A Cambridge-i Egyetem kutatói kifejlesztettek egy olyan, napenergiával működő eszközt, amely a növények fotoszintézisét utánozva képes a szén-dioxidot, a napfényt és a vizet értékes vegyi anyagokká alakítani. Az új „félmesterséges levél” képes lehet kiváltani az olyan fosszilis tüzelőanyagokat, amelyeket a vegyiparban és a gyógyszeriparban is nagy mennyiségben használnak, például kozmetikumok, vagy műanyagok előállításához – írja a SciTechDaily. A kutatás azért is fontos, mert a vegyipar a világ szén-dioxid-kibocsátásának közel 6 százalékát termeli évente.

Az új eszköz egy olyan hibrid rendszerként működik, amely szerves polimereket (a műanyag alkotóelemeit) és bakteriális enzimeket elegyít, majd a napfényt, a vizet és a szén-dioxidot formiáttá, más néven hangyasavvá alakítja: a formiát alapvetően a metanol és a benzin keverékével működő járművek üzemanyagában található meg. A Joule folyóiratban publikált kutatás az első olyan sikeres kísérletről számolt be, amikor a szerves félvezetők fénygyűjtő elemként funkcionáltak egy biohibrid eszközben.

„Ha eltávolítjuk a mérgező összetevőket, és szerves elemeket használunk, akkor tiszta kémiai reakciókat és egyetlen végterméket kapunk, mellékreakciók nélkül” – mondta Celine Yeung, a tanulmány társszerzője. A „félmesterséges levél” a teszteléskor több mint egy napon keresztül működött, és nem igényelt nem megújuló energiaforrásokat sem. „Lehetséges olyan, napenergiával működő eszközöket készíteni, amelyek nemcsak hatékonyak és tartósak, hanem mentesek a mérgező vagy nem fenntartható összetevőktől is” – mondta Erwin Reisner, a Cambridge-i Egyetem Yusuf Hamied Kémiai Tanszékének kutatója.

Korábban már Kínában is próbálkoztak a fosszilis tüzelőanyagokat helyettesítő, megújuló energiaforrások bevezetésével: idén először csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban. Kína ugyanis fokozatosan olyan tiszta energiaforrásokra tér át, mint a napenergia, a szélenergia és az atomenergia.