Két magyar kutató elkezdte feltárni, mire jó a zeneterápia
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Kevés kutatást végeztek eddig arról, hogy a zenének milyen jótékony hatásai vannak a beszédkészségre, az olvasási készségre, valamint a kognitív képességekre, meséli Honbolygó Ferenc pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense. Az agykutatással és beszédfeldolgozási folyamatok vizsgálatával foglalkozó szakember kollégájával, Kertész Csaba pszichológussal közösen látott neki a téma feltárásának.
Tanulmányaik nemzetközi tudományos folyóiratokban jelennek meg, amelyekből a zene- és a nyelvfeldolgozás közötti párhuzamokat is felfedik, kiemelve a ritmusészlelés fontosságát. Honbolygó szerint „lehet látni, hogy a zenei tréninggel fejleszthetők a ritmuskészségek”, ami aztán a nyelvi ritmusban is érezteti a hatását – az viszont még aktív kutatás tárgyát képezi, hogy ebben milyen szinkronizációs és egyéb agyi folyamatok működnek közre.
A két szakember régóta érdeklődik a zenepszichológia iránt. Ez az alulkutatott tudományág annak a felderítésével foglalkozik, hogy a zenei információkat miként dolgozza fel az agy, és milyen hatással van a zene az emberekre. Vannak olyan zeneterápiák – például a ritmusalapú neurorehabilitációs terápiák –, amelyeket afáziás és a Parkinson-kóros betegeknél alkalmaznak, náluk ugyanis Kertész szerint „szuper eredményeket lehet elérni”. De arról is folynak kutatások, hogy a zeneterápia mennyire lehet hasznos olyan fejlődési zavarok esetén, mint a diszlexia.
De ha egy szülő most keres fejlesztő tréningeket, mi alapján válasszon, és merre induljon el? Egyáltalán, mi a közös a zenében és a nyelvben? Tényleg képes fejleszteni a zene különböző készségeket és kognitív képességeket? Mennyire etikus gyermekek fejlesztésével kísérletezni? Milyen agyi mechanizmusok felelhetnek a zeneterápia transzferhatásáért, és milyen kutatási irányok tűnnek most a legígéretesebbnek? Ezekről kérdezte a két kutatót Kun Zsuzsi és Tóth András a Qubit podcastjában.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
Megoldja-e az energiaválságot a piac, vagy az is része a problémának?
A világ villamosenergia-igénye a vártnál gyorsabban nő. Hogyan csökkentsük a túlfogyasztást? Fabók Márton és Vékony András közgazdászokkal beszélgettünk az európai energiarendszerek jövőjéről, a piaci és a közösségi megoldások esélyeiről.
Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor
Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk harmadik epizódjában négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és azt, hogy miként lehetne ellenük a mostaninál hatékonyabban védekezni.
„Érezhető, hogy komolyan vesznek minket” – magyar diákok is jártak az ENSZ idei klímacsúcsán
Mi motiválja a diákokat arra, hogy foglalkozzanak a klímaváltozással és miként élik meg a válságot? Mi a jó válasz a klímaszorongásra? Podcastunk új adásában az UNICEF Magyarországot vezető Mészáros Antóniával és a szervezet két fiatal nagykövetével beszélgettünk.
