A hatóság előre megmondta, hogy a legbetegebb és a legidősebb beoltottak körében előfordulhatnak halálesetek az oltás után. Norvégiában eddig 42 ezer embert oltottak be, és 33 haláleset fordult elő a 75 év fölötti beoltottak körében.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
Bár a gyógyszercég szakértői eddig nem találtak bizonyítékokat arra, hogy az oltóanyag bármiféle módon is közre játszott volna a tragédiában, az amerikai járványügyi központ még további információkra vár.
Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
Az Egyesült Államokban eddig több mint kétmillió embert oltottak be, közülük 353-an észleltek bármiféle mellékhatást, ebből 8 esetben súlyosat.
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.
A SARS-CoV-2 elleni védőoltással szembeni fenntartások nem támaszthatók alá semmilyen orvostudományi megfigyeléssel. A legtöbbször megalapozatlan és tudománytalan hírek rontják a védőoltásba vetett bizalmat, és súlyosan veszélyeztetik a járvány leküzdésének lehetőségét – írta az MTA ötven orvosa.
Nagy-Britanniában a december 31-től érvényes oltási irányelv szerint az első és az emlékeztető második oltás más-más készítmény is lehet, amennyiben másképp nem megoldható a vakcináció.
Az állami gyógyszercég vakcinájáról hivatalos adatokat még nem tettek közzé, de az oltást fejlesztő cég, a CNBG közleménye szerint az előzetes adatok alapján 79,34 százalékban hatékony. Kína arra számít, hogy télen jobban fog terjedni a vírus, ez az első saját fejlesztésű oltóanyaga, ami hivatalos engedélyt kapott az országban.
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
Az amerikai járványügy, a CDC ajánlása szerint a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel vagy más, hosszabb ideje fennálló betegségekkel élők akkor oltassák be magukat, ha az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.
A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.
Több százezer beoltottból eddig mintegy nyolc embernél váltott ki allergiás reakciót a koronavírus elleni vakcina Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A Pfizer/BioNTech és a Moderna hírvivő RNS-alapú oltóanyagainak egyik összetevője, a polietilén-glikol lehet a ludas.
Mennyire terjedt el koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett új változata? Mennyire fertőz, várhatók-e újabb mutációk, súlyosabb megbetegedést okozhat-e, mint az eddig ismert variánsok, és ami a legfontosabb: fog-e rajta a vakcina?
A dohánymulti által kifejlesztett módszerrel kéthetente 1 millió dózist lehetne gyártani a koronavírus-vakcinából, amely dohányültetvényeken szaporított antigénekkel küzdene a fertőzés ellen. Most indulhat az embereken végzett klinikai vizsgálat.
Aki az egyik fajta oltóanyagból kapta az első adagot, kaphatja-e a másodikat egy másik vakcinából? Aki részt vett a vakcinakísérletekben, kapjon-e a piacra kerülő oltásból? A Manchesteri Egyetem immunológusa három alapvető kérdést tárgyalt a piacra kerülő vakcinákkal kapcsolatban.
Az amerikai gyógyszerészeti hatóság kiváló értékelést adott a Moderna koronavírus-oltásának, amit pénteken már engedélyezhetnek is az Egyesült Államokban. A 65 évnél idősebbek körében 86,4 százalékban bizonyult hatékonynak a vakcina.
Az első körben a koronavírus-fertőzötteket ellátó szakembereket és az idősotthonokokban dolgozókat oltják be a Pfizer-BioNTech vakcinájával, a lakosságnak viszont még várnia kell, mivel a gyártás és így a szállítás fokozatosan történik.
A COVID-19 elleni oltóanyagok engedélyeztetését övező versenyfutásban a kormányokat, az üzleti szférát és a civileket egyaránt foglalkoztatja a kérdés: kötelező legyen-e a koronavírus elleni védőoltás?
