A tanév végéhez közeledve zavaros, átláthatatlan körülmények között élesedik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere, a TÉR. A célok homályosak, a módszerek kérdésesek; a tanárok között van, aki trollkodik, van, aki trükközik, de a legtöbbjük nem ért egyet az új rendszerrel.
Egy friss kutatás szerint a magyar pedagógusok súlyos többsége tényként kezel téves vagy leegyszerűsített állításokat az agy fejlődéséről, ami akkor válik igazán veszélyessé, ha ezeket a tanítási gyakorlataikba is beépítik.
Pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség a magyar iskolákban, de ezt a kötött tanterv mellett a szelekciós nyomás is nehezíti. Podcastunkban Szimler Bálint filmje, a Fekete pont apropóján beszélgettünk Berényi Eszter oktatáskutatóval és Knausz Imre pedagógiai szakíróval.
Bár a januári pedagógus-béremelés papíron jelentősnek tűnik, nem elég ahhoz, hogy a pályaelhagyók visszatérjenek a katedrára, és az OECD-s összehasonításban továbbra is csehül állunk. De hogyan lesz az átlagos 21 százalékos béremelésből a kormányzati kommunikációban 32 százalék?
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.
A lap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kisajátíthatja az elitpedagógus-képzést, míg a hátrányos helyzetű gyerekek tanítóit egyházi egyetemeken képeznék ki.
„Borúsnak látom az európai oktatás jövőjét: amikor épp más sebességre kellene váltanunk, azt látjuk, hogy ez nekik sem megy, akkor hogy fog nekünk sikerülni?” – mondja az oktatáskutató, aki alaposan megvizsgálta a legutóbbi PISA-tesztek Magyarországra vonatkozó adatait, és meglepő eredményre jutott.
Hosszú, tartalmas életpályamodell rajzolódik ki a hivatalos dokumentumból.
A magyar oktatás legnagyobb baja a szabad iskolaválasztás, ami más országokhoz képest nálunk teljesen torzult módon valósul meg – mondja az oktatási jogok biztosa a Szabad Európa által készített hétfői interjúban.
A tanároknak ma, szeptember 29-én kell végleg eldönteniük, hogy alávetik-e magukat a januártól hatályos státusztörvény rendelkezéseinek, vagy mennek, amerre a szemük lát. Nehéz a döntés, rengeteg a buktató, és még időzített bombát is rejt a törvény.
Nemcsak a tanári fizetéseket tekintve állunk a legutolsó helyen a 38 tagország között, hanem olyan, az oktatás minőségével összefüggő területeken is, mint a felnőttkori jótékonykodás, az önkéntesség, a tüntetéseken való részvétel, egyes termékek bojkottja vagy a közösségi oldalakon történő politikai megnyilvánulás.
A tanároknak mától két hetük van arra, hogy eldöntsék: elfogadják-e a sokak szerint könyörtelen törvényben foglaltakat. Ha nem, akkor fel is út, le is út. Íme a Qubitnek eljuttatott 10 oldalas tájékoztató, tanári szakkommentárrral.
Miért üresedett ki mára a közoktatás? Miért hagyja hidegen a gyerekeket Esterházy Péter és Wass Albert egyaránt? És ha a hatalomnak nem is éri meg rendbe hozni az oktatásügyet, miért lenne fontos mégiscsak jó iskolát csinálni? Aki válaszol: Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének volt vezetője.
Az unió a kezdeti tanári béremelések költségének 80 százalékát állná, de brüsszeli forrásaink szerint a kormány tervezete olyan mértékben ellentmond az EU feltételeinek, hogy ha a törvény június 1-én életbe lép, Magyarország eleshet a béremelésre szánt uniós összegektől.
A Qubit birtokába jutott dokumentumokból kirajzolódik, mi vár az új tanévben a pedagógusokra. A koncepciót Radó Péter oktatási szakértő „dilettáns baromságnak” nevezte.