Videóajánló: Henry Avery, a legendás kalóz nyomában

Amikor jön Hans Zimmer, izgalomba jövök: valami óbudai kocsmából megmaradt pavlovi reflex alapján automatikusan azt hiszem, hogy multiballom van flipperben, és legyőzhetem a krakent. Ez általában nem így van: a zeneszerző számos film sikeréhez járult hozzá, ezek közé tartozik a Karib-tenger kalózai is, amit annyi ideje nyüstölnek, hogy nézni is rossz, mégis megtekintettem Johnny Depp-estül, Keith Richards-ostul és Keira Knightley-stül, közben pedig elfelejtettem, hogy ez valójában egy dokumentumfilm is lehetne: a legendás kalózok valóban éltek, igaz, Jack Sparrow éppenséggel nem, de az ő figuráját sem a semmiből gyúrták össze, ott volt Feketeszakáll, Drake és Henry Avery is, akik annyit vízibetyárkodtak, amennyit nem szégyelltek, és bár nem volt mögöttük egy Stones-életmű, azért így is elég kemények voltak. Egy friss dokumentumfilm-sorozatban az egyik ilyen figura, Henry (vagy John) Avery (Every) nyomába eredtek a búvárrégészek, de hogy mi fog még kisülni ebből az egészből, azt csak a jóisten tudja. És Hans Zimmer: az ő zenéjét, illetve valami nagyon hasonlót is bőven használtak arra, hogy a sorozat kellően emlékeztessen az eredetire, de hát ilyen a kalózélet.

A kalózkirály kincse

Annyi viszont biztos, hogy a kutatók most találtak valamit, ami már azért is üdítő, mert ma már a legtöbb dokumentumfilm-sorozat egészen egyszerűen szar és hazudik: heteken át nézhetem a Travel Channelt, egy rohadt jetiről sem derül ki, hogy létezik, nem is beszélve az ufókról vagy a franc tudja, milyen sziget rejtélyéről. Itt ki van jelölve a cél: tudjuk meg, mi lett Averyvel, még inkább a hajójával, aztán haladjunk, nem kellenek ide ősi idegenek.

Ez a cél csak félig teljesül. A The Pirate King’s Treasure az eddig közreadott két rész alapján sokat ígér, de viszonylag keveset ad: én már az elején azt hittem, hogy lélegzetelállító régészeti szenzációkat fognak közölni, erre a műsort vezető régész, a brit Sean Kingsley csak jókedvűen beszélget egy történésszel, majd a mudlarking nevű hobbi egyik illusztris képviselőjével, aki már tíz éve túrja a Temze iszapját, és mit ad Isten, talált benne olyan leletet is, ami a kalózok aranykorához (1690-1730) köthető, legalábbis a kora, nem a kalózok alapján. A beszélgetős részeket AI-videók törik meg, ahol vagy kalózhajók láthatók a viharos tengeren, vagy maga Henry (vagy John) Avery, ahogyan marconán marconáskodik. Nem sok jót ígérő jelek: ha nem tudsz valami érdekeset mutatni, ott az AI, márpedig a kalózkirály kincsét az ember azért nézné meg, hogy meglássa, milyen a kalózkirály kincse.

Mudlarking

És akkor most lépjünk vissza a mudlarkinghoz: a hobbinak van külön Reddit-subja is (igaz, minek nincs?), és alapvetően arról szól, hogy az angolok kimennek különböző folyópartokra, és megnézik, mi van az iszapban, a leleteket pedig jobb esetben régészeknek is megmutatják. Miután az emberek az idők során mindent, amit csak el lehet képzelni, belehánytak a folyóba, egész érdekes leletek is előkerülhetnek a partokról, pláne, hogy London egykor a világ középpontjának számított. Az itt megszólaltatott amatőr régész mégis csak néhány bicskáról, lakatról és pipáról tud beszámolni, ami egyébként a maga módján lenyűgöző, de egyik darab sem köthető a kalózokhoz vagy személyesen Averyhez. Kár érte, mert maga a hobbi érdekes; ahogy Monika Buttling-Smith is elmondja, hetente nagyjából 20 méternyi partszakaszt néz át, és még így is kincseket lehet találni, de ez talán inkább egy másik műsor témája lehetne.

