Május 4-én és 5-én tartja közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. Ezen tisztújításra is sor kerül, elnököt is választ a testület. Az új elnök, főtitkár és főtitkárhelyettes, az alelnökök és az elnökségi tagok személye minden bizonnyal már május 5-én eldől. A jelenlegi elnök, Freund Tamás neurobiológus 2020-ban váltotta Lovász László matematikust, és két elnöki perióduson keresztül töltötte be ezt a tisztséget. A tavaly év végén kezdődött jelölési folyamat márciusban zárult, a hónap közepén napvilágot látott, kik a jelöltek, valamint nyilvánossá váltak a programok is.

Az elnöki pozíció négy jelöltje Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus. Körkérdést intéztünk a négy elnökjelölthöz.

• 1. Mi az első három legfontosabb intézkedés, amellyel kezdené az elnökségét?

• 2. Miként látja esélyeit az elnökválasztáson?

• 3. Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból, pozitív, illetve negatív szempontból?

Miklósi Ádám válaszai következnek.

Széchenyi-díjas biológus, etológus, egyetemi tanár. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Biológiai Intézet oktatója és intézetigazgatója 2007 és 2024 között. Az MTA rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, az idegtudomány és a robotika. A Family Dog Project társalapítója és vezetője, amelynek célja az ember-kutya interakció etológiai szempontból történő vizsgálata. Foglalkozik etorobotikával is, az etológiai koncepciók alkalmazásával az interaktív, társas robotok tervezésében és kivitelezésében. Jelenleg a kutya-robot interakciókat is vizsgálja, a kutyák elméjének jobb megismerése érdekében.

Elnöki programját több mint másfél évig készítette elő, legalább 120 beszélgetést folytatott a hazai tudomány legkülönbözőbb szereplőivel. Szerinte nagyon nehéz időszakon van túl az MTA , a legfontosabb azonban, hogy a testület létezik, és kész a változásra. Úgy véli, a legfontosabb most a reakcióképesség lenne: a HUN-REN kutatóhálózat és az ELTE-hez csatolt intézetek ügyében tárgyalási helyzetet kell kezdeményezni az új kormánnyal és az érintett szereplőkkel. Évente tenne le a közgyűlés elé számonkérhető programot, több forrást mozgatna meg a tudomány érdekében, és gyakorlatiasabb módon mutatná be, mit jelent a kutatás és kik a tudósok, mert az áltudománnyal szemben így lehet hatékonyan küzdeni.

Mi az első három legfontosabb intézkedés, amellyel kezdené az elnökségét?

1. Az utóbbi hetek eseményei, elsősorban a HUN-REN kutatóhálózat és az ELTE-hez csatolt intézetek kérdése miatt a legfontosabb, hogy az MTA magához ragadja a kezdeményezést, olyan tárgyalási helyzetet alakítson ki, amelybe a szakszervezet, az intézetek dolgozóinak képviselői, az igazgatók és persze majd a kormány is be tud kapcsolódni. E munka mentén meg kell tervezni egy júniusi közgyűlés összehívását, ami megvitatja és elfogadja az intézetekkel kapcsolatos terveket.

2. Az új elnökség megtervezi a következő, 2026-2027-es év munkatervét, amit az új közgyűlés elé terjeszt. Ezentúl az elnökség minden évben részletesen kidolgozott és számonkérhető tervet tesz majd le a közgyűlés elé. Ennek az új gyakorlatnak lenne most a próbája, amihez az MTA gazdálkodását is át kell tekinteni, hogy kiderüljön mire van pénz, egyben pedig elindítanánk az új mecenatúra programot is.

3: A leendő kormány számára el kell készíteni az MTA 2027-es támogatási elképzeléseit. Az MTA állami támogatását évek óta nem igazították az inflációhoz, illetve az elnöki programomban számos új elképzelés van, amihez szintén szükség lenne jelenős többletforrásokra. E tervben szerepelnek javaslatok a pénz forrásáról is, reményeink szerint az uniós támogatások egy részét az MTA-n keresztül tudjuk majd felhasználni.

