vakcina

Lenyelhető vakcinát fejlesztettek az MIT kutatói

A Massachussets Institute of Technology gasztroenterológus és onkológus kutatói már évek óta próbálkoznak azzal, hogy egy speciális kapszula segítségével az emésztés során lebomló, ezért hagyományosan csak injekcióval bevihető hatóanyagokat juttassanak be az élő szervezetbe.

Az első három oltás a legfontosabb, a negyedik csak különleges esetben indokolt

Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.

Az enyhe oltási reakciók akár több mint fele is a nocebohatás számlájára írható

A placebohatással szemben a nocebo akkor jelentkezik, ha egy előzetesen kártékonynak minősített kezelés vagy gyógyszer ténylegesen negatív hatást vált ki az emberi szervezetből, a kémiai tulajdonságaitól függetlenül. Egy amerikai kutatás szerint az első covidoltás után az esetek 76 százalékában ez a jelenség okozhatta a fejfájáshoz vagy a fáradtságérzethez hasonló enyhe tüneteket.

Jön a negyedik oltás Izraelben

Villámgyorsan terjed az omikron Izraelben, ezért a 60 év felettiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a negyedik oltást is. Az ország lakosságának 60 százaléka számít eddig teljesen oltottnak, de sokan nem kérték már a harmadik dózist sem.

Az állam erkölcsi kötelessége, hogy bevezesse a kötelező oltást

Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.

Húszezer embert oltottak be egy német csodadoktor házi készítésű vakcinájával

A lübecki repülőtér tulajdonosa, akinek korábban labordiagnosztikai cége is volt, állítása szerint fél óra alatt fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát 2020 áprilisában, de a hivatalos engedélyeztetési folyamatot nem volt türelme kivárni. Nyomozás indult ellene, a védője szerint ügyfele nem követett el semmi rosszat, és személyesen nem is adott be oltást senkinek.

Európában hamarosan engedélyezhetik a 12 év alattiak oltását, Bécsben már a kisgyerekek is megkaphatják a Pfizert

Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.

Három beszédes ábra a vakcinák hatékonyságáról

Amelyik országban nagy az átoltottság és megfelelő a járványvédelem, ott nagyon alacsony a halálozás. A kórházba került covidos betegek között jóval nagyobb az oltatlanok aránya, de ahol sok oltottat ápolnak, ott figyelembe kell venni azt is, hogy ők jóval nagyobb csoportba tartoznak, vagyis valójában kisebb a kockázatuk a súlyos megbetegedésre.

A Pfizer-mintaállamban, Izraelben is lecsapott a negyedik hullám, most a gyerekek oltásával előznék meg az ötödiket

Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.

Valós összehasonlításból is kiderült, hogy a Pfizer messze a legjobban, a Sinopharm messze a legrosszabban teljesítő vakcina

Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.

Kettészakadt az EU az oltások mentén, az oltatlan keleti országokban drasztikusan nőnek a fertőzésszámok

Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.

Ne próbáld ki otthon, de sokkal erősebb immunitást vált ki a koronavírus-fertőzés, mint az mRNS vakcinák két adagja

A koronavírusból felgyógyult oltatlanok körében az újrafertőződés, a megbetegedés és a kórházba kerülés valószínűsége is sokkal kisebb, mint azoknál a kétszer beoltottaknál, akik nem kapták el a vírust – derült ki egy több tízezer páciens adatait elemző izraeli preprint tanulmányból. Az adatok szerint ugyanakkor az oltás is kiválóan véd.

Hatásosnak tűnik a Szputnyik a delta ellen

Egy nemrégiben megjelent, 14 ezer ember adatait vizsgáló tanulmány szerint az esetek 81 százalékában elkerülhető volt a kórházi ápolás azoknál, akik a vakcina mindkét dózisát megkapták. Az eddigi vizsgálatok szerint a Pfizer és az AstraZeneca oltásai is védenek ellene.