Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ előzetes adatai azt jelzik, hogy az esetek több mint felét azután jelentették, hogy a 12-24 éves korosztályhoz tartozók Pfizer/BioNTech vagy Moderna oltást kaptak. A betegek 81 százaléka teljesen felépült a tünetekből.
A koronavírus elleni oltás körüli kommunikációs zűrzavarban már azelőtt felmerült, hogy a munkaadó vajon kötelezheti-e a munkavállalót az oltás beadatására, hogy egyáltalán lett volna oltás. Most úgy tűnik, hogy igen.
A mongóliai COVID-járvány első hullámában elkövetett hibákba belebukott a miniszterelnök, de most újra kilőtt a fertőzések száma, annak ellenére, hogy az oltásra jogosult lakosság közel fele már mindkét dózist megkapta – igaz, nagy részük a kínai vakcinából.
Mikrocsip és luciferáz helyett olyanokat találunk a Pfizer vakcinájában, mint szacharóz, koleszterin vagy dinátrium-hidrogén-foszfát-dihidrát. De mire jók ezek egy világjárványt okozó vírus ellen?
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
Az influenzavírus B egyik altípusát és az A típusú influenzavírus egyik legtöbb problémát okozó csoportját a COVID-19 elleni intézkedések kezdete óta nem észlelték, ami az influenza elleni védőoltás szempontjából is jó hír: négy helyett elég lehet három összetevőjű vakcinát gyártani, kevesebb hibalehetőséggel.
A vakcinaháború jóval összetettebb és bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik. Miközben a koronavírus-világjárványban logikusnak tűnik a szabadalmi jogok felfüggesztése a szegény országok megsegítése érdekében, a szabadalmi rendszerbe épített rugalmasságnak lehetnek potyautasai, a vakcinaellátásban pedig az európai és észak-amerikai lakosság válhat kiszolgáltatottá.
A járványtagadás és a vakcinaszkepticizmus nem annyira a tudatlanság és az információhiány következménye, mint a tudósokkal és szakértőkkel szemben kialakult bizalmi krízisé, érvel Maya Goldenberg kanadai filozófus idén megjelent könyvében. Legyen bármilyen objektív és igazságkereső is a tudomány, ha termékei és hatásai az embereket érintik, egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ők mit hisznek saját kisvilágukról.
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
Shakespeare ugyanabban a coventry-i kórházban hunyt el a múlt héten, ahol beoltották december 8-án. Nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem a világon is az első férfi volt, akinek lakossági oltási program keretében adták be a koronavírus elleni vakcinát. Erre nagyon büszke volt.
A Pfizer, a Moderna, a Johnson & Johnson, az AstraZeneca, a Szputnyik, a Novavax, a Sinovac és a Sinopharm vakcinák is jól szerepeltek egy átfogó vizsgálaton. Megjöttek az első eredmények arról is, hogy mennyire véd az indiai variáns ellen a Pfizer és az AstraZeneca két adagja.
A TikTokon a járvány kezdetétől fogva terjedtek kamu információk, buta viccek és ázsiaiakra irányuló rasszista humorbombák, most pedig az #unvaccinated videók mennek, amelyek szerint az oltatlanok öröklik a földet.
Argentína, Magyarország vagy Szenegál járt jobban a Sinopharmmal? Dél-Afrika vagy az EU fizet többet egy adag AstraZenecáért? Drágának számít a Moderna nemzetközi összehasonlításban? Megnéztük, mennyit fizetnek az egyes országok a koronavírus elleni oltások egy-egy dózisáért.
Nemcsak a koronavírus elleni vakcina, hanem egyik oltás sem jelent teljes védelmet mindenkinek, aki megkapja. A SARS-CoV-2 esetében a mutációk és az immunrendszer egyedi sajátosságai okozhatják a jelenséget.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója szerint az angol kutatók napokban publikált vakcinatechnológiája a koronavírusok végső legyőzésének lehetőségével kecsegtet.
Akit a rövid válasz érdekel: majdnem mindegy, fogadja el bátran a mielőbbit, amit felkínálnak. Aki viszont agyalna, annak Csóka Endre matematikus segít a felmerülő problémák átgondolásában.
Az Egyesült Királyságban nem 3, nem 5, hanem 12 hetet várnak az oltás két adagja között. Először vizsgálták meg, milyen hatással van a hosszabb kihagyás az antitestek és a T-sejtek számára a legidősebbek körében. Kiderült, hogy nemcsak a vakcinák szűkössége miatt lehet helyes a brit stratégia.
