A favipiravir használata nem bizonyult kellően hatásosnak a covidjárvány legyőzésében, és a hazai protokoll megváltoztatására lehet szükség – áll a Magyar Tudományos Akadémia frissen kiadott közleményében. A testület egyúttal kiáll amellett, hogy a kutatók szabadon képviselhessék a tudomány álláspontját a sajtóban.
Az amerikai Harvard és a Northwestern University tudományszociológusai 2020. áprilisa és 2021. januárja között az Egyesült Államokban és Európában dolgozó 7 ezer kutatót kérdeztek meg arról, hogy miként értékelik saját tevékenységüket összehasonlítva a korábbi évekkel.
Most még tombol a járvány, de mikor térhet vissza az élet a rendes kerékvágásba? Mekkora kockázatot jelent a pandémia egy-egy tudományterület finanszírozása nézve? Megelőzhető-e az új járványok kitörése vagy a régiek visszatérése? A Frontiers kiterjedt kutatása a koronavírus-járvány tudományos életre gyakorolt hatását vizsgálta.
A preprint oldalak kétségtelenül segítik a tudományos diskurzust, de ami az előnyük, az egyben a hátrányuk is. A békeidőben megjelenő ellenőrizetlen tanulmányok akkor is tökéletes vitaindítók, ha állításaikat rövid úton cáfolják, de a COVID-19 idején a lektorálatlan tanulmányok károkat is okozhatnak.
A CORD-19 az eddigi legszéleskörűbb gyűjteménye a jelenlegi járványhoz kapcsolódó szakirodalomnak, és folyamatosan frissítik, ahogy újabb és újabb tanulmányok jelennek meg.
Az agar art Alexander Fleming óta létező műfaj: a művész-tudósok színpompás gombákkal és baktériumokkal hoznak létre különböző képeket. Idén két magyar mikrobiológus, Pöstényi Zita és Mezei Zsófia is indul a 2015 óta meghirdetett amerikai baktériumfestészeti versenyben.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.