Több százezerről 20 évre csökkenhet a legközelebbi csillagrendszer elérése egy új lézerhajtású módszerrel
A Texasi A&M Egyetem kutatói úttörő lézerhajtású módszert mutattak be, amely jelentősen csökkentheti a csillagközi utazások idejét. A legközelebbi csillagrendszer, az Alfa Centauri több mint négy fényévnyire van tőlünk – ezt a távot hagyományos rakétahajtással több tíz- vagy százezer évbe telne megtenni. A Newton folyóiratban március 30-án megjelent tanulmány szerint a kutatók mikron méretű eszközöket, úgynevezett metajeteket fejlesztettek ki, amelyeket kizárólag lézerfény hajt és irányít fizikai érintkezés nélkül.
A metajetek az emberi hajszálnál is vékonyabbak, és speciális, miniatűr metafelületekkel rendelkeznek, amelyek a fényt lencseként manipulálják. A lézer megvilágításakor a fotonok lendületátadása révén a kis eszközök három dimenzióban képesek mozogni. A kísérleteket folyadékközegben végezték a gravitáció ellensúlyozására, és a kutatók a jelenséget ahhoz hasonlították, ahogy egy pingponglabda lepattan a felületekről: a fény visszaverődésekor lendületet ad át az objektumnak. A kutatók szerint a világűr mikrogravitációjában ez a kis erő kumulatívan jelentős gyorsulást eredményezhet.
Ráadásul a generált erő elsősorban a fényforrás teljesítményétől függ, nem az eszköz méretétől, ezért a módszer elvben nagy léptékben is alkalmazható – a mikrorobotoktól kezdve hatalmas csillagközi fényvitorlákig skálázható, amelyekkel egy űrhajó körülbelül 20 év alatt érhetné el az Alfa Centaurit – ez hatalmas előrelépés a legénységét több ezer évig ellátni hivatott, többgenerációs űrhajók terveihez képest. Az ötlet a korábbi napelemes vitorlákra és az Európai Űrügynökség lézeres grafén-aerogél kísérleteire épít, de most először valósít meg teljes háromdimenziós manőverezhetőséget. A koncepciót űrviszonyok között is szeretnék tesztelni, amihez külső finanszírozást keresnek.
Ha sikerül nagyban is alkalmazni, ez a technológia forradalmasíthatja a csillagközi utazást, és új utakat nyithat mind a robotizált szondák fejelsztése, mind a jövőbeli, a Naprendszerünkön túlmutató emberes űrmissziók előtt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Hogy nézne ki egy 250 évig tartó csillagközi űrutazás?
A Project Hyperion versenyében olyan kutatói-tervezői koncepciókat díjaztak, amelyek a Naprendszeren túli legközelebbi lakható bolygóra vezető, többgenerációs utazás részleteit képzelték el medúza alakú űrhajókkal, AI-vezérelt társadalommal és alternatív családi modellekkel.
Megvalósulhat-e valaha a csillagközi utazás?
A technikai fejlődés minden korlátot átléphet, csak egyet nem: a fizika törvényeit. Rockenbauer professzor magyaráz.