A vezetőkbe vetett bizalom, több ezer önkéntes munkája, a jól bejáratott oltási rendszer, valamint India önzetlensége és geopolitikai érdekei is kellettek ahhoz, hogy a gazdaságilag visszamaradott himalájai monarchia bő egy hét alatt beoltsa a felnőtt lakosság 85 százalékát.
A brit adatok szerint 0,0004 százalék az esélye annak, hogy a vakcinától trombózis alakul ki. Ha valaki már megkapta az első dózist, és nem lett baja tőle, mindenképpen megéri a második oltásra is elmenni, hiszen annak még kisebb a valószínűsége, hogy csak másodjára lépjen fel a vérrögképződés.
Dobogós a Pfizer és a Szputnyik-V.
Több intézmény több kutatócsoportja dolgozik újult erővel azon a csodavakcinán, ami a nagy mutációs hajlamú koronavírus összes már létező és eljövendő törzsével képes leszámolni.
A mozgalom felhívása szerint az iskolák túl korai újranyitása nagyobb károkat okozna, mint amennyit nyernének vele, ezért követelik, hogy április 19-étől ne legyen kötelező a jelenléti oktatás, és további ötleteik is vannak a károk minimalizálására.
Megkaptad már a koronavírus elleni védőoltást? Ha igen, melyik vakcinával oltottak? Nem reprezentatív felmérésünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen vakcina jutott a Qubit olvasóinak: amerikai, német, orosz, vagy kínai?
Két táblázatban minden, amit a Magyarországon és a világon forgalomban lévő jelentősebb vakcinákról most tudni lehet. Összeszedtük az információkat arról is, hogy mennyire hatásosak a különféle oltóanyagok a koronavírus variánsai ellen. Milyen hatásfokkal akadályozzák meg a tünetmentes terjedést, és mennyi idő után alakul ki az oltottaknál a védettség?
Sőt az argentin egészségügyi dolgozók körében végzett vizsgálat szerint egyetlen adag erősebb antitestes immunválaszt váltott ki a korábbi fertőzöttekből, mint a két adag azoknál, akik nem kapták el a koronavírust.
Melyik vakcinatípusból küldtek eddig a legtöbbet Magyarországra, és hogy állnak a Sinopharm engedélyezésével Európában? Mi az igazság a vakcinaútlevélről? Öt kérdés, öt válasz, Google nem ér, óra indul.
Az oltópontokon előfordul, hogy elutasítják a szoptató anyákat, így vannak, akik az oltás érdekében eltitkolják, hogy szoptatnak. Magyarországon napokon belül lazíthatnak a várandósok és a szoptató anyák oltási protokollján. A változás időszerű, mert egyelőre nem sok minden védi a fertőzéstől az anyákat a szülés környékén.
A koronavírusnak folyamatosan kitett kaliforniai egészségügyi dolgozókat oltás közben és után rendszeresen tesztelték. Kiderült, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinái a második adag után két héttel már csaknem teljes körűen védték őket attól, hogy elkapják a vírust. Az oltás tehát a való életben is bizonyított.
A karibi szigetország már négy koronavírus elleni vakcinajelölttel büszkélkedhet, és tervei szerint még az év első felében beoltaná saját lakosságát. A fennmaradó mennyiséget a nyugati vakcinabeszerzésekből kimaradó országoknak adná el, és vakcinaturizmussal indítaná újra a járvány miatt haldokló gazdaságát.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatója, aki Karikó Katalinnal részt vett az mRNS oltási technológia kifejlesztésében, valószínűnek tartja, hogy a technológia a jövőben szerepet kaphat autoimmun betegségek kezelésében vagy akár a rákterápiában is, hangzott el a Science Meetup Karanténnaplójának különkiadásában.
A hiánypótló videóban a hagyományos, elölt vírusos oltóanyagok és az mRNS-vakcinák működési elvét is közérthetően mutatják be.
Egy friss brit tanulmány szerint a covid elhúzódó tüneteivel küzdő betegek 23 százaléka számolt be javulásról egy hónappal az oltást követően, 5,6 százalékuknál viszont súlyosbodtak a tünetek. A kutatás szerint ebből a szempontból az AstraZeneca és a Pfizer által gyártott vakcinák között nincs különbség.
A Nemzetközi Oltóközpont Kft.-nél 5000 forintért lehet feliratkozni a koronavírus elleni oltásra, immár hónapok óta. Csakhogy, bár a vállalkozás az összes létező vakcinagyártóval kapcsolatban áll, még mindig nincs magánúton elérhető vakcina a láthatáron. A budapesti fővárosi kormányhivatal vizsgálja, hogy a cég tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e.
