Bár Európában évről évre egyre melegebbek a nyarak, a tagállamok infrastruktúráját rendszerint felkészületlenül érik a hőhullámok. Múlt héten Franciaország egyes részein a hőmérséklet elérte a 44 Celsius-fokot – így itt volt a legmelegebb egész Európában –, ami miatt az országban két atomerőmű működését is szüneteltették. Belgiumban és Németországban is 40 Celsius-fokos hőségrekordok dőltek meg a hét végén, ráadásul az Egyesült Királyság délkeleti részén, Cavendish településen 37,1 Celsius-fokos júniusi rekordot mértek. A példátlan hőmérséklet miatt az ország több száz iskolájában felfüggesztették a tanítást. A hőhullám tovább halad a kontinensen, így a Balkánon, illetve Dél- és Közép-Európában Bulgária, Magyarország, Olaszország és Csehország infrastruktúrái lesznek a legkiszolgáltatottabbak a meleg időszakban.

Európa földrajzi változatossága miatt a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ráadásul gyakori a nyaranta kialakuló hőkupola jelenség is, ami mozdulatlan, magas nyomású terület lévén nem engedi kiszabadulni az adott területről a hőt. Az elmúlt négy évben mintegy 200 ezer ember halt meg a hőhullámok miatt, míg idén június 21. óta a hőséggel összefüggésbe hozható több mint 1300 többlethalálesetet regisztráltak – tette közzé a a WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Gebrejeszusz az X-en. Az európai országok felkészültségének egyik legnagyobb hiányossága, hogy a tagállamok épületeinek csupán ötödébe szereltek fel hűtőberendezéseket, ráadásul a légkondicionálóval rendelkező otthonok lakói közül sokan nem engedhetik meg maguknak azok használatát a magas energiaárak miatt. A hűtőberendezések hiányosságai mellett az európai építészet sajátosságai is hozzájárulnak a tomboló hőség elviselhetetlenségéhez, ugyanis a legtöbb európai lakóépületet a téli hideg elviselésére optimalizálták.

Magyarország leggyengébb pontja a közlekedés és az egészségügy

A lakóházak alkalmatlansága a posztszocialista országokban – köztük Magyarországon – is probléma, ugyanis „a kommunizmus korabeli betonpanel blokkok nagyon nagy hőtömeggel rendelkeznek, de nem úgy tervezték őket, hogy levezessék a nyári hőt” – mondta Ioanna Vergini, az időjárás-előrejelzéssel foglalkozó szervezet, a WFY24 alapítója az Euronews Earthnek. Ráadásul Magyarországon az elhanyagolt kórházi hűtőberendezések is könnyen feladják a szolgálatot nyaranta: Magyar Péter miniszterelnök a múlt héten egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy a magyar egészségügyi intézményekbe beszerelt 1200 hűtőberendezés és több mint 11 ezer klíma jelentős része már bőven túllépte a tervezett élettartamát, és a kórházak 20-40 éves berendezésekkel próbálják megoldani a létesítmények hűtését.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-posztjában arról számolt be, hogy „az aktuális állapot szerint a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken: 402 db helyiség megfelelő hűtéssel rendelkezik (48%), 303 db helyiségben elégtelen kapacitású klímaberendezés található (36%), 110 db (13%) helyiség hűtése javítás alatt áll.” A kormány 3,6 milliárd forintot allokált a kórházi klíma- és hűtőberendezés-javítási és -fejlesztési program kivitelezésére, aminek minél előbbi megvalósítása azért is fontos, mert olyan kórházi osztályokon hiányzik a hűtőszisztéma, mint az intenzív osztályok, a sürgősségi ellátás vagy a steril terek.

