Idén 64 országban (plusz az EU-ban) a világ népességének 49 százaléka járul az urnákhoz, miközben az AI-generált álhírek és dezinformáció korában egyre vékonyabb a határ a valós és hamis tartalmak között. De akkor mégis mi alapján fogunk választani?
A közelgő európai parlamenti választások előtt a migráció mellett a klímaváltozás uralja a politikai vitát, egy friss amerikai kutatás pedig arra utal, hogy négy éve Donald Trump épp azért veszített Joe Biden ellen, mert fittyet hányt a küszöbön álló éghajlati katasztrófára. De mi várható az idei választásokon?
Mit ígért a 2020-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választott Freund Tamás neurobiológus az előző ciklus kezdetén, és mi várható a következő három évben?
Macron az első elnök, akit az elmúlt két évtizedben újraválasztottak Franciaországban.
Az American Heart Association kétnapos konferenciáján kiderült, amit már eddig is sejtettek: a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt végzett vizsgálatokból látszik, hogy a szív- és érrendeszeri betegségekkel küzdő választók vérnyomása megemelkedett a kampány idején, és megnövekedett a szívroham kockázata is.
Freund Tamás 251, Pléh Csaba 169 szavazatot kapott.
A levél aláírói arra kérik az MTA egyik elnökjelöltjét, hogy tartózkodjék az olyan felelőtlen, meggondolatlan, sértő és alapvetően hamis kijelentésektől, amelyek politikai szempontokat emelnek be az MTA választási folyamatába, valamint tagjainak megosztását, a társadalomtudományok és a természettudományok művelőinek szembefordítását eredményezhetik.
Az akadémia a jövő héten közzéteszi az elnökjelöltek programbemutatóiról készült felvételeket, közölte az intézmény szombaton.
Azért nem távolítják el teljesen az állami médiacégeket a Facebookról, mert a világ számos pontján az állami média jelenti az egyetlen helyi hírforrást.
Az agykutató több szavazatot szerzett, mint az összes többi jelölt együttvéve, de olyan kevesen szavaztak, hogy a bizottság felülvizsgálatra visszadobta a legtöbb szavazatot szerzett tudósok listáját az akadémiai osztályoknak.