2024 tavaszán számoltunk be arról, hogy Hirotaka Szato, a Szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem kutatója és kollégái invazív beavatkozás és az állatok sérülése nélkül hoztak létre irányítható csótánykiborgokat, amelyek nemcsak pár percig, hanem akár napokig bevethetők maradnak. Szato és kollégái madagaszkári bütykös csótányokat (Gromphadorhina portentosa) tettek irányíthatóvá a parányi számítógépből, akkumulátorból és antennából álló „hátizsákokkal”. A 20 csótány a tesztek során sikeresen átszelt egy dombokkal és téglaakadályokkal tarkított 3,5 négyzetméteres kísérleti asztalt, amivel a kutatók egy sivatagi terepet kívántak szimulálni.

Szato akkor azt nyilatkozta, hogy a kiborg csótányokból álló raj ideális lenne területek felderítésére, és a rájuk szerelt szenzorokkal környezeti méréseket tudnának elvégezni, vagy környezeti katasztrófák során romok alá szorult emberek után tudnának kutatni.

A New Scientist most arról adott hírt, hogy a Szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem kutatói nemrégiben elkészültek azzal a direkt csótánykiborgoknak fejlesztett „búvárruhával”, amelyekkel azok a víz alatt is tudnak lélegezni, így már alkalmassá váltak a katasztrófák vízzel elárasztott területein történő bevetésre.

A Nature Communications folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányuk szerint 3D-nyomtatással készült, zselatinszerűen lágy burok hidrogén-peroxid és mangán-dioxid keveréket tartalmaz, e két vegyület reakciójából felszabaduló oxigén tartja életben a rovart a víz alatt. A búvárfelszerelésükkel a csótányok 3 órán át bírták az 50 centiméteres mélységben. A tesztelésre kiszemelt rovarok három nappal a merülés után is életben voltak.

A nyomtatott merülőburokban a csótányok szinte ugyanúgy mozogtak, mint a szárazföldön, ahol átlagosan 87,5 milliméter/másodperces sebességet produkáltak, míg a víz elérték a 78,4 milliméter/másodperces sebességet is. Szato szerint az ilyen felszerelések növelik a kutató-mentő csótánykiborgok bevetési képességeit, a búvárfelszerelés után fejleszteni kívánt űrhajós-burkokkal pedig akár a kozmoszban is bevethetőkké válhatnak. A kutatócsoport nem titkolt célja ugyanis, hogy teremtményeik részt vehessenek a Mars felszínének felfedezésében.