A MTA Nemzeti Víztudományi Programjának vezetői ismertetik az augusztus végi algainvázió tényeit, de a jelenség okait ők sem ismerik. Az invázió szerintük a döntéshozók számára is érthetővé teszi, hogy nem halogatható tovább a Balaton eddigieknél átfogóbb és összetettebb kutatásának megfelelő állami finanszírozása.
Hétfőn kezdődött New York-ban az ENSZ idei klímacsúcsa. A Magyar Tudományos Akadémia tematikus összeállítása szerint az emberi eredetű globális felmelegedés megállításához több évtizedre és regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.
Átfogó kartográfiai sokszínűségével emelkedett versenytársai fölé a Magyarország természeti környezetét bemutató atlasz.
A Nature megemlíti, hogy a teljes európai tudományos közösség tiltakozása ellenére született meg a magyar kutatóintézetek átszervezéséről szóló törvény.
A hálózatkutató szerint a kormányfüggő, kétpólusú támogatási modell már most sem ideális, de arra végképp nem látni garanciát, hogy a Palkovics-tervvel meg tudnák őrizni a kutatási szabadságot.
Az Index megszerezte a Palkovics-tervet, aminek alapján augusztus 1-től gyakorlatilag államosítják a Magyar Tudományos Akadémiát.
A Leuveni Katolikus Egyetem és az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársai a jelenlegi üzemanyagfinomítói folyamatokba beépíthető eljárást dolgoztak ki. Eredményeiket a Nature Energy folyóiratban publikálták.
Az MTA főttikárhelyettese, Barnabás Beáta Mária nem engedélyezte A nők és a férfiak sikeressége a számítástechnikában és A közösségi média jogi oldala című előadások megtartását.
A CEU-ellenes hadjárattól az MTA költségvetési vitájának legújabb fejezetéig mindenről beszámol kritikus írásában a legrangosabb tudományos folyóirat szerkesztősége.
Az egy hete zajló csatározásnak a Magyar Tudományos Akadémia autonómiája, közvetve a tudomány szabadsága a tétje. Ki döntsön arról, hogy mit kutat egy magyar kutató? Palkovics László, vagy a magyar kutató?