Az Európai Űrügynökség (ESA) űrtávcsöve 31 új, rendkívül távoli kvazárt fedezett fel, köztük az eddig ismert két legkorábbi fényes objektumot: ez az eredmény a Világegyetem első néhány százmillió évének kutatásában új mérföldkövet jelent - írja a HUN-REN HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont hétfői sajtóközleményében. A 2023-ban felbocsátott Euclid nagy égterületeket térképez fel egyszerre, kiváló felbontással infravörös érzékenységgel: az űrtávcső megfigyelésének első másfél évében több mint kétszeresére növelte az azonosított legkorábbi kvazárok számát.

Ezeket a galaxisok középpontjában található hatalmas energia kibocsátású objektumokat a szupernagy tömegű fekete lyukak táplálják, amelyek hatalmas mennyiségű anyagot nyelnek el. A most felfedezett kvazárok fénye akkor indulhatott útnak, amikor a világegyetem mindössze 670 millió éves volt, vagyis a jelenlegi 13,7 milliárd éves korának mintegy öt százalékát érte el. A csillagászok a galaxis távoli pontjain felfedezett objektumok korát a vöröseltolódás segítségével jellemzik, ami a világegyetem tágulása miatt a fény hullámhosszának megnyúlását írja le.

„A Euclid elsődleges célja a sötét anyag és a sötét energia természetének feltárása. Ugyanakkor a rekordtávolságú kvazárok felfedezése, vagy éppen a néhány héttel ezelőtt bemutatott, a Tejútrendszer központjáról készült páratlan részletességű felvételek is jól mutatják, hogy a Euclid az asztrofizika egyik legsokoldalúbb űrtávcsövévé vált” - nyilatkozta Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, a Euclid magyar csapatának vezetője a kutatóközpont közleményében. A Euclid legnagyobb, tervezett nyilvános adatközlése várhatóan 2026 végén lesz, amikor az űrügynökség minden idők legnagyobb világűrből készített, nagy felbontású látható és infravörös égbolttérképét hozza majd nyilvánosságra.