Mostanra már nagyjából mindenki megértette, hogy napozni csak ésszel érdemes, de hogy ez pontosan mit is jelent, arról megoszlanak a vélemények. Míg van, aki szó szerint menekül a nap elől, mások a déli órákban is dacolnak az elemekkel, és süttetik magukat. Szerencsésebb esetben legalább használnak valamilyen fényvédő készítményt vagy naptejet, rosszabb esetben még ezzel sem foglalkoznak. Megint mások mérgezőnek tartják a fényvédőket, és népes rajongótábornak hirdetik véleményüket.

Ma több ezerféle termék közül választhat az, aki szeretné óvni a bőrét a napfény káros hatásaitól, ráadásul az internet egyre több alternatívát kínál azoknak is, akik kipróbálnák a házi megoldásokat. Ez utóbbit azonban nem sok szakember javasolja, sőt még a Google is figyelmeztet, ha fényvédőreceptekre keresünk rá, hogy nem javasolt ilyesmivel kísérletezni.

Természetes kontra mesterséges

„Készítsünk együtt egy cink-oxid alapú napozókrémet, amely megvédi a bőrödet tavasszal…” – így kezdődik az egyike annak a temérdek mennyiségű TikTok-videónak, amiben egy Carmen nevű, természetközeli életformára biztató influenszer megszólítja követőit.

A videóban Carmen néhány egyszerű összetevő, a kókuszolaj, a sheavaj, a kakaóvaj, a napraforgóolaj, valamint a fő hatóanyagként szolgáló UV-szűrő, a cink-oxid mellett csupán hasonlóan egyszerű eszközöket használ. Cink-oxidot (ZnO) Magyarországon is könnyen beszerezhetnek a kísérletező kedvűek a bioboltokból, amire oda kell figyelni – legalábbis a receptek szerint –, hogy mindenképpen olyat válasszon az ember, ami nem nanoméretű részecskéket tartalmaz. A többi alapanyagot ugyancsak bioboltokban és patikákban lehet megvenni; Andrusch Anna bőrgyógyász kérdésünkre elmondta, hogy a környezetében dolgozó gyógyszerészeknek az a tapasztalatuk, hogy fogy is a kakaó- és sheavaj a polcokról.

Az otthoni kotyvasztás lényege éppen az, hogy természetes és bőrbarát készítményt állítsanak elő, de a folyamat gyakran egy sor téves állításon, elavult kutatási eredményen vagy félreértésen alapszik. A fényvédők ugyanis még mindig sokkal kevesebb veszélyt jelentenek az emberi egészségre, mint az UV-sugaraknak való kitettség.

Utóbbi ugyanis már rövid távon bőrdaganatot, melanómát okozhat, túl azon, hogy a leégésnek már a napozás után pár nappal igen fájdalmas tünetei vannak. Az otthoni kísérletezés ennek ellenére kifejezetten népszerű: vannak oldalak, ahol rögtön több különböző alternatívára is rábukkanhat az ember, ráadásul léteznek olyan verziók is, amelyeket vízállóként harangoznak be.

El sem kell jutni idáig az otthoni keveréssel, hiszen önmagában már az is kihívást jelent, hogy kényelmes állagú kence jöjjön létre. Ami viszont még ennél is fontosabb: az otthoni robotgépek sokszor alkalmatlanok az apró szemcsés, fényszűrő cink-oxid vagy titán-dioxid-részecskék igazán egyenletes eloszlatására, holott ez lenne az egyik legfontosabb szempont. Andrusch szerint ráadásul az ilyen házi keverékek egyáltalán nem lesznek stabilak: az illóolajok akár fototoxikus részecskékre is bomolhatnak az UV-sugárzás hatására, ami bőrirritációt és fényérzékenységet okozhat, a mindenféle vajakból készült kenőcsök pedig gyorsan megavasodhatnak, alkotóelemeikre válhatnak, kicsapódhatnak.

Azt is fontos megjegyezni, hogy akkor, amikor különböző UV-szűrő tulajdonságokkal rendező hatóanyagokat (ezt mutatja meg az SPF-érték, amiről itt írtunk bővebben korábban) kevernek össze, nem adható össze egyszerűen az SPF-értékük. Ezek a szűrők ugyanis a működésüket tekintve egymást is befolyásolhatják.

