Közel 2000 gyors rádiókitörést figyeltek meg kutatók néhány hónap alatt. A közel 1,5 milliárd fényévre található galaxisból érkező kitörések jelentőségét Frey Sándor csillagász segítségével igyekeztünk megfejteni.
Néhány kutatócsoport váratlanul nagy és komplex ősi galaxisokat azonosított az emberiség eddigi legnagyobb űrteleszkópjának első felvételein. Kovács András asztrofizikus szerint azonban a felfedezések még igazolásuk esetén sem feltétlenül jelentenék azt, hogy el kell vetni a ma elfogadott kozmológiai modellt.
A teleszkóp egyszerre ad képet a Cartwheel-galaxis múltjáról, jelenéről és jövőjéről, és a Hubble űrtávcső felvételéhez képest jóval részletesebb, hiszen a James Webb infravörös eszközeivel átlát a csillagokat elrejtő kozmikus por nagy részén.
Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.
Páratlan pontossággal tárta fel a Tejútrendszer csillagainak kémiai összetételét és a csillagok felszínének mozgását az Európai Űrügynökség teleszkópja, a Gaia, amely emellett még több mint 100 ezer naprendszerbeli kisbolygót is megfigyelt.
Az NGC 2082 spirálgalaxis rádiócsillagászati megfigyelésekor talált, ismeretlen eredetű objektum viszonylag nagy mennyiségben bocsát ki rádióhullámokat, és a tudósok szerint kvazár, rádiógalaxis vagy aktív galaxismag lehet.
Három évvel azután, hogy először sikerült megörökíteni egy fekete lyukat, itt a második történelmi jelentőségű felvétel, amely saját galaxisunk központi, szupermasszív fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megfigyelésével készült.
Hogyan lehet egy fekete lyuknak anyagcsóvája? Hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét és végét? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Néhány galaxis magjában szuperfényes aktív régiók találhatók, amelyek a Földről nézve eltérhetnek egymástól, de a közeli M77 galaxis megfigyelése feltárta, hogy ez csak a látszat: valójában ugyanúgy a Napnál milliószor nehezebb fekete lyukak működtetik őket.
A Hubble-űrtávcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a viszonylag közeli törpegalaxis, a Henize 2-10 középpontjában található szupermasszív fekete lyuk csillagkeletkezést indít be. Kun Emma csillagász szerint az eredmények a galaxisok evolúcióját, a szupermasszív fekete lyukakat és a kozmikus neutrínókat is segíthetnek jobban megérteni.
Az új távcső a Hubble-lel ellentétben nem Föld körüli pályán kering majd, hanem bolygónktól mintegy 1,5 millió kilométerre. Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A Földtől 250 millió fényévnyire lévő AGC 114905 galaxisban a sötét anyagnak a nyomát sem találják, ami elméletileg lehetetlen, így magyarázat sincs rá.
Egy friss kutatás azt igyekszik bizonyítani, hogy a féreglyukak eléggé stabilak lehetnek ahhoz, hogy például egy részecske az egyik oldalukon belépjen és a másik oldalukon elhagyja azokat. A kutatók eddig úgy vélték, ezek annyira instabilak, hogy kialakulásuk pillanatában összeomolhatnak.
Az ég két oldalán látható fényes struktúrák, amelyeket korábban különállónak véltek, valójában összeérnek, és ezer fényév hosszú, kötélszerű szálakból épülnek fel – állítja egy új modell alapján a Torontói Egyetem csillagásza.
Ausztrál kutatók az intergalaktikus szél által fura alakzatokban hajlítgatott elektronfelhőket észleltek, amelyek két rádiógalaxisból származnak, egy-egy szupermasszív fekete lyukkal a közepükön.
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A több milliárd galaxist tartalmazó, böngészhető, nagyítható kétdimenziós térképet, amelynek összeállításán közel 200 kutató dolgozott, a következő öt évben a világegyetem legpontosabb 3D-s modelljévé igyekeznek alakítani.
Az ESA magyar kutatók közreműködésével több mint 300 ezer vörös törpét észlelt a Nap körül, így egy adatfrissítéssel megtízszereződött az ismert csillagszomszédaink száma.
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
A csillagrendszer fénye 12 milliárd év alatt ért el a Földre, így abban az állapotában látható, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.
A már ötven éve vizsgálgatott Murchison-meteorit újabb titkot fedett fel. A 7,5 milliárd éves anyag igazi szenzáció, az eddig ismert legősibb űrkőszemcse mindössze 5,5 milliárd éves. De több is lehet még ott, ahonnan ez jött.
Az MTA-ELTE Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is tagja annak a nemzetközi csapatnak, amelynek először sikerült megfigyelnie a galaxishalmazok ütközésének legelső fázisát.
Az Event Horizon Telescope rádiótávcső-rendszere az M87 galaxis középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk eseményhorizontjáról készített felvételt.
Tízmilliárd évvel ezelőtt összeütközött két galaxis, azóta is mindenféle mendemondákat költünk róla, hogy miért néz ki úgy a Tejút, ahogy kinéz. Most kiderült: úgy tűnik, az isteneknek ehhez nincs túl sok köze, az előbbi galaxisnak viszont annál több.
A Hubble a távoli galaxisok 11 milliárd évvel ezelőtti, tehát az ősrobbanás után 3 milliárd évvel látható állapotát is rögzítette.