Érdekes összefüggésre bukkantak statisztikusok: szokatlanul pontosan jelezte előre a születésszámok alakulását a parkok látogatottságának változása a 2020. január-áprilisi időszakban. A jelenséget nem a randizás gyakorisága, hanem a félelem nélküliség magyarázhatja.
A járvány nagyobb hullámai között és után az előző évekhez mért többlethalálozás alatta marad a fertőzésnek tulajdonított áldozatok számának, amiből adódik a következtetés, hogy a halálozási statisztikák hamisítanak, vagy hogy nincs is olyan sok halott a járványban. Mindkettő tévedés.
Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.
Miközben Angliában már heti két gyorstesztet lehet ingyenesen igényelni, máshol egyenesen üldözik a pontatlannak tartott antigénteszteket. De hogy lehet az, hogy a 99 százalék fölötti érzékenységű tesztek negyede hamis eredményt mutat, és mi ennek a következménye?
Bár a 2020-ról szóló végleges halálozási adatot még nem publikálták, az oszlop magassága mutatja az előző öt évhez képest jelentős többletet, ami az év utolsó 8-10 hetében keletkezett.
A brit statisztikai hivatal adatai szerint a fertőzés után 5, illetve 12 héttel is fennálló tünetek közül a fáradtság, a köhögés, a fejfájás, valamint az ízlelés- és szaglásvesztés a leggyakoribb. Meglepően sok gyerek érintett.
Az emberi agy szereti a világot fekete-fehérnek látni, és nehezen birkózik meg a valószínűségekkel. Egy gyógyszer engedélyezése során a tudomány valószínűségeket rendel a két lehetséges kimenethez, sem feketét, sem fehéret, hanem lényegében szürkét. Ebből a szürkéből a hivatalnak kell feketét vagy fehéret készítenie.
Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
Most még tombol a járvány, de mikor térhet vissza az élet a rendes kerékvágásba? Mekkora kockázatot jelent a pandémia egy-egy tudományterület finanszírozása nézve? Megelőzhető-e az új járványok kitörése vagy a régiek visszatérése? A Frontiers kiterjedt kutatása a koronavírus-járvány tudományos életre gyakorolt hatását vizsgálta.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon egymillió lakosra vetítve 3812-en haltak meg szívkoszorúér-megbetegedésekben 2017-ben, és a helyzet az észak-magyarországi régióban volt a legrosszabb.
Az EU-átlaghoz képest ez sok, ugyanakkor jelentős javulás is a 2013-as 68 százalékhoz képest. Az Eurostat arra figyelmeztet, hogy 2020-ban alighanem uniószerte növekszik azoknak az aránya, akik anyagi okokból nem járnak nyaralni.
Bár idén áprilisban ezerrel többen haltak meg az országban, mint 2019 áprilisában, a halálozások száma alig haladja meg a tízéves átlagot, derül ki a KSH és a belügyminisztérium adataiból.
A magyarázat vélhetően a COVID-19-világjárvány, még ha nem is feltétlenül a betegség a halálozások közvetlen oka. Annyi biztos, hogy hivatalosan messze nem halt meg annyi ember a koronavírus miatt, mint amennyi a többletet magyarázná.
Az Egyesült Államokban él most a legtöbb ismert koronavírus-fertőzött. A járványügyi hatóság elemzést tett közzé, és a nagy számok alapján a gyerekek jóval kisebb hányada szenved tünetektől, mint a 18-64 éveseké.
Az Európai Unióban Olaszországban és Görögországban él a legtöbb idős, Magyarországon az uniós átlag alatt van a 65 év fölöttiek aránya. Vannak azonban olyan járások és kerületek, ahol az olaszországihoz hasonló az idős populáció.
Az elmúlt napokban az Egyesült Államok riasztó gyorsasággal kúszott fel a lista elejére. Március elején pedig a járvány olaszországi berobbanása változtatta meg látványosan a sorrendet.
Miközben szerdától visszatér az élet Hupej tartományba, ahonnan a járvány elindult, a világnak számos oka van kételkedni a gyors kínai sikerben. Túl erős a késztetés a gazdaság életre pofozására, a COVID-19-statisztikákat furcsán vezetik, és már a járvány kezdetén központilag hazudtak.
Magyarországon kedden megtorpant a koronavírus-fertőzöttek hivatalos számának növekedési üteme, a haláleseteké viszont tovább nőtt. Ausztriában aggasztóan nő az esetszám, Olaszországban és Svájcban már minden ezredik ember fertőzött.
Így. Talán épp ebből az ábrából érthető meg leglátványosabban az az életbevágóan fontos járványdinamikai tény, hogy a koronavírus nagyon hasonlóan fertőz a legtöbb országban.
Igen, ez magabiztosan kijelenthető, 2019-ben jóval többen esküdtek, mint az előző évben. A szakminiszter által említett negyvenéves csúcs azonban valószínűtlennek tűnik. 1980-ban több mint 80 ezer házasság köttetett, tavaly az első három negyedéven 52 ezer. Ráadásul a házasok aránya tavaly is tovább csökkent a magyar társadalomban.
A rengeteg állami ráfordítás miatt talán nem túlzás azt várni, hogy Magyarországon a sport a foglalkoztatásban is kiemelt területté váljon, az Eurostat országokra bontott adatokból azonban nem ez derül ki.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség júniusban azzal vádolta a KSH-t, hogy kozmetikázza a foglalkoztatottak számára vonatkozó adatokat, és ellehetetleníti, hogy a kollektív tárgyalások hatékonyan védjék a magyar munkavállalók érdekeit. A KSH szerint az adatszolgáltatási gyakorlat megfelel a nemzetközi irányelveknek.
A statisztikai hivatal szerint a budapesti körzetben foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, de a legjobban a paksi körzetben dolgozók keresnek. Az ózdi körzetben két számjegyű az álláskeresők aránya, a nyugati határszélen viszont alig mérhető.
Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.
Alig befolyásolja valami jobban egy tanulmány megjelenését, mint a statisztikai szignifikancia, amit viszont ki lehet játszani. Így sok bulvárkutatás megy át a rostán, miközben fontos felfedezések maradnak a fiókban. A statisztikusok most fellázadtak.
A brit Királyi Statisztikai Társaság rangos díjának győztese egyébként a soha újra nem hasznosított műanyagszemét arányát jelzi.
48 százaléknak meg fogalma sincs. Innen szép nyerni!
A WHO által közölt adatok szerint nem valószínű, hogy jó egészségben ünnepelhetjük a hetvenedik születésnapunkat. A szomszédok közül már megint az osztrákok jártak jól.
Egy statisztikusok által kifejlesztett, gépi tanuláson alapuló előrejelző algoritmus szerint a döntőt a németek játsszák a brazilokkal, és 64 százalékos valószínűséggel Németország nyeri a világbajnokságot.
A gimnáziumokba egyre nehezebb bejutni, a szakközép- és szakiskolákban óriási a lemorzsolódás, és az oktatási rendszer továbbra sem képes csökkenteni a velünk született hátrányokat. Lehangoló adatokat közölt az MTA a magyar közoktatás mélyrepülésről.
A Magyarországon alig két éve bevezetett közúti kamerahálózat, a VÉDA életvédelmi előnyeit is megkérdőjelezik a témával közel két évtizede foglalkozó brit közlekedéskutatók.
A Washinton Post kalkulátora szerint a középosztályba egyes amerikai településeken akár 42 ezer dollár jövedelemmel is tartozhat valaki, máshol viszont 120 ezer is kevés ehhez. De mi az a középosztály, és mi kell a klubba való belépéshez?