A magyarországi infrastruktúra másik gyenge pontja a tömegközlekedés: a MÁV-nak sem a vasútvonalai, sem a szerelvényei nem igazán alkalmasak az időjárás viszontagságainak enyhítésére. A MÁV 330 üzemképes InterCity minőségű személykocsijából összesen 141 működőképes maximális utasterhelés és harmadfokú hőségriadó esetén. A vasúttársaság két éve kiadott egy közleményt, amiben azt írta, hogy a járműpark nagy részében nem klíma, hanem 35 Celsius-fokos hőségig működőképes úgynevezett légjavító berendezés található. Ráadásul a sínpályák silány minősége is hátráltatja a nyári tömegközlekedést, ugyanis a sínek 50-60 Celsius-fokos átmelegedése már elegendő ahhoz, hogy az útvonalak használhatatlanná váljanak – írja a MÁV. Az idei nyári szezonban a vasúttársaság közleménye szerint már az elmúlt héten 20 km/órával lassították több vonalon is a járművek sebességét a gyenge minőségű sínpályák miatt. A vasúttársaság a fennakadások enyhítésére, olasz példára tavaly elkezdte fehérre festeni a síneket, ami akár 10 Celsius-fokkal is hővösebben tarthatja a pályákat.

A közintézmények egész Európában bajban vannak

Magyarország nem áll egyedül a hőség miatt kialakuló közlekedési fennakadásokkal Európában. Belgiumban a vonatok 20 százalékában nincs légkondicionáló, ezért a belga vasúttársaság járatok kihagyására kényszerült csúcsidőben, miközben Franciaországban múlt hétfőn 71 városközi járatot töröltek a magas hőmérsékletre hivatkozva. Az EU-ban a közösségi közlekedés krízise mellett az épületek felszereltsége is problémás, holott az európai lakosság az ideje 90 százalékát zárt térben tölti: iskolában, munkahelyen, otthon, üzletekben vagy vonatokon. Franciaországban az elmúlt héten – ami az év eddigi legmelegebbje volt – több mint nyolcszáz iskolát zártak be a klimatizáló rendszerek hiánya miatt. Ehhez hasonlóan az Egyesült Királyságban is több száz oktatási intézményben függesztették fel a tanítást, vagy félnapos munkarendre tértek át.

A klímaváltozás okozta hőhullámok kezelésére a londoni hatóságok egy olyan városi cselekvési tervet mutattak be a múlt héten, ami elsősorban a lakóépületek korszerűsítését tűzte ki célul. Ez azért is sürgető lépés, mert a brit éghajlatváltozási bizottság szerint az Egyesült Királyságban az otthonok 92 százaléka 2050-re valószínűleg túl fog melegedni: több mint 1300 iskola, 60 kórház és 351 idősotthon magas kockázatú kategóriába esik – írják a szakértők a városfelújítási hőségtervben. A Londonban bemutatott kríziskezelési tervekhez hasonló stratégiákkal mindegyik európai tagállam rendelkezik, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi jelentése szerint a „nem megfelelő hosszú távú finanszírozás” miatt ezeknek a gyakorlati teljesítése rendszerint elakad.

A közintézmények túlmelegedése mellett a hőhullámok komoly energiaellátási problémákat is okozhatnak: Franciaországban két atomerőművet is le kellett állítani a múlt héten, mert a hűtésre használt folyók vizei túlmelegedtek. A francia állami tulajdonú energiavállalat, az EDF a dél-franciaországi Golfech atomerőmű második blokkját elővigyázatossági okokból június 22-én éjjel állította le, majd annak a Párizstól északra található Nogent-sur-Seine erőmű üzemeltetését is felfüggesztették, amelynek hűtését a Szajna folyó látta el. A hőhullámok okozta energiaellátási gondok nem számítanak újdonságnak Franciaországban, ugyanis 2025-ben országszerte legalább hét gigawattnyi nukleáris kapacitás kiesést okoztak, ami nagyobb teljesítményt jelent, mint Írország teljes villamosenergia-hálózata – írja az Ember Energy.

