Soha semmilyen tudományos kísérlet nem igazolta a napvédő krémek rákkeltő hatását
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az utóbbi években óriási divat lett a naptej: elég körülnézni a drogériákban és a patikák polcain, és ha valaki még a közösségi média platformjaira is felmerészkedik, egészen új világ tárul elé.
Magyarországon évente 3400 új melanómás esetet regisztrálnak, és bár ezzel nem vagyunk az EU-s élmezőnyben, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy védettebbek lennénk ellene. Az adatok inkább arra mutatnak rá, hogy a magyar egészségügyi rendszerben lassabban és kevésbé ismerik fel a problémás bőrelváltozásokat – ami részben abból fakad, hogy kevesen járnak rutinszerű szűrésre.
Megfigyelhetők ugyanakkor generációs különbségek, nyilvánvalóan nem függetlenül a közösségi médiában tapasztalható jelenségektől. A fiatalabbak nemcsak a fényvédelemre, hanem a szűrésre és az önellenőrzésre is jobban figyelnek – utóbbihoz a bőrgyógyászok a rút kiskacsa szabályt és az ABCDE-szabályt ajánlják. Előbbi az átlagostól eltérő anyajegyekre figyelmeztet, utóbbi pedig a szimmetria, a határoltság, a szín, az átmérő, illetve a dudorodás mértékére és változására.
Andrusch Anna bőrgyógyásszal arról beszélgettünk, hogy probléma-e az, hogy trend lett a fényvédelemből, átverés-e a magas faktorszám, lehetnek-e veszélyesek a napvédő krémek, mi a baj a házilag kotyvasztott fényvédőkkel és hogy egyáltalán: szabad-e napozni?
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Ezt a podcastot a Science+ támogatásával készítettük. A nemzetközi Science+ hálózat a dezinformáció és a félretájékoztatás ellen küzdő tudományos újságírást segíti Közép- és Kelet-Európában
Hallgass bele ezekbe is:
A szolárium nem más, mint pénzért vett daganat
A júniusi és a júliusi hőhullámok miatt sokan már azelőtt átestek az első leégésen, hogy elindultak volna nyaralni. A Betűtészta legújabb adásában Kuroli Enikő bőrpatológustól mindent megkérdeztünk, amit a fényvédelemről és a bőrrákról tudni érdemes.
Két magyar kutató elkezdte feltárni, mire jó a zeneterápia
Tényleg javítja a zene a nyelvkészséget? Hogyan lehet ezt kutatni? És mi alapján válasszon egy szülő fejlesztő tréninget a gyerekének? Aki válaszol: Honbolygó Ferenc és Kertész Csaba pszichológusok.
Ella Krisztina: A belső óránk és az alvási szokásaink az egészségünkre is hatással vannak
Hogyan működik és miért fontos a cirkadián ritmus? Milyen összefüggések vannak a modern életmód, az alvásminőség és az egészségünk között? Milyen trükkökkel tudjuk segíteni a szervezetünket? Ezekről is beszélt a 10. Qubit Live-on a Semmelweis Egyetem molekuláris biológusa.
