A Euclid felfedezte a világegyetem eddig ismert legkorábbi kvazárjait
Az Európai Űrügynökség űrtávcsöve eddig nem látott felfedezést tett, és lencsevégre kapott két rendkívül távoli, a világegyetem legfényesebb objektumai közé tartozó galaxismagot.
Az Európai Űrügynökség űrtávcsöve eddig nem látott felfedezést tett, és lencsevégre kapott két rendkívül távoli, a világegyetem legfényesebb objektumai közé tartozó galaxismagot.
A galaxis hatalmas csillagsűrűséggel rendelkező centrumának vizsgálatában a HUN-REN csillagászai is részt vettek.
A James Webb űrtávcsővel mérték meg a hatalmas fekete lyuk tömegét, ami több mint kétszer olyan nehéz, mint saját ősi galaxisnak csillagai.
A galaxis peremének egyértelmű meghatározása meglehetősen nehéz feladat, ugyanis azt számos olyan tényező alakítja, mint a galaxis síkjának torzulása és a ritkuló gáz jelenléte.
Hamarosan kiderül, hogy az univerzum gyorsulva tágulásáért felelős sötét energia időben változik-e, miután a sötétenergia-színképelemző műszer (DESI) befejezte öt éves égboltfelmérését.
A Földközi-tenger mélyére telepített KM3NeT detektor még 2023-ban észlelte a rekorder neutrínót. Kutatók szerint szupernehéz fekete lyukak által hajtott blazárokból érkezhetett.
Galaxisunk és közvetlen szomszédaink egy hatalmas, lemezszerű sötétanyag-struktúrában helyezkedhetnek el egy friss kutatás szerint, ami több furcsa kozmikus jelenségre is magyarázatot adhat.
A teliholdnál 2,5-szer nagyobb területet lefedő térkép sokkal jobb, mint amit korábban a Hubble-lel készítettek, és feltárja, miként fonódik össze a sötét anyag a normál anyaggal.
A kutatáshoz a világegyetem 25 százalékát kitevő sötét anyagot és a 70 százalékáért felelő sötét energiát is vizsgálták.
A több mint egytucat galaxisból álló filamentum közel kétszer akkora, mint a Tejútrendszer és legközelebbi nagy szomszédja, az Androméda-galaxis közötti távolság.
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
Tízezer milliárd Nap fényével egyenértékű az a sugárzás, amit egy Földtől több milliárd fényévre található fekete lyuk irányából észleltek, miután az feltehetően szétszaggatott egy közel kerülő csillagot.
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
Szabó Norton űrutazásról, napkitörésről, Holdra szállásról és arról, hogy mikor alszik egy csillagász.
Soha ilyen részletességgel nem láttuk még az M87 galaxis szupernehéz fekete lyukából kifújó forró plazmát. A megfigyelés segíthet megérteni, miként alakítja a hatalmas fekete lyuk galaxisának környezetét.