Az Európai Űrügynökség szerint nagyon valószínűtlen, hogy nyáron útjára indulna az európai építésű szonda, amely orosz rakétán indulna és orosz leszállóegységgel érkezne a Marsra. A bejelentés a küldetésen évek óta dolgozó európai és magyar kutatóknak is nagyon fájdalmas hír.
A BepiColombo küldetéshez használt űreszközök pénteken elég közel jutottak a bolygóhoz, hogy felvételeket készíthessenek róla. Ahogy az űrhajók egyre közelebb jutnak a bolygóhoz, úgy lesznek egyre jobb minőségek a továbbított felvételek.
Az Eutelsat műholdja, a Quantum rugalmasan változtathatja a lefedettségét és a kommunikációs protokolljait. Akár mozgó objektumok, például repülőgépek és óceánjárók körül is kommunikációs csatornákat alakíthat ki, és internetkapcsolattal láthat el természeti katasztrófák sújtotta területeket.
Jóváhagyták a távoli bolygók légkörét vizsgáló Ariel űrteleszkóp fejlesztését. Az Európai Űrügynökség tagállamokon átívelő projektje nagyjából egymilliárd euróba fog kerülni.
A szén-dioxid-kibocsátást monitorozó speciális műholdak mellett 2025-től további mérőegységek figyelik a globális földi klíma változásait jelző paramétereket. A fejlesztésekre 1,8 milliárd eurót szavaztak meg az Európai Unió tagállamai.
„Tájékoztattuk a SpaceX-et, ahonnan azt válaszolták, hogy nem terveznek cselekedni” – írta az Európai Űrügynökség, amelynek így rendhagyó manőverrel kellett elkerülnie az ütközést.
Az ESA innovatív új küldetést indítana 2028-ban Comet Interception néven. A több részből álló európai szonda egy még felfedezésre váró, érintetlen, a Nap közelébe merészkedő üstököst vizsgálna. Konkrét célpont nélküli szondát indítani nem annyira rossz ötlet, mint amilyennek hangzik.
2021 márciusában landolhat a Marson az ESA első marsjárója, hogy a múltbeli és egy esetleges jelenlegi élet lehetőségeit kutassa. A magyar közreműködők a víz utáni kutatáshoz szolgáltattak földi adatokat, az Alföldön is fúrtak. Kereszturi Ákos előadása az áprilisi Budapest Science Meetupon.
Régebbi adatok alapján megmérték a Földet körülölelő ritka hidrogéngázfelhő, a geokorona kiterjedését és sűrűségét. A kutatásvezető szerint „a Hold átrepül a Föld légkörén”, még ha az iskolában nem is így tanították.
Az Európai Űrügynökség több európai céggel szerződött, hogy 2025-re eljusson a Holdra – igaz, addigra már a fél világ beelőzi.
Az oda- és a visszaút során a teljes emberi életciklusban elviselhető sugárterhelés 60 százalékának lennének kitéve a Marsra utazó asztronauták. A múlt héten Berlinben rendezett bolygótudományi konferencián elemezték a kockázatokat.
A Nemzetközi Űrállomásról egy robotkar lökte ki az űrbe a RemoveDebrist, amely az első hetekben a magával vitt „szeméten” tesztelgeti hulladékgyűjtő képességeit.