Az Egyesült Államok járványügyi központjának csütörtökön kihirdetett protokollja szerint a maszkviselési és távolságtartási mentesség két héttel az utolsó oltás felvétele után lép életbe.
Ilyet kitalálni sem lehet: távolságtartással és maszkviseléssel védenék magukat a járványtagadók a beoltottak ellen, mert azok egy újabb álhír szerint az mRNS-vakcinák hatására képesek átadni az oltóanyagot a környezetüknek. Persze vannak, akik továbbra is ördögtől valónak tartják a maszkviselést – szerintük csak a fenyőtűlevél-tea segíthet.
Tombol a járvány a csaknem másfél milliárd lakosú Indiában: egy Új-Delhiben élő klinikai kutató arról számolt be a Qubitnek, hogy a gyógyszereket és az oxigénkoncentrátorokat a feketepiacon adják-veszik csillagászati árakon, miközben a kormány képtelen megbirkózni a káosszal.
Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.
Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.
Az Egyesült Államokban kezdik megérteni, hogy sosem jutnak el a nyájimmunitásig, pedig hamarosan a 12-16 évesek oltását is engedélyezik. De hogyan fest akkor a közös jövő a koronavírussal?
A 19. század elején, néhány évvel a legelső vakcina feltalálása után már csecsemőzabáló szörnyekről, szándékos marhaszifilisz-terjesztésről és isteni haragot kiváltó bestialitásról károgtak az oltásellenesek. Mindez abból indult ki, hogy a fekete himlő ellen az emberre alig veszélyes tehénhimlő felhasználásával védekeztek, több millió emberéletet megmentve.
Március végén járt le a Pfizer Donald Trump által elrendelt exporttilalma, így a michigani gyártású vakcinákból a gyár már külföldre is szállíthat. Az első adagokat Mexikó rendelte meg, de valószínű, hogy a tragikus helyzetben lévő Indiának is jut majd belőlük. A gyár emellett ki tudja elégíteni az amerikai igényeket is.
Hamarosan érkezik az egész EU-ban elfogadott zöldkártya a védettségi igazolvány nyújtotta belföldi előnyök mellé. De mi van azokkal, akik az uniós szinten nem engedélyezett orosz és kínai vakcinát kapták? És tényleg bárkit beoltanak Szerbiában, Dubajban vagy a Maldív-szigeteken?
Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.
Ha nincs mellékhatás, vajon az oltás által szerzett védettség is gyengébb? Miért fordulnak elő ritkábban mellékhatások az idősebbeknél és férfiaknál? A Cardiff Metropolitan Egyetem virológus előadója tisztázta ezeket a kérdéseket.
A brit-svéd vakcina a 60-69 évesek körében 100 ezer emberre vetítve, 10 ezer emberből 20 súlyos esettel vizsgálva átlagosan 127,7 esetben képes megelőzni, hogy a betegek intenzív osztályra kerüljenek. Ami a vérrögképződést illeti, az Egyesült Királyságban egymillió beadott vakcinára 7,9 trombózisos eset jutott, és összesen 32 haláleset történt.
A New York Times összeállítása szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás valószínűleg nem befolyásolja a forgalomban lévő koronavírus-oltásokra adott immunválaszt, de túlzásba vinni azért nem jó ötlet.
A tripanofóbia, vagyis a tűszúrás miatt érzett rettegés nem beszédtéma, pedig százból nagyjából négy embert érint. Ők eddig a járvány miatt aggódhattak, most a közelgő védőoltás miatt fognak, és komoly lelki teherként élik meg ezt az időszakot.
Beoltott britek 370 ezer fős mintáján elemezték, hogyan hat a két vakcina a gyakorlatban. Kiderült, hogy már egy adagjuk is nagymértékben véd, és a vakcinák a koronavírus brit variánsa ellen is hatásosak. Az idősebbek megfelelő antitestes reakciójához elengedhetetlennek tűnik a két adag.
Bár az összes beoltottat tekintve az Európai Unió élvonalában vagyunk, az idősek között Magyarországon számottevően kisebb a beoltottak aránya, mint az uniós átlag. Mivel az idősek körében a halálozás kockázata is nagyobb, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy nálunk lakosságarányosan többen halnak meg COVID-ban, mint bárhol máshol a világon.
Az oltásra jogosultak 81 százaléka megkapta már a vakcinát, ezért a 16 éven aluliak beoltásának engedélyezésére várnak Izraelben. Május 23-ától pedig Tel-Aviv lehet a világ turistaközpontja.
