Új adatbázisban kutathatók a második világháború magyarországi áldozatai

Magyarország katonai birtokbavétele 1944-1945 címen elkészült és bárki által szabadon böngészhető az az online adatbázis, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár közösen állított össze, és amely 3155 település háborús adatait tartalmazza.

Az oldalon nem csupán az kereshető ki, hogy milyen harcok voltak, illetve mikor kezdődtek és végződtek az összecsapások az adott településen, hanem az is, hogy az ismert halotti anyakönyvek alapján hányan haltak meg a világháborúban az egyes települések lakosságából.

Tarkólövés

Az adatbázisból 117 ezer család ismerheti meg felmenői háborús áldozatvállalásának körülményeit és tájékozódhat lakókörnyezete háborúban elszenvedett veszteségeiről, informálódhat a harcokról és a kiállt megpróbáltatásokról. Ismertebb nevekkel is lehet találkozni, Abdánál ott találjuk Radnóti Miklóst is (elhalálozás oka: tarkólövés).

A településszintű böngészésből az is kideríthető, hogy „Abaligeten például a bevonuló orosz csapatok 1944. november 30-án 33 magyar katonát kivégeztek. Közülük 24 nevet lehet megismerni, a halotti anyakönyvek szerint 10 és 14 óra között lőtték le őket. A tömegsírjuk a település temetőjében van”.

Budapest és Győr még hiányzik

Az adatbázis azonban még nem teljes. A Hvg-nek Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója elmondta, hogy Budapest és Győr adatai egyelőre kimaradtak, mert a két város levéltárai nem az MNL intézményhálózatához tartoznak, hanem az önkormányzatokhoz. A főigazgató szerint azonban 2026-ban megkezdődhet a fővárosi adatok feldolgozása is.

A lap megkérdezte Kenyeres Istvánt, a Budapest Főváros Levéltára főigazgatóját, hogy a becslések szerint a fővárosban elhunyt nagyjából százezer áldozat mikor kerülhet fel az adatbázisba. Kiderült, hogy „valóban volt megkeresés az irányukba, azonban valahol elakadt ez a folyamat”, vélhetően „finanszírozási probléma” miatt. „Kenyeres szerint hasonló lehet a helyzet, mint amikor az első világháborús adatokat dolgozták fel és rendezték adatbázisba. Akkor is később keresték meg őket és a fővárosi adatok később kerültek fel a netre” – írja a hvg360.

Áldozati kategóriák

Az adatbázisban jelenleg még nincsenek különválasztva a polgári és a katonai áldozatok. A levéltárosok ugyanis a halotti anyakönyvek feldolgozásánál a civilekre összpontosítottak, viszont még így is találtak az elhunyt katonák között mintegy 8 ezer olyan nevet, akik sorsáról eddig nem tudtak semmit.

A holokauszt áldozatait is szerepelnek az adatbázisban, de jelenleg még ők sincsenek különválasztva a világháborúban meghaltaktól. A fogolytáborokban elhunytakat is meg lehet találni név szerint, ám gyakori, hogy a halál okát nem tüntetik fel. Ennek oka, hogy ezeket az anyakönyveket gyakran már a kommunista hatalomátvétel után állították ki, amikor a halálokot –tífusz, végelgyengülés vagy kivégzés – politikai okokból nem volt szokás közölni.

A halál helyszíneként Auschwitz mint földrajzi koordináta 28 519 alkalommal szerepel. A deportálás, kiirtás kifejezés több százszor fordul elő a halál okaként, de van amikor „a németek által az auschwitzi gázkamrában történt elpusztítás” szerepel.