A Pfizer és a Moderna klinikai tesztjeinek adatsorából részletesen tudható, milyen arányban jelentkeztek a védőoltás különböző, enyhe mellékhatásai, de az orosz Szputnyik V-ről csak önkéntes beszámolókból vannak információink. Néhány súlyos esettől eltekintve legfeljebb enyhe lázra, fejfájásra vagy egy kis hidegrázásra lehet számítani a vakcina beadása után.
Margaret Keenan valójában már halott; nem valós személy, hanem színész játszotta el; és ha ez nem lenne elég, egyértelműen az illuminátusok tagja. A közösségi oldalakon terjengő összeesküvés-elméletek csak első látásra viccesek.
Tatjána Golikova miniszterelnök-helyettes azzal hozta rá a frászt az oroszokra, hogy a Szputnyik V beadása előtt két hétig, utána pedig négy hétig nem szabad alkoholt fogyasztani, és dohányozni sem túl jó ötlet. A vakcinát fejlesztő állami cég igazgatója szerint nem ilyen vészes a helyzet: Alexander Gintsburg szerint elegendő, ha a beoltottak visszavesznek a fogyasztásból.
Első körben 800 ezer vakcinát adnak be idős embereknek és egészségügyi dolgozóknak a Pfizer/BioNTech oltóanyagából. Az észak-írországi Margaret Keenan volt az első, aki megkaphatta az oltást. A jövő héten lesz 91 éves, azt mondta, ennél jobb születésnapi ajándék nem is kell.
Az oltóanyagot katonai repülőgépeken, mínusz 70 fokos hőmérsékleten szállítják, és az idősotthonok lakói, illetve a 80 éven felüliek jutnak hozzá először. A 94 éves II. Erzsébet királynő nem lesz az elsők között, de fontos, hogy beoltassa magát, hogy a jó példa erejével meg lehessen győzni a szkeptikusokat.
Nagy-Britanniában már a jövő héttől elérhetővé teszik a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcináját, amely a gyártók szerint 95 százalékos hatékonyságot mutatott a tesztek során. A Pfizer történelmi jelentőségű lépésnek nevezte a egészségügyi minisztérium engedélyét, először valószínűleg az idősotthonok lakói és az egészségügyi dolgozók kapnak majd az oltásból.
A harmadik fázisú klinikai vizsgálatba 30 ezer résztvevőt vontak be, közülük 196 főnél jelentkeztek a COVID-19 tünetei.
Mivel a COVID-19 különösen a 65 év felettiek és más egészségügyi problémákkal, például cukorbetegséggel vagy asztmával küzdők esetében halálos, viszont a fiatal és egészséges korosztályban fertőz széles körben, a szakértőknek két, egymással összebékíthetetlen prioritás között kell választaniuk: a halálozásokat előzzék meg, vagy a terjedést lassítsák?
Mennyire bizonyultak hatásosnak a kísérletekben az eddigi vakcinajelöltek? Milyen elven működnek? Hány fokon kell tárolni őket? Hány adagot rendelt belőlük a magyar kormány? Táblázatban vetettük össze az egyes oltóanyagokat, és közérthető ábrákon mutatjuk be a két fő aspiráns működési elvét.
A két 95 százalékos hatékonyság körüli amerikai vakcina bejelentése után a brit-svéd cég nehéz helyzetbe került: a 70 százalékos eredményt egy 90 százalékos részeredménnyel színezte ki, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy a hatékonyabb dózisból csak fiatalabbak kaptak. A részvényárfolyam már zuhanásnak indult, de a titkolózással az emberek védőoltásba vetett bizalmát is eljátszhatják.
Az amerikai szabályozás lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy kötelezően előírják az oltást az alkalmazottaknak, és sokan lesznek, akik élnek is a lehetőséggel. Ám úgy tűnik, ha bevezetik ezt, ha nem, a cégek mindenképp veszítenek.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében 10 hónap alatt fejlesztett vakcinából 3 milliárd adagot gyártana az AstraZeneca.