Magyarországon nem fordult elő vérrögképződés az AstraZenecával beoltottak körében, de már tucatnyi ország felfüggesztette az oltóanyag használatát a trombózisról szóló hírek miatt. Kérdés, hogy a felfüggesztés és az esetek kivizsgálása szolgálja-e az általános bizalmat, vagy pedig az, ha változatlanul folytatják az oltást az AstraZenecával.
„Az internet legyőzte az Egészségügyi Minisztériumot” – kommentálta egy epidemiológus, hogy a szerb oltási csoda megtorpanni látszik, mivel már szinte az összes regisztráltat beoltották, de ők csak a felnőtt lakosság egynegyedét teszik ki. A többieket az enyhe járványintézkedések és a COVID-tagadó orvosok miatt nehéz meggyőzni a vakcina szükségességéről.
Mivel az első körben nem jut mindenkinek vakcina, a legtöbb ország oltási terv szerint állítja sorba a rászorulókat. Etikus-e ügyeskedni, előretolakodni, vagy elfogadni az oltást azok előtt, akiknek nagyobb szükségük lenne rá? Mit tenne ebben a helyzetben Immanuel Kant?
Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a fertőzésen korábban átesettek számára már a Pfizer- és a Moderna-oltások első dózisa is kiváltja a megfelelő immunválaszt, így több vakcina megspórolásával fel lehetne gyorsítani az oltási programokat.
Akkor most már leülhetek ebédelni a COVID-tagadó nagynénivel? Sütögethetek a kerti grillen kollégák körében? Nyakamba vehetem a világot? Akik már megkapták a vakcinát, tűkön ülnek, csakhogy amíg a fertőzés ilyen mértékben terjed az országban, ők sem élvezhetik az immunitásuk előnyeit, figyelmeztet egy magyar virológus.
Meddig tart a védettség? Beoltassa-e magát, aki már átesett a fertőzésen? Autoimmun betegségek esetén be lehet adni a vakcinát? Kitolható-e a két oltás közötti idő? Az mRNS-alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatója kedd este online előadáson válaszolt a közönség kérdéseire.
Az orosz kormányzat által a vakcina külföldi menedzselésével megbízott állami vagyonalap és az Adienne Pharma & Biotech megállapodása szerint Milánó közelében kezdődne a gyártás, amely során az év végéig több millió adag Szputnyik V készülne el.
A Texasi Egyetem és gyógyszergyártó kutatói úgy találták, hogy vakcina a vírus tüskefehérjéjére gyakorolt hatása nagyjából megegyezik az előző, kevésbé fertőző variánsokra gyakorolt hatással.
A hétvégére tervezett oltási akció látványos fiaskója ellenére Magyarország EU-s viszonylatban kimondottan jól teljesít, és a rendelkezésre álló adatok szerint a keleti vakcinákkal sincsenek gondok. De mi a helyzet az egyes oltóanyagok hatásosságával, az oltások időzítésével és a gyerekekkel?
A koronavírus brazil változata Salzburgban bukkant fel, egyelőre nem utal jel a további terjedésére. Közben a héten elkezdődik a tejles schwazi felnőtt lakosság kísérleti átoltása, amivel azt vizsgálják, vajon képes-e feltartóztatni a dél-afrikai variánst a Pfizer/BioNTech vakcinája.
Azok közül az országok közül, ahol a lakosság legalább 1 százalékát beoltották, Izraelben a legjobb a helyzet.
Az ambiciózus és fegyelmezett oltási kampány Benjamin Netanjahu miniszterelnök beoltásával kezdődött, és mára már minden második izraeli megkapta a vakcinát. Az ország mostanra ott tart, hogy az oltásigazolással, rendelkezők számára visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, de a sikerért komoly árat kellett fizetni.
Az idős, kórházi ellátásra szoruló páciensek 12-25 százaléka az új változattal fertőződött meg. A kezdeti vizsgálatok alapján az új variáns erősebb kötődést alakíthat ki a sejtekkel, és ellenállóbb lehet a védőoltásokkal szemben.
Hogyan készülj, mit vigyél magaddal, mit ne igyál, mit ne szívj, milyen mellékhatásokra számíthatsz az első és a második oltás után, mire vigyázz a két időpont között, és meddig tart a védettség?