Kevés olyan eset van, amikor mégis elfogadható, ha valaki saját maga számára állítja elő a szükséges naptejet, például akkor, ha az illetőnek laborhozzáférése van, megfelelő eszközei, jó minőségű alapanyagai, és bevizsgált, tesztelt receptje. Lássuk be, ezzel elég kevesen rendelkeznek azok közül, akik TikTok-videókban mutatják be, hogy a konyhájukban nemcsak isteni piték, hanem kétes hatékonyságú kozmetikumok is készülhetnek!

Fizikai és kémiai fényvédők

Az utóbbi évtizedben óriási hype alakult ki a fényvédelem körül, ez pedig csak részben fakad abból, hogy az emberek szeretnék elkerülni a kellemetlen leégést. Ami sokaknak még ennél is fontosabb, az a bőröregedés jeleinek megfékezése. A napsugárzás ugyanis alapvetően UVA, UVB és UVC sugarakból áll, amelyek három különböző módon hatnak.

Az UV-sugarak egy részét elnyeli a Föld felsőbb légkörében található ózonréteg. Ennek megvékonyodása azonban ahhoz vezetett, hogy a szűrőképesség csökkent. Az UVC-sugarak viszont még így is csak idáig hatolnak, és nem érik el a Föld felszínét. Ezzel szemben az UVA sugárzás a bőr mélyebb rétegébe jut, az irhába, azaz a dermiszbe, így felelőssé tehető a ráncok mélyítéséért és a bőröregedés további jeleiért. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb skincare-guru, illetve online „skinfluenszer” szerint az anti-ageing rutinok, vagyis az öregedés jelei ellen alkalmazott bőrápolás alapja a hatékony fényvédelem.

Az UVB sugarak nem jutnak ennyire mélyre, ezek a felhámig, vagyis az epidermiszig érnek el a bőrfelszín alatt. Az UV-sugárzás mindkét fajtája hozzájárulhat a bőrrák kialakulásához és a kockázat növekedéséhez, és a Cancer Research UK szervezet szerint azok, akik gyakrabban és könnyebben égnek le a napon, még nagyobb kockázattal számolhatnak, mint mások.

Ez ellen pedig védekezni kell, amire több mód is van. Az egyik a nasugárzás elkerülése, és a megfelelő öltözékkel történő védekezés. Ám ilyenkor is, főleg az erős sugárzás idején napközben, érdemes fényvédő krémeket is használni nyáron. Ezekből ugyancsak többféle létezik.

A két fő kategória a fizikai és a kémiai fényvédők csoportja, és az interneten terjedő összeesküvés-elméletek szerint egyik mérgezőbb, mint a másik – mind az emberre, mind a természetre nézve. A fizikai fényvédők úgy működnek, hogy védőréteget képeznek a bőrön, ami visszaveri a káros UV-sugarakat. Ezek előnye, hogy azonnal hatékonyak, tehát gyakorlatilag rögtön védenek, amint felkenik őket.

A fizikai fényvédőkben található összetevők nem szívódnak fel a bőrbe, és a legtöbb otthon készített fényvédő kenőcs is ilyen elven működik. Ám ezek egy jó része az évtizedes fejlesztések ellenére a mai napig fehér réteget hagy a bőrön. A bőrgyógyászok szerint ezeknél semmivel sem rosszabbak a kémiai fényvédők – ezek olyan nanorészecskéket tartalmaznak, amik a bőrben felszívódva semlegesítik az elnyelt UV-sugárzás káros hatásait. Bár sok skinfluenszer szerint ez káros és veszélyes, az interneten is vannak olyan hangok, amelyek azt az álláspontot képviselik, hogy a fényvédők használata még mindig sokkal kisebb kockázatot jelent, mint védtelennek lenni az UV-sugárzással szemben. Ez pedig az orvosok szerint még akkor is igaz, ha sokan azt hiszik, hogy a naptejek egyes összetevői az emberi hormonrendszerbe is bejuthatnak.

