Gigászi fekete lyukat találtak, ami pillanatokkal az ősrobbanás után keletkezhetett
A James Webb űrtávcsővel mérték meg a hatalmas fekete lyuk tömegét, ami több mint kétszer olyan nehéz, mint saját ősi galaxisnak csillagai.
A James Webb űrtávcsővel mérték meg a hatalmas fekete lyuk tömegét, ami több mint kétszer olyan nehéz, mint saját ősi galaxisnak csillagai.
A galaxis peremének egyértelmű meghatározása meglehetősen nehéz feladat, ugyanis azt számos olyan tényező alakítja, mint a galaxis síkjának torzulása és a ritkuló gáz jelenléte.
Hamarosan kiderül, hogy az univerzum gyorsulva tágulásáért felelős sötét energia időben változik-e, miután a sötétenergia-színképelemző műszer (DESI) befejezte öt éves égboltfelmérését.
A Földközi-tenger mélyére telepített KM3NeT detektor még 2023-ban észlelte a rekorder neutrínót. Kutatók szerint szupernehéz fekete lyukak által hajtott blazárokból érkezhetett.
Galaxisunk és közvetlen szomszédaink egy hatalmas, lemezszerű sötétanyag-struktúrában helyezkedhetnek el egy friss kutatás szerint, ami több furcsa kozmikus jelenségre is magyarázatot adhat.
A teliholdnál 2,5-szer nagyobb területet lefedő térkép sokkal jobb, mint amit korábban a Hubble-lel készítettek, és feltárja, miként fonódik össze a sötét anyag a normál anyaggal.
A kutatáshoz a világegyetem 25 százalékát kitevő sötét anyagot és a 70 százalékáért felelő sötét energiát is vizsgálták.
A több mint egytucat galaxisból álló filamentum közel kétszer akkora, mint a Tejútrendszer és legközelebbi nagy szomszédja, az Androméda-galaxis közötti távolság.
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
Tízezer milliárd Nap fényével egyenértékű az a sugárzás, amit egy Földtől több milliárd fényévre található fekete lyuk irányából észleltek, miután az feltehetően szétszaggatott egy közel kerülő csillagot.
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
Szabó Norton űrutazásról, napkitörésről, Holdra szállásról és arról, hogy mikor alszik egy csillagász.
Soha ilyen részletességgel nem láttuk még az M87 galaxis szupernehéz fekete lyukából kifújó forró plazmát. A megfigyelés segíthet megérteni, miként alakítja a hatalmas fekete lyuk galaxisának környezetét.
A Sagittarius B2 vörös és magenta színekben világító por- és gázfelhőit példátlan részletességgel tárta fel az infravörös űrteleszkóp.
A fekete lyuk körül röntgentartományban fényesen világító régió a napkoronához hasonlóan szuperforró gázokból áll. Az úttörő méréshez egy közbenső galaxis és a gravitációs lencsehatás is kellett.