Ella Krisztina: A belső óránk és az alvási szokásaink az egészségünkre is hatással vannak
November elején rendeztük meg 10. Qubit Live estünket, amelyen meghívott előadóinkkal az alvás és az álmodás folyamatát jártuk körül, valamint azt, hogy milyen hatással lehetnek a memóriánkra, a biológiai óránkra, az egészségünkre és a betegségeinkre. A napokban megosztjuk az eseményen elhangzott előadásokat, a kerekasztal-beszélgetést és a nézői kérdésekre adott válaszokat is, hogy az is megnézhesse őket, aki nem tudott részt venni a Qubit+ előfizetőinek meghirdetett, telt házas rendezvényünkön.
Azt, hogy a cirkadián ritmus, vagyis az úgynevezett belső óránk milyen szerepet tölt be az életünkben, és milyen hatással van az egészségünkre, már az 1700-as évek elején elkezdték kísérletesen vizsgálni. Jean-Jacques d'Ortous de Mairan francia természettudós a speciális napi levélnyitási ritmussal rendelkező mimózánál mutatta ki a belső időmérő rendszer létezését, miután a növény egy sötét szobába zárva is megtartotta viselkedését.
De ugyanez a mechanizmus az oka például annak is, hogy a házi macskák szinte percre pontosan tudják, mikor nyílik az automata etető ajtaja – mondta előadásában Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója. A belső időmérés molekuláris működését elsőként ecetmuslicákban írták le (a kutatásért 2017-ben meg is kapta a Nobel-díjat a három amerikai kutató, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young), de ez egy olyan evolúciósan konzervált mechanizmus, hogy minden élőlényben hasonlóképp működik.
Felmerül a kérdés, hogy miért van erre feltétlenül szükségünk – Ella az előadásában elmondta, hogy ez a Föld forgásából adódó folyamatos környezeti változásokra vezethető vissza. Hiszen megállás nélkül változik a fényintenzitás, a hőmérséklet, de még a táplálék elérhetősége is, így egy élőlény úgy adaptálódhat ezekhez legjobban, hogy felkészül a változásokra, és nem utólag reagál rájuk. A növényeknél például előfordul, hogy már napfelkelte előtt keleti irányba állítják a leveleiket, hiszen a fény abból az irányból fog érkezni – így hatékonyabban tud működni.
A modern életmóddal azonban széles körben megváltoztak az emberek alvási szokásai, így már nem feltétlenül a cirkadián ritmusunk diktálja az ébren töltött óráinkat, aminek egészségügyi hatásai is lehetnek. Az immunrendszer működésének például szintén van egy jellegzetes napi ingadozása. Ella bemutatott erről egy kutatást, amelyben az immunsejtek számát mérték meg emberekben: mint kiderült, a hajnali-reggeli órákban alacsonyabb ez a koncentráció a vérben, hiszen napközben sokkal nagyobb eséllyel találkozunk kórokozókkal. Ezért sokkal inkább ki vagyunk téve a fertőzéseknek akkor, ha például a szociális jetlag miatt felborult a napi ritmusunk, és mondjuk az éjjeli órákban is aktívak vagyunk.
Az előadás videó és podcast formájában is elérhető. Nézd meg itt:
Vagy hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A 10. Qubit Live az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely Szabad Média pályázatának támogatásával valósult meg. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