Henry (John) Avery (Every)

Henry (vagy John, döntse már el) Averyhez (vagy Everyhez, ahogy néha említik, ismét döntse már el) visszatérve a filmsorozat fókusza egyértelmű: van egy olyan hajóskapitány, aki egyszer csak úgy döntött, hogy most innentől kalóz lesz, és a 17. században el is követte minden idők egyik legnagyobb kalózrablását, ami mai értéken 107 millió fontot (nagyjából 44 milliárd forintot) jelentett. A zsákmány, Avery vagy Every sorsáról sem lehet sokat tudni, ahogy a hajójáról sem, amit, miután a Charles II hajón kitört lázadás után őt választották kapitánynak, és Fancyre keresztelte át a hajót, amit a Wreckwatch talán azonosított is Nassau közelében, a Bahamákon.

Épp itt rejlik a sorozat legnagyobb hibája: még nem derült ki belőle semmi. Az első részből megtudhattuk, hogy Avery Londonban született, Londonban pedig forgalmas kikötők működtek, valamint azt is, hogy Portsmouthban is működött kikötő, a másodikból pedig azt, hogy a Bahamák fontosak voltak a kalózoknak, mert ott észrevétlenül lehetett rakodni, esetleg hajókat megsemmisíteni, de többet nem. A Wreckwatch online újságja ennél már valamivel többet árul el, de nem sokkal: búvárkodni nehéz, pláne nehéz ott, ahol tilos, még akkor is, ha engedélyt kérnek rá, az eredmények pedig nem túl eredményesek.

Kotrás

A Wreckwatch stábja ugyanis engedélyt kért arra, hogy a nassaui kikötőben kutathasson, ami egyébként régészeti szempontból kifejezetten érdekes lehet: miután a Bahamák közkedvelt turistacélpontnak számítanak, a kikötőkben megindult a kotrás is, ami tönkretette a víz alatti régészeti helyszíneket – amelyek persze azért is jöhettek létre, mert korábban nem volt kotrás, így a hajók könnyen zátonyra sodródhattak. A filmben több, Avery korához passzoló leletet is felszínre hoznak (az üveg és a cserép örök, ahogy el is hangzik a második részben), de teljes hajóroncsokat nem tárnak fel, és a várt katarzis is elmarad: sehol nincs az a legendás kincsesláda, amire számítani lehetne a felvezetés alapján. Nem régészeti, hanem esztétikai szempontból érthetetlen a halszemoptika használata: amikor a műsorvezetők (egyébként régészek) a tengerparton sétálnak, ezt kell nézni, amikor később kerülnek elő, szintén torzul a tér. Minek?

A második rész után viszont úgy gondolom, hogy talán megéri megadni az esélyt a harmadiknak: nem tudom, hogy bahamai régészeti igazgatóság tagja, a halász vagy ki fog nagyot durrantani, de mind azt állítják, hogy ismernek olyan helyeket, ahol lehet valami, és ezek közül néhány helyen a kotrások ellenére volt is. Hogy ezekről mi derül ki, azt még meglátjuk, az viszont biztos, hogy a sorozat, amiről még nem lehet tudni, hogy hány részből áll majd, folytatódik, és ha minden jól megy, valami újdonságot is ad, ha mást nem, hasonló érdekességeket, mint amikor a nassaui öbölben merültek, ahol elvileg tilos, és mélyebb is a víz, mint a környéken. Valószínű, hogy a sokat ígérő cím ellenére nem fogjuk megtudni, hogy mi történt Averyvel és a kalózkirály kincsével, azt viszont talán igen, hogy mi történt a hajójával, és hát ez is valami.