Izraelben már a teljes lakosság több mint 70 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást, ez a vakcina első tömeges éles tesztje. Nagyon biztató eredményeket hozott: a vakcina 89-94 százalékban védett a fertőzéstől.
Ez azért jó hír, mert ha már az első dózis is ennyire hatékony, az országok biztonságosan késleltethetik a második, emlékeztető vakcinát annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban átolthassák a lakosságot az első adaggal.
A pedagógusok több környékbeli országban kiemelt helyen szerepelnek az oltáslistán, de Magyarországon nem élveznek prioritást. Ha a tanárokat nem kezelik kiemelten az oltási tervben, annak súlyos következményei lehetnek a közoktatásban, állítja a Pedagógusok Szakszervezete.
A patinás párizsi Pasteur Intézet a múlt héten végleg felhagyott koronavírus elleni vakcinája fejlesztésével, a szintén francia gyógyszeróriás, a Sanofi pedig kénytelen átállítani gyárait a Pfizer/BioNTech vakcina tömegtermelésére, mert saját oltóanyaga egy laboratóriumi malőr miatt valószínűleg csak az év végére készül el. Quel malheur!
Jóval kisebb arányban jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz az amerikai feketék és latinók, mint a fehérek, pedig a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 nagyobb mértékben pusztít a színes közösségekben.
Az mRNA-1273-tól a ZF2001-ig: táblázatban gyűjtöttünk össze minden tudnivalót azokról a koronavírus elleni vakcinákról, amelyek magyarországi felhasználása már zajlik vagy később szóba jöhet.
A betegeknek érteniük kell a betegségüket, és mindent tudniuk kell a gyógyszerről, amit kaptak. Az elmúlt tíz évben ezért küzdöttem, és most magam is az információhiány áldozata lettem. Beadtak a felkaromba valamit. És én nem tiltakoztam; hagytam.
A szakszervezeti felmérésben megkérdezett 1269 pedagógus életkor, régió és intézménytípus szerint a teljes pedagógus társadalmat reprezentálja.
Több mint húszezren válaszoltak kérdésünkre, hogy melyik vakcinával oltatnák be magukat, ha ők dönthetnének. A Pfizer oltóanyaga az összes lehetséges válaszra beérkezett szavazat 52 százalékát, az orosz Szputnyik 7, a kínai Sinopharm vakcinája mindössze 1 százalékot kapott.
Játsszunk el a gondolattal, hogy egy kínai, egy orosz, egy amerikai-német, egy brit-svéd és még egy amerikai fejlesztésű vakcina közül lehet választani. Itt vannak az alapadatok az egyes oltóanyagokról, te melyiket választanád?
A gazdagabb országoknak több vakcina jut, mint a szegényebbeknek, Kanadát amiatt kritizálják, hogy ötször annyi oltást vásárolt, mint ahány lakosa van. A WHO igazgatója szerint ez a hozzáállás csak elnyújtja a járványt.
A kínai gyógyszercégek négy különböző vakcinát fejlesztenek, három különböző módszerrel, és ebből az egyik, a Sinopharm oltóanyaga az EU-ban egyedülálló módon Magyarországra is megérkezhet. A klinikai vizsgálatok eredményeit azonban a gyártók sok esetben titkolják, így a hatékonyságról is szélsőséges adatok keringenek.
A hatóság előre megmondta, hogy a legbetegebb és a legidősebb beoltottak körében előfordulhatnak halálesetek az oltás után. Norvégiában eddig 42 ezer embert oltottak be, és 33 haláleset fordult elő a 75 év fölötti beoltottak körében.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
Bár a gyógyszercég szakértői eddig nem találtak bizonyítékokat arra, hogy az oltóanyag bármiféle módon is közre játszott volna a tragédiában, az amerikai járványügyi központ még további információkra vár.
Decemberre 47 százalékra nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik beoltatnák magukat a koronavírus ellen. Eközben az online tereket az oltásellenesek új, hangos és elszánt csoportja uralja, akik hősöknek, az igazság bajnokainak tartják magukat. Az oltást elutasítók aránya a járvány alakulásától függetlenül stabilan 35 százalékon áll Magyarországon, és a nők, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek körében gyakoribb.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
Az Egyesült Államokban eddig több mint kétmillió embert oltottak be, közülük 353-an észleltek bármiféle mellékhatást, ebből 8 esetben súlyosat.
A kutatók mindkét rendkívül gyorsan terjedő új vírustörzs, a B.1.1.7 és a B.1.351 esetében vizsgálják, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak-e velük szemben a vakcinák.