A fitt hímek epigenetikailag is örökíthetik edzettségüket

október 8.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A fizikai (sportnyelven: fizikális) erőnlét örökíthetősége régóta megosztó téma az emberiség efféle témák iránt fogékonyabb tagjainak körében. A Science által kedden ismertetett kutatási eredmények azt látszanak alátámasztani, hogy az edzettséggel szerzett fiziológiai tulajdonságok megjelennek a következő nemzedékben. A Cell Metabolism folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azt állítják, hogy az apák segíthetnek javítani jövőbeli gyermekeik egészségi állapotát azzal, hogy maguk is formában maradnak.

Az már korábban kiderült, hogy egyes szerzett tulajdonságok a DNS kémiai csomagolását megváltoztatva befolyásolhatják az utódok tulajdonságait, ahogy az is, hogy a szülők korábbi traumái kihatnak az utódok egészségére. A hímivarsejtekből izolált mikroRNS-ekről (miRNS) az elmúlt években sikerült bizonyítani, hogy szerepet játszanak az epigenetikai öröklődés eddig alig ismert mechanizmusában. Kínai reprodukciós biológusok nemrégiben egérkísérletekben azt vizsgálták, hogy az olyan, fokozott terheléssel megszerezhető tulajdonságok, mint az erőnlét, átadódhatnak-e. A kutatók ehhez hím egereket tréningeztek 2 hetes futópados edzésekkel, aztán edzetlen nőstényekkel pároztatták őket, kiderült, hogy az ilyen utódok szignifikánsan jobb teljesítményt produkáltak az edzetlen szülőpártól származó egereknél. Kiderült, hogy a fitt apaállatok utódai oxidatív izomrostjainak aránya is magasabb volt edzetlen fajtársaikénál, és akkor sem híztak el, és nem mutatták a diabétesz jeleit, amikor amikor magas zsírtartalmú étrenden tartották őket.

A spermiumok és a megtermékenyített petesejtek RNS-szekvenálással a kutatók az miRNA magasabb szintjét találták, ami megmagyarázhatja, hogyan jön létre a megnövekedett fittség. Szerintük az intenzív testmozgás okán megemelkedett miRNA-szám támogatta azon gének kifejeződését az utódokban, amelyek a fokozott anyagcsere-folyamatokért és izomműködésért felelősek. A kutatócsoport edzett és átlagosan fitt emeberk hímivarsejtjeiben is hasonló jelenséget figyelt meg az miRNS-ek arányát tekintve.

A nőivarú utódok esetében a javuló fittség nem volt megfigyelhető, ami arra utal, hogy ebben az esetben a spermiumok RNS-ei csak az apai csíravonalon keresztül hatnak. Az ugyanakkor még nem világos, hogy a testmozgás miként változtathatja meg a miRNA-szintet a spermiumokban.