Számos gyógyszer, így az aszpirin esetén is megfigyelték, hogy a nőknél 50-70 százalékkal magasabb az ártalmas mellékhatások kockázata. Ez abból fakad, hogy a gyógyszerek tesztelésére szolgáló klinikai vizsgálatokban hagyományosan csak férfiak vettek részt, és az arányok nagyon lassan egyenlítődnek ki.
A minibeleket őssejtekből hozták létre azért, hogy az emberéhez sokkal hasonlóbb környezetben kísérletezhessenek.
Egerek bélflóráját elemzésével vált világossá, hogy egyes bélbaktériumok fokozzák a testmozgás iránti motivációt. A bélflóra kiirtásával – például antibiotikumokkal – pedig a teljesítmény is jelentősen visszaeshet.
A vizsgálatban 3 hónapos hím rágcsálók vérét cserélték le 22-24 hónapos fajtársaikéra, hogy hét nappal a transzfúzió után futópadon mérjék fel fizikai teljesítményüket.
A laborállatok naponta 20 percen át Johann Sebastian Bach 1730-ra datált zenekari szvitjének utolsó tételét élvezhették, végül kiderült, hogy a harmónia egyáltalán nem, csakis a hangerő számít.
A kísérletben tartósan mozgásképtelen egerek kaptak emberi sejtekből létrehozott implantátumot, és 15-ből 12-en már újra járni tudnak. A kutatók szerint embereken is működhet a módszer, minél hamarabb szeretnék megkezdeni a klinikai vizsgálatokat.
Áttörés lehet a dopamin és az agy kutatásában, amit amerikai kutatók egereken mutattak ki: az állatok képesek voltak jutalom fejében akarattal manipulálni a spontán dopaminlöketeiket.
Az ausztrálok már tiltott rágcsálóirtó szerekből is bevásároltak, hogy megszabaduljanak a megállás nélkül szaporodó egerektől, amelyek a függönyön felmászva ugranak be az emberek ágyába, és dollármilliárdos károkat okoznak a termelőknek.
Az áttörő kutatás eredményei arra utalnak, hogy génterápiával elméletileg emberek esetén is helyre lehet állítani az öregedéshez köthető károsodásokat – legalábbis ha a módszer tényleg biztonságosnak és használhatónak bizonyul.
Az amerikai egyetemeken racionalizálni kell a járvány miatt, mert könnyen lehet, hogy nem lesz, aki ellássa a kísérleti állatokat. Sok kutatónak kellett az elmúlt hetekben nehéz döntést hoznia.
Amerikai kutatók egerekben mutatták ki, hogy miféle génszintű mechanizmus alakítja ki a kokainaddikciót.
Aki életében vett már be bármilyen gyógyszert, vagy kapott oltást, az személyesen is profitált a tudományos állatkísérletekből, amelyek sokakból erős tiltakozást váltanak ki. Igazságot lehet-e tenni a kísérleti egerek jogai és a tudomány érdekei között?