Ha ma próbálnánk csatlakozni az EU-hoz, aligha sikerülne egy olyan botrány után, mint ami egy hónapja robbant a KSH különös szegénységi adatai körül. Ráadásul az Orbán-kormányok alatt többször próbáltak már trükközni, hogy elrejtsék a szegénységet a nyilvánosság elől.
Az egész világon, így Közép-Európában és nálunk is csökken a bűnözés, derül ki az Eurostat friss adataiból. Az viszont kérdés, hogy a gazdasági válság hatására megfordul-e a tíz éve folyamatosan javuló trend.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kiugróan sokan élnek egy hajszálnyival a szegénységi küszöb fölött, ami a TÁRKI vezérigazgatója, Tóth István György szerint hibás adatokon alapul. Ráadásul nem először merül fel a kérdés, hogy meg lehet-e bízni a KSH statisztikáiban.
Bár az oltások milliók életét mentették meg, a covidvakcinák iránt tanúsított szkepszis egyre nő. De mivel a globalizáció során az embernek egyre több alkalma van találkozni a különböző vírusokkal, szinte biztos, hogy nem ez volt utolsó nagy járvány, amivel korunkban meg kell küzdeni.
Jelentős tudományos áttörés híján nem érdemes azzal számolni, hogy a fejlett országokban most születők jelentős része száz évig él majd, találta egy friss kutatás, aminek eredményeiről Jay Olshansky, az Illinois-i Egyetem professzora számolt be a Qubitnek.
350 ezer érmepöckölés, 48 önkéntes, 46 pénznem és egy Nobel-díjas felfedezés műhelytitkai.
A kereskedelmi célú málna- és szedertermesztés mára gyakorlatilag megszűnt, de a korábban európai szinten is jelentős alma, körte és őszibarack mennyisége is több mint a felére csökkent. De vajon miért?
A szokásos témakörök mellett az új követelményekből is válogattak a feladatlapok összeállítói. A vizsgasor felépítése maradt a régi.
Milyen országokból érkeznek az új magyar állampolgárok? Hogyan változott a számuk az elmúlt 15 évben? A CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kováts András migrációs szakértővel, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk az európai ki- és bevándorlás aktuális trendjeiről.
Hova lesznek a keresztények? Miért csökken a vallásosság? Mi történik a kisegyházakkal és az új vallási mozgalmakkal? A Határtalan tudásban, a CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Rosta Gergely vallásszociológust kérdeztük a radikálisan csökkenő magyarországi vallásosságról, ami már az új népszámlálási adatokban is megjelenik.
Egy friss kutatásban 350 ezer dobással próbálták eldönteni, hogy mekkora eséllyel lehet megjósolni, mi lesz az eredmény.
2022-ben több mint másfélszeresére nőtt az elektromos autók száma a magyar utakon, de az infláció még a Tesláknál is gyorsabban száguldott. A kukoricatermelők katasztrófát éltek át, miközben a távmunkából visszatértünk az irodába.
A pandémiává nyilvánítás napján, 2020. március 11-én Magyarországon életbe lépett a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás, az egyetemek távoktatásra álltak át, a határokat pedig lezárták a négy legfertőzöttebb ország állampolgárai előtt.
Törökországban, Romániában és Bulgáriában is nagyobb a nők aránya, mint nálunk. Világviszonylatban Magyarország Brazíliával, Indiával, Ghánával vagy Elefántcsontparttal van egy ligában.
Az akadémiai köztestületi tagok szerint különösen aggályos, hogy a vezető meteorológusokat épp egy akadémikus miniszter rúgta ki, aki maga is tisztában van a tudományos modellekben rejlő bizonytalansági tényezőkkel.