80 év után találták meg a második világháborúban eltűnt pilótát
11.17.
A Szicíliában lezuhant Myers alhadnagy maradványait egy speciális DNS-elemzési módszerrel azonosították, így halála után 80 évvel eltemethette őt a családja.
második világháború
Az orvosoknak központi szerepük volt a nácik bűneiben
11.09.
Egy friss, átfogó jelentés szerint a nem zsidó német orvosok több mint fele csatlakozott a náci párthoz, ami jóval nagyobb arány bármely más tudományág képviselőihez képest.
Történelemhamisítás és a gyáva nyúl játék
06.02.
Böröndi Gábor vezérkari főnök május elején azt mondta, hogy 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, amiért többen történelemhamisítással vádolták. Szakmai tudatlanságról van szó, vagy a tényekkel szemben űzött chicken game-ről?
A szovjet katonák nem parancsra, hanem saját szakállukra garázdálkodtak az ostrom alatt álló Budapesten
2021.04.23.
A közelmúltban egymás után kutathatóvá váló hadműveleti jelentések szerint a szovjet katonák által a magyar fővárosban elkövetett rémségek nem felső parancsra végrehajtott erőszakos megtorlások voltak, hanem alulról szerveződő köztörvényes bűncselekmények, amik a Vörös Hadsereget is nehéz helyzetbe hozták: a felbomló fegyelem sok esetben már a szovjet hatóságokat és a hadsereget akadályozta.
Szovjet katonák által meggyilkolt apácák csontvázait ásták ki Lengyelországban
2021.03.05.
A történelmi dokumentumok megemlékeznek egy 1945-ös vérengzésről, amelyben a megszálló szovjet katonák meggyilkoltak hét lengyel apácát. Egy régészcsoport feltárásokkal bizonyította, hogy a történet nem koholmány. A holttestek azonosításában az áldozatok vallási emléktárgyai is segítettek, de a DNS-analízis még hátravan.
A briteknek, az amerikaiaknak és az osztrákoknak is dolgozott Pista bácsi, a kalandos sorsú magyar szuperkém
2021.01.12.
1960 júniusában a magyar hírszerzés jelentős akció keretében, Kádár János tudtával rabolta haza Ausztriából Molnár Istvánt, aki megúszta nyolcéves börtönbüntetéssel, és még a rendszerváltást is megélte. Pótolhatatlan veszteség, hogy a szövevényes kémsztori egyetlen filmest vagy történészt sem ihletett meg, amíg életben voltak az események tanúi.
Hányatott kémsorsok: Hornyák János, a hidegháború teljesen értelmetlen áldozata
2021.01.03.
Az élesedő proletárdiktatúrában 1950 után egyre inkább csak olyanok vállalkoztak kémkedési feladatokra, akik a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak, nem voltak képesek felmérni a kockázatot, vagy csak úgy érezték, hogy nincsen vesztenivalójuk. Ők adták a halálra ítélt és kivégzett kémek túlnyomó többségét – közéjük tartozott Hornyák János is.
A migráció olyan, mint a COVID: kezdeni kell vele valamit, de az emberbarátságra hivatkozni kevés
2020.11.20.
A migrációs helyzet elérte azt a pontot, amikor már muszáj foglalkozni vele. Ehhez olyan új narratívára van szükség, ami az emberségességen túl más szempontokat is felvet a meggyőzéshez – hangzott el a Goethe Intézet migrációs narratívákról szóló konferenciáján, ahol német kutatók és Timur Vermes író járta körül a kérdést a kitelepített németek sorsától a Willkommenskulturon át a fikcióig.
Mit kezd Budapest több százezer megerőszakolt nő emlékével?
2020.11.18.
A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.
75 évvel Hirosima után a túlélők a béke üzenetét közvetítenék, de egyre kevesebben figyelnek rájuk
2020.08.06.
Hirosimában nagyszabású rendezvénysorozatot terveztek az 1945. augusztus 6-i atomtámadás 75. évfordulójára, ami sok túlélő számára az utolsó nagy ünnepség lehetett volna, ám a koronavírus közbeszólt. A példátlan háborús csapás megítélése a mai napig vitatott, a világpolitikai helyzet pedig nem igazán kedvez az évforduló fő üzenetének: a békének.
Ha Anne Frank megérte volna a felnőttkort – hogyan hat képregényben az egyik legfontosabb holokauszttörténet?
2020.02.21.
Két Anne Frank-képregény is elérhető magyarul, az egyik művészeti alkotás, a másik inkább oktatási segédanyag. De hogyan működnek az egyik legnagyobb hatású holokauszttörténet képregényes adaptációi? Erről is szó esett a Képregénykönyvtár beszélgetésén, amelyre éppen a becsület napján került sor.
Agyonlőtte saját alárendeltjét a Budapestet ostromló szovjet tábornok
Ahogy védnöke, Zsukov marsall, úgy a pesti oldalt ostromló Afonyin tábornok is nehezen uralkodott indulatain. Csak míg Zsukov végül eltette a fegyvert, Afonyin agyonlőtte őrnagyát – ami egy apró foltot sem ejtett a karrierjén. Egyre több kerül elő a második világháború korábban titokként kezelt dokumentumai közül Ororszországban.
Szívós munkával hasznos szörnyet szült Eduard Pernkopf, a mániákus náci orvos
2019.08.24.
Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Bár készítője a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használta fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.
A magyarországi német biztonsági rendőrség vezetője: Hans-Ulrich Geschke
2019.08.03.
Kevesen ismerik a nevét, pedig a német megszállás alatt az akadémiai doktori címmel rendelkező Geschke irányította az összes magyarországi letartóztatási akciót, és szerepet játszott ifj. Horthy Miklós elrablásában is.
A propaganda olyan, mint a lövedék, maradandó elváltozást okoz a passzív tömegekben
2018.11.21.
A propaganda mint jelenség már az ókorban megszületett, és azóta is ugyanaz a célja: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és viselkedését egy adott nézettel kapcsolatban. Hogy működött a propagandagépezet Magyarországon a második világháború idején?