Andrusch szerint a mennyiség sem mindegy, ennek ellenére sokan egyáltalán nem tartják be a javaslatokat. Az arc és a nyak területére két ujjnyi napkrém használata az irányadó, míg az egész testre kb. 7 teáskanálnyi mennyiség szükséges. Ráadásul ezt is úgy kell érteni, hogy 2-3 óránként újra kell kenni, hiszen főleg vízparton vagy a szabadban izzad az ember, a víz leoldhatja a fényvédőket, a törölközéssel pedig mi magunk is eltávolíthatjuk a védőréteget a bőrfelszínről.

A pénzért vett daganat

A szoláriumozásra úgy tekinthetünk, mint pénzért vett daganatra – mondta Kuroli Enikő bőrpatológus a Qubit podcastja, a Betűtészta 2024. augusztus 1-ei adásában. A szakember sarkos megfogalmazása arra utal, hogy a gépi barnulás rettenetesen káros: mindössze 15 perc elég lehet egy egész szezonnyi káros UVA és UVB sugárzás begyűjtésére.

Ennek ellenére sokan még mindig úgy tekintenek a szoláriumozásra, mint a téli depresszió elleni csodafegyverre, hiszen a D-vitamin pótlását remélik a „fényterápiától”. Csakhogy a D-vitamin pótlására általában csak télen van szükség (akkor viszont Magyarországon szinte mindenkinek), ennek viszont sokkal megbízhatóbb és biztonságosabb módja a tablettás megoldás. Ami a napozást illeti, nyáron a reggeli és késő délutáni órákban a legbiztonságosabb a napon tartózkodni, bár mostanában már ilyenkor sem ajánlott kimondottan napozni fényvédelem nélkül. Ugyanakkor nyáron a ruha alól kilógó testrészek bőrfelületén elegendő fény éri az embert ahhoz, hogy a szervezet elő tudja állítani a szükséges mennyiségű D-vitamint.

A barnulás pedig, mint ahogy arról a fent említett podcastban is szó esik, bár sokáig egyfajta státuszszimbólumként szolgált, ma már köztudott, hogy a bőr olyan automatikus védelmi mechanizmusa, amit érdemes elkerülni és minimalizálni. Főleg azoknak, akiknek a bőre kimondottan világos – ők ugyanis nagyon könnyen leéghetnek a napon.

Kuroli Enikő bőrpatológussal készített podcastunk itt hallgatható meg:

Nem mindegy, ki hol sütteti magát

A statisztikák szerint jelentős eltérést mutat az esetszám a földrajzi hely függvényében is. Befolyásolja a bőrrák kialakulásának kockázatát a napsütéses órák száma, valamint az is, hogy jellemzően milyen a bőrszíne és a bőrtónusa az embereknek egy adott országban.

Világszerte a bőrrákos megbetegedések mögötti fő ok az ultraibolya-sugárzás. A nők és a férfiak egyaránt érintettek, és bár az utóbbi években, évtizedekben egyre többet foglalkoznak az emberek a fényvédelemmel, még mindig rengeteg áldozatot szednek ezek a betegségek.

A melanóma, vagyis az UV-sugárzás által leggyakrabban okozott bőrráktípus minden kontinensen előforduló probléma, és szemben a többi bőrdaganattal, Európában és Amerikában már 30-40 éves korban is jelentős problémának számít. Az esetszám már ebben a korosztályban számottevő, míg más bőrrákok jellemzően idősebb korban alakulnak ki.

Védettséget a túlnyomórészt felhős idő sem jelent, az UV-sugárzás ugyanis azokon is átjut, ezért is fontos a napsugárzással szembeni megfelelő védelem. Leégni pedig nemcsak nyáron lehet, hanem havas hegycsúcsokon síeléskor is, de már az áprilisi városnézések alkalmával is érdemes figyelni erre, ahogy a késő őszi napsugarak erejét sem szabad alulbecsülni.

Méreg vagy védelem?

Tény, hogy vannak olyan hatóanyagok, amelyek ma már elavultnak vagy meghaladottnak számítanak, ezek többségét mostanra már nem is használják a vezető gyártók. Köztük vannak olyanok is, amelyek potenciálisan rákkeltők lehetnek, és általában ezeken a híreken dagad fel egy-egy, a közösségi médiából induló összeesküvés-elmélet.

