
Szokatlanul szimmetrikus kozmikus gömböt pillantottak meg csillagászok
A Teleiosnak elnevezett, szinte tökéletesen szimmetrikus szupernóva-maradvány a Tejútrendszer külső régiójában található, és több tucatszor akkora, mint a Naprendszerünk.
A Teleiosnak elnevezett, szinte tökéletesen szimmetrikus szupernóva-maradvány a Tejútrendszer külső régiójában található, és több tucatszor akkora, mint a Naprendszerünk.
Hétfő délután először adhatta elő fizikusok előtt a sötét anyagot és a sötét energiát kiváltó antigravitációs elméletét Rockenbauer Antal professzor emeritus. Bár a kutatók körében nem aratott nagy sikert, az esemény szép példája volt annak, hogy milyen az egészséges tudományos diskurzus.
Az Európai Űrügynökség szerdán tette közzé 2023-ban indított űrtávcsövének első nagy adatközlését, amiben kutatók mesterséges intelligencia és lelkes önkéntesek segítségével osztályoztak galaxisokat és akadtak a gravitációs lencsehatás nyomaira.
A galaxisok kétharmada az óramutató járásával megegyező irányban forog. Ez arra is utalhat, hogy hiányos az eddigi kozmológiai modellünk.
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
A SPHEREx 100 millió tejútrendszerbeli csillagot és 450 millió galaxist figyel majd meg optikai és közeli infravörös tartományban. Ezáltal háromdimenziós térképet készít a kozmoszról és víz után kutat majd saját galaxisunkban.
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
Egy friss kutatás szerint 50 millió évvel ezelőtt egy törpegalaxis találta el a Tejútrendszernél több mint kétszer nagyobb LEDA 1313424 galaxist, ami fiatal csillagoktól fénylő, koncentrikus gyűrűket alakított ki.
A Firefly Sparkle-nek elnevezett galaxist 600 millió évvel az ősrobbanás utáni állapotában látjuk, és vizsgálata a kutatók szerint segíthet megérteni, miként jött létre saját galaxisunk, a Tejútrendszer.
Az űrtávcső a Földtől 30 millió fényévnyire található galaxist örökítette meg lenyűgöző részletességgel.
A mi galaxisunktól 160 ezer fényévre található WOH G64 vörös szuperóriásról készült felvételen máris különös jeleket észleltek, amik arra utalhatnak, hogy a csillag néhány év múlva felrobban.
Fidrich Róbert, ismert becenevén Fidusz október 24-én bukkant az ideiglenesen felfényesedő extragalaktikus objektumra, aminek robbanó csillag mivoltát egy hétfő esti olasz mérés erősítette meg.
A kutatók egyelőre nem értik, miként nőttek meg ezek a szupermasszív fekete lyukak által működtetett égitestek néhány százmillió évvel az ősrobbanás után, ha közben szinte semmi nincs körülöttük.
Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsövének 260 megfigyeléséből készült mozaikfelvételét kedden közölték. A hihetetlen részletességű kép vizsgálata a titokzatos sötét anyag és a sötét energia természetét segíthet feltárni a kutatóknak.
A csillagászok szerint az ősi galaxisban különösen masszív és forró csillagok találhatók, amik annyira felhevítik a körülöttük lévő gázt, hogy az náluk is fényesebben világít.