A magyar elsősök egyötöde nem képes megtanulni az első osztályos tananyagot

Egy friss kutatás szerint Magyarországon az iskolába lépő gyerekek 20 százaléka nem képes elsajátítani az elsős tananyagot, és csak látszólag sikerül megtanítani őket írni, olvasni és számolni. A Magyar Tudományos Akadémia és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportja változó tanulási környezet címmel megjelent kötetében foglalta össze a kutatás eredményeit. A kutatók négy éven át, 2021 szeptemberétől 2025 szeptemberéig végeztek vizsgálatokat 46 iskola 50 osztályában. Ezekben az intézményekben az első osztályba lépő gyerekek képességeit mérték fel a helyi iskolában tanító pedagógusok, majd két éven át figyelték meg fejlődésüket.

„Egyértelmű volt, hogy már az iskola megkezdésétől olyan tanulási környezetet kell biztosítani az elsősöknek, ami a képességeiknek megfelel. Ami nem egyszerű feladat, hiszen egyre nagyobbak a különbségek a gyerekek fejlődése között” – idézi Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológust, a kutatás vezetőjét a sajtóközlemény.

A felmérés szerint ugyanis a gyerekek nyolcéves korukig nem tudnak 45 percig koncentrálni, ezért a frontális oktatás helyett csoportos, interaktív, vagy technikai eszközök bevonásával történő módszerre lenne szükség. A kutatás azt találta, hogy ezek az oktatástechnikai módszerek akkor a leghatékonyabbak, ha a tanórákon alkalmazzák őket, és nem a szabad foglalkozásokkor.

Ugyanakkor ezeknek a progresszív edukációs technikáknak a gyakorlati kivitelezése megnehezíti a pedagógusok munkavégzését. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy azok a tanárok, akik próbálták az új módszereket alkalmazni a hagyományos oktatás helyett, leterheltebbek lettek és sérülékenyebbé váltak mentálisan. Ezt az is okozta, hogy a szülők és az intézményvezetés teljesen más elvárásrendszer szerint működik, mint amit a progresszív módszerek képesek elérni.