Miként látja esélyeit az elnökválasztáson?

2024 ősze óta dolgozom az elnöki programomon. A felkészülés során beszéltem több mint 120 akadémikussal, köztestületi taggal, illetve az akadémiai titkárság munkatársaival. Meglátásaik, kritikáik és javaslataik, így vagy úgy, de beépültek a programba, amiben nem csak egy koncepciót vázoltam fel, hanem igyekeztem számokkal és számításokkal alátámasztani, hogy mi lehetne egy hazai tudós társaság célja, és mi legyen az MTA stratégiája a mindenkori politikai helyzettől függetlenül.

Hiszek a politikamentes tudományos élet megteremtésének lehetőségében, ha az képes a közösség széles körének bevonására. Az MTA-nak 18 ezer köztestületi tagja van, és én szerettem volna mindannyiukat megszólítani ezzel a pályázati anyaggal. Bárkivel, bármikor szívesen beszéltem, és még jelenleg is van lehetőség bekapcsolódni online megbeszélésekbe. Szeretnék mindenkit képviselni, és minden tagunknak megadni a lehetőséget és a támogatást, hogy sikeres kutatóvá válhasson.

Az elmúlt nehéz évek után kiváltképp a fiatalok szorulnak lelkesítésre és támogatásra. Esély? Én azért is lettem kutató, mert szeretem ezt a szellemi közösséget, és szeretnék életemnek ebben a szakaszában értük dolgozni. Esélyem akkor van, ha többségben vannak a tenni vágyók, és akik elhiszik, hogy együtt erősebbek vagyunk!

Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból, pozitív, illetve negatív szempontból?

Az MTA nagyon nehéz időszakot hagyott maga mögött. A legfontosabb eredmény, hogy megvagyunk, élünk, és készen állunk a változásra. Megmaradt a szellem, a gondolkodás, hiszen volt lehetőség – még ha nem is mindig úgy, ahogy képzeltük – a kutatásra. A Nemzeti Kutatási Programon keresztül támogatást kaptak a nemzeti tudományt művelő műhelyek itthon és külföldön, a környezetvédelem és az neurobiológia is. Folytatódtak a kiválósági pályázatok és a pedagógiai kutatóprogramok. A 200 éves évforduló kapcsán az MTA megmutatta azt a kiemelkedő szerepet, amit magyar történelemben játszott és ma is játszik. A legrégebbi civil szervezetként fontos jelzés ez arra, hogy ezt a szerepet a jövőben is be kívánja tölteni.

A túlélésért való harcban az MTA sajnos elvesztette a kapcsolatot azokkal a kutatókkal, akik az „elcsatolt” intézményekben dolgoznak, és sokkal több lelki támogatást és kiállást vártak volna. A 21. században jóval gyakorlatiasabb módon kell megmutatni, hogy mi az a kutatás és kik a tudósok, hogy ténylegesen fel tudjuk venni a harcot az áltudománnyal szemben. És e tekintetben az MTA-nak az oktatáshoz is erősebben kell kapcsolódnia, és ügyesebb stratégia lenne szükséges, hogy a szakpolitikai kérdésekben is jobban megjelenjen az MTA véleménye.

* * *

Borhy László elnökjelölt válaszai itt olvashatók:

Borhy László: „Az akadémiai közösség újraegyesítésének feltétele, hogy a választást ne politikai szempontok uralják”

Nagy Gergely tudomány április 28.

Mi az első három legfontosabb intézkedés, amivel kezdené elnökségét? Miként látja saját esélyeit? Mit emelne ki az elmúlt hatéves elnöki periódusból pozitívumként és negatívumként? – kérdeztük az MTA elnöki posztjára pályázó négy jelölttől. Elsőként Borhy László, az ELTE volt rektora válaszol.