Az ilyen konteók mögé pedig olykor a szakértők imidzsét öltő nagy eléréssel rendelkező influenszerek is beállnak, ami tovább nehezíti a tájékozódást a témában.

Sokat nyom a latban az is, hogy a fényvédő hatóanyagok egy része az emberekre kevésbé, a természetre nézve viszont kimondottan káros: ezért tiltották be például a korallgyilkos oxibenzont is, manapság pedig pollenből készített alternatívákkal is kísérleteznek már. A korallok védelme manapság olyannyira prioritást élvez, hogy van olyan ország, ahová bizonyos termékeket nem is lehet bevinni.

Logikusnak tűnik, hogy ha ennyi baj van a naptejekkel, akkor alternatív megoldást kell keresni a fényvédelemre - olyat, ami sem az embereknek, sem a koralloknak és az élővilág további tagjainak sem árt. Ilyen felvetés az, hogy érdemes a szervezetet a táplálkozáson keresztül támogatni az UV-sugárzás elleni védelemben. Azonban a répa, a zöld leveles zöldségek, a paradicsom, a kávé vagy a csokoládé rendszeres fogyasztása ugyanúgy nem véd meg a káros napsugaraktól, mint ahogy a további több tucat élelmiszer, amiről azt állítják, hogy csodaszer az UV-sugárzással szemben. Van igazság abban, hogy a bőrápolás az étkezéssel kezdődik, a fényvédelmet viszont a bőrön és nem a bélben kell alkalmazni.

Andrusch hozzátette ugyanakkor, hogy igenis van értelme olyan vitaminkészítményeket fogyasztani, amelyek némi fényvédelmet ígérnek, főleg télen. Ezek főleg akkor segíthetnek, és elsősorban a szemnek, amikor valaki a télből a nyárba utazik. Ez persze nem jelent univerzális megoldást és instant védelmet, de segíthet felkészíteni a bőrt az erősebb UV-sugárzás elviselésére.

Andrusch Anna bőrgyógyásszal készített podcastunk itt hallgatható meg:

Van alapja a bizalmatlanságnak

Nem tesz jót a fényvédelem ügyének, hogy léteznek kifejezetten silány minőségű fényvédő termékek, az igazán jók és kényelmesen viselhetők pedig drágák. Sokan ezért tartják pusztán divatnak és szükségtelennek a mindennapos fényvédőzést. Mindemellett egyre többet és többen foglalkoznak azzal is, hogy érdemes-e ennyire kategorikusan elhatárolódni a napozástól. A napsütés ugyanis nemcsak a D-vitamin termeléshez elengedhetetlen, de a napon töltött időnek más egészségvédő hatásai is vannak, nem beszélve arról, hogy jót tesz a mentális egészségnek, ami egyes szakértők szerint még a rák kockázatánál is fontosabb lehet.

Andrusch Anna szerint ugyanakkor a mentális egészség érdekében naptejben is elég napozni, a jókedvnek ugyanis nem az UV-sugárzáshoz, hanem a fényhez van inkább köze. Mint mondta: „nem érdemes rettegni, sok időt kell a szabadban tölteni, nyilván a megfelelő védelem mellett”.

A bőrgyógyász a megfelelő termékek kiválasztásáról azt is elmondta, hogy ő elsősorban patikai krémeket ajánl, de általánosságban elmondható, hogy a Magyarországon forgalomba hozott fényvédők megfelelnek az EU-s előírásoknak, amik nemcsak az emberi egészségvédelem szempontjából szigorúak, hanem a természetvédelmi szempontból is. Azt is kiemelte, hogy a magyarok többségének a 30-as és 50-es SPF értékű termékek ajánlottak. Viszont, ahogy egészséges barnulás, úgy bioszoláriumok sincsenek, a szoláriumok ráadásul azért is rettenetesen károsak, mert a látványos barnulás eléréséig a bőrnek rengeteg UVA sugárzást kell eltűrnie, ami inkább a bőr öregedését idézi elő.

Ezt a cikket a Science+ támogatásával készítettük. A nemzetközi Science+ hálózat a dezinformáció és a félretájékoztatás ellen küzdő tudományos újságírást segíti Közép- és Kelet-Európában.