Egy brazil kutatás szerint kisebb eséllyel fertőződtek meg koronavírussal azok, akik a Dengue-láz által sújtott területeken éltek, és átestek a betegségen. Ha a szúnyogok által terjesztett fertőzés valóban nyújt valamilyen védettséget, annak fontos szerepe lehet a koronavírus-vakcina utáni kutatásban.
Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor arra figyelmeztetnek, hogy minden eddiginél fontosabb az influenzaoltás.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Miután Oroszországban és Kínában is felgyorsult a koronavírus-vakcinák engedélyezése, Donald Trump az amerikai szabályozókat is sürgeti, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt be tudja oltani a népet. Anthony Fauci járványguru szerint ez kockázatos, miközben felesleges felhajtás nélkül is lehet még idén vakcina.
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
A COVID-19 járvány nem múlt el, a szakemberek komoly esélyt adnak a második hullám érkezésének. Mindez felértékeli az orvosok szerepét a lakosság szemléletének alakításában, a szabálykövető magatartás erősítésében, a valós kockázatok reális felmérésében, figyelmeztet a Magyar Orvosi Kamara.
A hat vizsgálatból hármat amerikai, kettőt pedig kínai gyógyszercégeknél végeznek, még egy fejlesztést az Oxfordi Egyetem Edward Jenner Intézete jegyez. A magyar kormány az utóbbiból ötmillió adagra már leszerződött.
A humán papilloma vírus (HPV) átvitelében a férfiaknak jelentős a szerepük. A partner védelme mellett a fiúk oltásának célja, hogy saját megbetegedésüket is elkerüljék, a kórokozó ugyanis a szájüreg-garat-gége, a gáttájék és a férfi nemi szervek rosszindulatú daganatainak kiváltásában is közrejátszik.
A CanSino nevű kínai oltáscég a fázis III. kísérleteket is megkezdte az oltóanyaggal, a továbbiakban Oroszországban és Brazíliában tesztelné a szert.
Ecet, metilalkohol, mérgező maszlag – egy friss tanulmány szerint eddig több mint ötezren kerültek kórházba, mert gondolkodás nélkül lenyelték az álhíreket.
Vlagyimir Putyin a saját lányán tesztelte az orosz kísérleti koronavírus-vakcinát, és elégedett volt az eredménnyel, így hamarosan jöhet a tömeges oltás. Nemzetközi kutatók szerint azonban az oltóanyag nem ment át a megfelelő vizsgálati procedúrán, így nemcsak a beoltottakra veszélyes, de bukásával az oltásellenességet is elszabadítaná.
Az orvosokon és tanárokon már a tömeges oltás előtt bevetendő orosz vakcinával szemben nemzetközi szakértők is kifejezték kételyeiket, mivel ellentmondásosak a klinikai vizsgálatokról szóló beszámolók, és persze semmilyen nyilvános tanulmány nem készült róluk.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
Az amerikai kormány eddig is valóságos pénzesőt zúdított a gyógyszercégekre a COVID-19 elleni oltás reményében, de ilyen nagy üzlet még nem köttetett. A Pfizernek és a BioNTechnek 100 millió vakcinát kell leszállítania.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében fejlesztett oltóanyag mind antitestes, mind T-sejtes immunválaszt képes kiváltani, a vizsgálati alanyok 70 százalékánál jelentkező enyhébb mellékhatások pedig hétköznapi gyógyszerekkel orvosolhatók.
Az RNS típusú kísérleti oltóanyagok közé tartozó vakcina az enyhe mellékhatások mellett meggyőző immunválaszokat váltott ki a márciusban beoltott 45 önkéntes szervezetében.
A gyártást annak ellenére indítják el, hogy a klinikai tesztek még folynak, viszont ha a vakcina hatásosnak bizonyul, fontos, hogy megfelelő mennyiségben elérhető legyen.
A 60 év alatti amerikaiak mindössze 40 százaléka mondana egyértelmű igent a majdani koronavírus-vakcinára, pedig szakértők szerint az átoltottságnak el kellene érnie a 70 százalékot. A feketék és a republikánus szimpatizánsok körében többen vannak az oltásellenesek.
A járványhelyzet miatt elmaradnak a megelőzhető betegségekre adott védőoltások is, a WHO szerint ez olyan betegségek visszatéréséhez vezethet, mint a kanyaró vagy a gyermekbénulás. Az UNICEF szerint fontos, hogy amint lehet, pótolják a kimaradt oltásokat.
