani kategóriában idén Karikó Katalint és Drew Weissmant is díjazták, az mRNS-technológiák kutatásában elért több évtizedes eredményeikért.
A vakcina fordulópontot hozhat a koleszterinszint szabályozásában. Angliai bevezetésével több tízezer szívinfarktust és agyvérzést előzhetnek meg a következő években.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
A koronavírusból felgyógyult oltatlanok körében az újrafertőződés, a megbetegedés és a kórházba kerülés valószínűsége is sokkal kisebb, mint azoknál a kétszer beoltottaknál, akik nem kapták el a vírust – derült ki egy több tízezer páciens adatait elemző izraeli preprint tanulmányból. Az adatok szerint ugyanakkor az oltás is kiválóan véd.
Egy nemrégiben megjelent, 14 ezer ember adatait vizsgáló tanulmány szerint az esetek 81 százalékában elkerülhető volt a kórházi ápolás azoknál, akik a vakcina mindkét dózisát megkapták. Az eddigi vizsgálatok szerint a Pfizer és az AstraZeneca oltásai is védenek ellene.
Az elmúlt évben csupán egyetlen esetet regisztráltak az országban, de történelmi példák igazolják, hogy a védekezési kampány leállítása az esetszámok megugrásához vezethet. Mi lesz, ha a tálibok nem hagyják az egészségügyi dolgozóknak, hogy felvegyék a harcot a fertőzéssel szemben?
A vírus növekvő fertőzőképessége, a határzár fenntarthatatlansága és az országok eltérő stratégiája miatt a koronavírust nem lehet eltüntetni a Föld színéről. Andrew Lee szerint lezárások helyett ideje felkészülni arra, hogy a COVID-19 népbetegséggé válik.
Az indiai és afrikai hatóságok által júliusban és augusztusban lefoglalt oltóanyagok az AstraZeneca indiai változatának neve alatt kerültek forgalomba.