A Magyarországhoz hasonló méretű és lakosságú országban január végén annyira megnőttek az esetszámok, hogy ahhoz képest a mostani magyarországi járvány csúcsa is eltörpül. A helyzetet szigorú lezárásokkal hatékonyan tudták kezelni, és az óvatos, többlépcsős nyitásnak köszönhetően stabilan kézben tartják a járványt. Hétfőn az egyetemek is megnyitottak.
A szakértők nem győzik hangsúlyozni: biológiailag lehetetlen, hogy a vakcina hatására termelt antitestek a méhlepény kialakulásában szerepet játszó fehérjéket is támadják. Ha viszont valaki emiatt nem oltatja be magát, és teherbe esik, az a saját és születendő gyereke egészségét is veszélyezteti.
A Birminghami Egyetem kutatói azt találták, hogy a 80 év fölöttiekben az AstraZeneca erősebb sejtes immunválaszt vált ki, míg az antitestes reakció egy kicsit erősebb a Pfizernél. Továbbá érdemes sokat várni a két vakcinaadag között.
Az ország legnagyobb kórházának igazgatója szerint a nyájimmunitás „lehet az egyetlen magyarázat” az esetszámok zuhanására, miközben a korlátozásokat sorra oldják fel. A fertőzésszám a nem beoltott korcsoportokban is esik.
Hétmillió adag beadott vakcina után az Egyesült Államok egészségügyi hatóságai a vérrögképződéssel járó szövődmények miatt a Johnson & Johnson egydózisú oltásának leállítását kérték – ugyanazon a napon, amikor Magyarországra megérkezett a vakcina első 28 800 adagja. Biztonságos?
A vezetőkbe vetett bizalom, több ezer önkéntes munkája, a jól bejáratott oltási rendszer, valamint India önzetlensége és geopolitikai érdekei is kellettek ahhoz, hogy a gazdaságilag visszamaradott himalájai monarchia bő egy hét alatt beoltsa a felnőtt lakosság 85 százalékát.
A brit adatok szerint 0,0004 százalék az esélye annak, hogy a vakcinától trombózis alakul ki. Ha valaki már megkapta az első dózist, és nem lett baja tőle, mindenképpen megéri a második oltásra is elmenni, hiszen annak még kisebb a valószínűsége, hogy csak másodjára lépjen fel a vérrögképződés.
Dobogós a Pfizer és a Szputnyik-V.
Több intézmény több kutatócsoportja dolgozik újult erővel azon a csodavakcinán, ami a nagy mutációs hajlamú koronavírus összes már létező és eljövendő törzsével képes leszámolni.
A mozgalom felhívása szerint az iskolák túl korai újranyitása nagyobb károkat okozna, mint amennyit nyernének vele, ezért követelik, hogy április 19-étől ne legyen kötelező a jelenléti oktatás, és további ötleteik is vannak a károk minimalizálására.
Megkaptad már a koronavírus elleni védőoltást? Ha igen, melyik vakcinával oltottak? Nem reprezentatív felmérésünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen vakcina jutott a Qubit olvasóinak: amerikai, német, orosz, vagy kínai?
Két táblázatban minden, amit a Magyarországon és a világon forgalomban lévő jelentősebb vakcinákról most tudni lehet. Összeszedtük az információkat arról is, hogy mennyire hatásosak a különféle oltóanyagok a koronavírus variánsai ellen. Milyen hatásfokkal akadályozzák meg a tünetmentes terjedést, és mennyi idő után alakul ki az oltottaknál a védettség?
Sőt az argentin egészségügyi dolgozók körében végzett vizsgálat szerint egyetlen adag erősebb antitestes immunválaszt váltott ki a korábbi fertőzöttekből, mint a két adag azoknál, akik nem kapták el a koronavírust.
Melyik vakcinatípusból küldtek eddig a legtöbbet Magyarországra, és hogy állnak a Sinopharm engedélyezésével Európában? Mi az igazság a vakcinaútlevélről? Öt kérdés, öt válasz, Google nem ér, óra indul.
Az oltópontokon előfordul, hogy elutasítják a szoptató anyákat, így vannak, akik az oltás érdekében eltitkolják, hogy szoptatnak. Magyarországon napokon belül lazíthatnak a várandósok és a szoptató anyák oltási protokollján. A változás időszerű, mert egyelőre nem sok minden védi a fertőzéstől az anyákat a szülés környékén.