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
35 amerikai kongresszusi képviselő, köztük Donna Shalala korábbi egészségügyi miniszter jegyzi azt a javaslatot, ami százakat sodorna közvetlen életveszélybe, miközben milliók életét menthetné meg. Szabad ilyet? És mit mond erről Shakespeare?
A Bill és Melinda Gates Alapítvány által támogatott gyógyszercég a tervek szerint április végén kezdi a humán teszteket, és azt tervezi, hogy a nyár közepére már eredményekkel is szolgál.
A pekingi Sinovac Biotech inaktivált vakcináját néhány napja kezdték el embereken is tesztelni, és a cég már júniustól beoltaná a legveszélyeztetettebbeket. A kutatás módszerei megkérdőjelezhetők, de a kínai cég szerint még a vírus mutálódása sem zavarja a védőoltás hatékonyságát.
Az ebola ellen kifejlesztett Remdesivir nevű antivirális gyógyszer a kísérletben lélegeztetőgépen tartott betegek állapotát is javította. A hírre szárnyalni kezdtek a szert kifejlesztő Gilead Sciences részvényei.
A még nem ellenőrzött tanulmányban az Egyesült Államokban, Kínában, Spanyolországban, Brazíliában, Ausztráliában, Finnországban, Indiában, Olaszországban, Nepálban, Dél-Koreában és Svédországban izolált vírusok genomjait elemezték, összehasonlítva őket a két évtizede járványt okozó ázsiai SARS-CoV genomszekvenciáival.
Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem vakcinológus professzora szerint 80 százalék az esély arra, hogy működik a kutatócsoportja által fejlesztett gyógyszer, amit a következő két hétben már embereken készülnek tesztelni.
Egereken már működik, embereken még tesztelni kell a PittCoVacc nevű szert. Az influenza elleni védőoltások előállítása során alkalmazott eljáráshoz hasonlóan laboratóriumban előállított vírusfehérjékkel operáló vakcina a tesztek szerint jóval hatékonyabb indítja be az immunreakciókat, mint az eddig próbált mRNS-alapú oltóanyagok.
Hogy nem túl rózsásak a kilátásaink a koronavírus elleni küzdelemben, az nem kifejezés: ha nem sikerül kifejleszteni a vakcinát a SARS-CoV-2 ellen, és a nyájimmunitás sem alakul ki, még sokáig velünk élő járványügyi intézkedésekkel kell számolnunk a hétköznapjainkban.
A férfiak körében nagyobb a COVID-19 halálozási rátája, és ennek nem a dohányzás az oka; ez a koronavírus is lassan mutálódik szerencsére; egyre több helyen elérhetők az antitesttesztek; ha hirtelen elveszíted a szaglásod és az ízlelésed, kezdhetsz gyanakodni.
A korábbi koronavírusok elleni oltóanyag kifejlesztésére irányuló erőfeszítések sikertelenséget többnyire annak tulajdonítják, hogy sem a SARS-CoV, sem a MERS-CoV nem okozott a mostanihoz hasonló világjárványt, így a hosszadalmas és rendkívül drága kísérletezgetéshez senki nem biztosította a szükséges fedezetet. Ezúttal azonban más a helyzet.
Egy szavazaton múlott, de elbukott az a törvényjavaslat, amely megszüntette volna azt a gyakorlatot, hogy vallási alapon ki lehet térni a kötelező védőoltások elől.
Tavaly október óta 926 halálos áldozatot szedett a madagaszkári kanyarójárvány. A szigetország lakóinak alig 10 százaléka kapott védőoltást, a gyerekek kétharmada is beoltatlan.n.
Eddig azt hitték, rovarokat nem lehet beoltani, mert nincsenek antitestjeik. Két finn kutatónak azonban sikerült megtalálni az amúgy nem is túl bonyolult módszert.
Többen vagyunk és több állatot tartunk, ezért többen halhatnak meg, ha ismét útra kel a spanyolnátha vagy valamelyik unokatestvére. Az influenzavírus veszélyesebb, mint valaha, állítják epidemiológusok a világ minden táján.
Bár több mint tíz éve készül, még mindig nem kapható a gyógyszerpiacon a nyugat-nílusi láz elleni humán vakcina. A szintén veszélyeztetett lovakat már több mint másfél évtizede hatékonyan oltják az állatorvosok.
A sejtstruktúra a nyirokcsomóknál található, normális állapotában alig lehet észrevenni, olyan vékony – de ha a test egy olyan fertőzéssel találkozik, amelyben már része volt, a mikroszerv akcióba lendül.