Ez jobb eredmény az előzetesen jelentett 90 százaléknál és a Moderna 94,5 százalékánál is – az orosz vakcináról nem is beszélve. Komoly mellékhatásról senki sem számolt be, így decemberben már meg is kaphatja az engedélyt az első koronavírus-vakcina.
A világ most a Pfizer és a BioNTech 90, illetve a Moderna 94,5 százalékos hatékonyságú vakcinájára figyel, miközben fél szemmel Oroszország és Kína irányába is tekintget. De mit jelentenek ezek a százalékok, és mikor alakul ki nyájimmunitás? Melyik oltásból vásárol be Magyarország, és mi az a vakcina-nacionalizmus?
A közelebbről meg nem nevezett időpontban zajló támadások többségét sikerült blokkolni, de az akciókat nyilvánosságra hozó Microsoft elismerte, hogy volt, amelyik sikeresnek bizonyult.
A két oltással immunizáló amerikai fejlesztésű vakcina mellékhatásaként a fejlesztők a fáradtságot és az izomfájdalmakat említették meg hétfői közleményükben.
A belga Janssen gyógyszergyár fejlesztése annyiban tér el a versenytársak oltóanyagaitól, hogy a hagyományos náthavírus genetikai módosításával operál.
A koronavírus mutálódott változata átterjedt a bundájukért tenyésztett nyércekre, és több mint kétszáz embert fertőzött meg. A kórokozó mutálódása hatással lehet a fejlesztés alatt álló, SARS-CoV-2 vírus elleni oltóanyagok hatékonyságára is.
A gyógyszergyártó november 9-i bejelentése szerint szerint a harmadik fázis eredményeinek előzetes ellenőrzése alapján kijelenthető, hogy a vakcina a vizsgált esetek 90 százalékában megakadályozta a fertőződést.
Az okos algoritmusok hónapokkal képesek csökkenteni a vakcinafejlesztéshez szükséges időt, és ez kulcsfontosságú a járvány elleni versenyfutásban. Persze az AI sem mindenható, a koronavírus-vakcina embereken történő tesztelését például egyáltalán nem válthatja ki.
A fázis III. kísérletekben az idősebb alanyoknál kevesebb hibás választ produkált az oltóanyag, mint a fiataloknál. Ezt állítja legalábbis a vakcinát az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztő cég, az AstraZeneca.
Thomas Frieden, az amerikai járványügy egykori igazgatója szerint nem érdemes arra számítani, hogy ha sokan elkapják a covidot, magától eltűnik a járvány. A megoldást az oltás jelentheti, de arra még várni kell.
Tízezer alanyon tesztelik, hogy a Magyarországon kötelező, tuberkulózis elleni oltás átmeneti megoldást jelenthet-e, amíg nincs kész a specifikus COVID-19-vakcina.
Ötödször fordult elő dokumentálhatóan, hogy valaki kétszer is átesett a COVID-19 fertőzésen. Az eset súlyos kérdéseket vet fel arról, hogyan is működik a vírussal szembeni immunitás.
Egy brazil kutatás szerint kisebb eséllyel fertőződtek meg koronavírussal azok, akik a Dengue-láz által sújtott területeken éltek, és átestek a betegségen. Ha a szúnyogok által terjesztett fertőzés valóban nyújt valamilyen védettséget, annak fontos szerepe lehet a koronavírus-vakcina utáni kutatásban.
Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor arra figyelmeztetnek, hogy minden eddiginél fontosabb az influenzaoltás.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Miután Oroszországban és Kínában is felgyorsult a koronavírus-vakcinák engedélyezése, Donald Trump az amerikai szabályozókat is sürgeti, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt be tudja oltani a népet. Anthony Fauci járványguru szerint ez kockázatos, miközben felesleges felhajtás nélkül is lehet még idén vakcina.