Milyen országokból érkeznek az új magyar állampolgárok? Hogyan változott a számuk az elmúlt 15 évben? A CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kováts András migrációs szakértővel, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk az európai ki- és bevándorlás aktuális trendjeiről.
Hova lesznek a keresztények? Miért csökken a vallásosság? Mi történik a kisegyházakkal és az új vallási mozgalmakkal? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Rosta Gergely vallásszociológust kérdeztük a radikálisan csökkenő magyarországi vallásosságról, ami már az új népszámlálási adatokban is megjelenik.
Egy friss kutatásban 350 ezer dobással próbálták eldönteni, hogy mekkora eséllyel lehet megjósolni, mi lesz az eredmény.
2022-ben több mint másfélszeresére nőtt az elektromos autók száma a magyar utakon, de az infláció még a Tesláknál is gyorsabban száguldott. A kukoricatermelők katasztrófát éltek át, miközben a távmunkából visszatértünk az irodába.
A pandémiává nyilvánítás napján, 2020. március 11-én Magyarországon életbe lépett a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás, az egyetemek távoktatásra álltak át, a határokat pedig lezárták a négy legfertőzöttebb ország állampolgárai előtt.
Törökországban, Romániában és Bulgáriában is nagyobb a nők aránya, mint nálunk. Világviszonylatban Magyarország Brazíliával, Indiával, Ghánával vagy Elefántcsontparttal van egy ligában.
Az akadémiai köztestületi tagok szerint különösen aggályos, hogy a vezető meteorológusokat épp egy akadémikus miniszter rúgta ki, aki maga is tisztában van a tudományos modellekben rejlő bizonytalansági tényezőkkel.
Az ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült bizonyítani, de azokban az amerikai államokban, ahol lehet rekreációs célból füvet fogyasztani, 5,8 százalékkal nőtt a balesetek száma, míg ott, ahol továbbra is tiltott a szer használata, nem történt több baleset.
Carmel Harrington ausztrál tudós fia, Damien csecsemőkorában halt meg teljesen váratlanul, 29 évvel ezelőtt. A kutatónő azóta dolgozik rajta, hogy kiderítse, mi okozta fia halálát. Most sikerült: a butiril-kolinészteráz nevű, az agy izgalmi állapotát szabályozó enzim a felelős.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az emberek és a főemlősök születési és halálozási adatainak hosszú generációkra visszamenő összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a halandóság általános mintázata nem változott az idők során.
Érdekes összefüggésre bukkantak statisztikusok: szokatlanul pontosan jelezte előre a születésszámok alakulását a parkok látogatottságának változása a 2020. január-áprilisi időszakban. A jelenséget nem a randizás gyakorisága, hanem a félelem nélküliség magyarázhatja.
A járvány nagyobb hullámai között és után az előző évekhez mért többlethalálozás alatta marad a fertőzésnek tulajdonított áldozatok számának, amiből adódik a következtetés, hogy a halálozási statisztikák hamisítanak, vagy hogy nincs is olyan sok halott a járványban. Mindkettő tévedés.
Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.
Miközben Angliában már heti két gyorstesztet lehet ingyenesen igényelni, máshol egyenesen üldözik a pontatlannak tartott antigénteszteket. De hogy lehet az, hogy a 99 százalék fölötti érzékenységű tesztek negyede hamis eredményt mutat, és mi ennek a következménye?
Bár a 2020-ról szóló végleges halálozási adatot még nem publikálták, az oszlop magassága mutatja az előző öt évhez képest jelentős többletet, ami az év utolsó 8-10 hetében keletkezett.