Túlterheltek az egészségügyi szolgálatok

A hőhullám hatása nemcsak az európai országok infrastruktúrájára, hanem a lakosság egészségére is komoly kockázatot jelent. Becslések szerint hétvégén mintegy 191 millió európai embert érintett a 35 Celsius-fok fölötti hőmérséklet. A londoni mentőszolgálat szerdai adatai szerint rekordszámú, 642 első kategóriás riasztásra reagáltak, amelyek a legsúlyosabb eseteket jelentik, miközben a forró időjárás miatt meghibásodnak a sugárterápiás gépek és az MRI-berendezések, leállnak a létfontosságú informatikai rendszerek, és tönkremennek az egész kórházakat kiszolgáló hűtőberendezések is. Malcolm Mistry, a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola adjunktusa a Time-nak elmondta, hogy „a helyi hatóságok a legjobb erőfeszítéseik ellenére sem tudták előre felkészíteni a közegészségügyi és sürgősségi szolgálatokat arra, hogy számoljanak például a hőséggel összefüggő kórházi felvételek várható megugrásával”.

Párizsban is megnőtt az életveszélyes esetek száma: a francia fővárosban szerdán egy nap alatt 25 szívleállást regisztráltak, szemben a szokásos, tíznél kevesebb esettel – közölte Stéphanie Rist egészségügyi miniszter hivatala. A helyi hatóságok azzal próbálták enyhíteni az egészségügyi krízishelyzetet, hogy Párizsban péntek déltől megtiltották a nyilvános helyeken történő alkoholfogyasztást, illetve a szombatra tervezett párizsi Pride felvonulást is elnapolták. Eközben az ország egyik legnagyobb egészségügyi szolgálata, az AP-HP pénteken közölte, hogy közel 3000 beteget láttak el 24 óra alatt, ami egyharmaddal több, mint az átlagos páciensszám szokott lenni. Nem csoda, hogy megugrott a rosszullétek száma, hiszen csütörtökön és pénteken az ország háromnegyedében a 40 Celsius-fokot is meghaladta a hőmérséklet.

Az egészségügyi intézmények túlterheltsége egész Európában általános jelenség. Ennek elsősorban az az oka, hogy az EU lakossága fokozatosan elöregszik – az idősek a hőhullámokra legérzékenyebben reagáló demográfiai csoportnak számítanak –, és az uniós országok egészségügyi intézményei alapvetően is hatalmas túlterheltséggel néznek szembe. A nyugat-németországi Dormagen városában például a helyi tűzoltóságnak egy idősotthont kellett evakuálnia az épület túlmelegedése miatt: több tucat idős ember szorult azonnali orvosi ellátásra, majd az intézet egyik lakója életét vesztette az éjszaka folyamán – azonban egyelőre nem bizonyított, hogy az épületben uralkodó 35 Celsius-fokos hőség okozta a szerencsétlenséget.

Nem elég nyaranta tüzet oltani

A nyári hőhullám nemcsak az egészségügyi krízishelyzetet erősíti fel, hanem a gazdaságra is negatívan hat. „ [A hőhullám] valószínűleg jelentős termelékenységi veszteségekhez vezet, és közvetlenül megzavarja a munkavégzést az építőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a kiskereskedelemben, a vendéglátásban és más olyan ágazatokban, amelyek nem tudnak védett munkakörnyezetet biztosítani” – nyilatkozta Robert Marks, az Oxford Economics vezető klímaközgazdásza a Guardiennek. A szakértő szerint ezek az ágazatok az Egyesült Királyság gazdaságának 27, a nyugat-európai országokénak pedig 35 százalékát teszik ki, így egy négynapos hőhullám „1,5 százalékponttal csökkentheti a negyedéves munkatermelékenység növekedését az Egyesült Királyságban, Nyugat-Európa többi részén pedig akár két százalékponttal is”.

Az Allianz német pénzügyi és biztosítótársaság friss jelentése szerint Olaszország, Franciaország, Németország és Spanyolország gazdaságai szenvedik el a legnagyobb veszteségeket a tartós hőség miatt. Bár a hőhullám a hét végén enyhülni kezdett a nyugat-európai tagállamokban, az EU déli és keleti országaiban a következő napokban tetőzik a hőség. Csehországban az északi Doksany városában 40,6 Celsius-fokot mértek a hétvégén, Olaszországban pedig az ország egészségügyi minisztériumának közleménye szerint 18 város – köztük olyan fontos turisztikai központok, mint Velence, Firenze, Bologna és Milánó – vörös riasztás alatt áll.

Az Európai Unió országai olyan óvintézkedésekkel igyekeznek enyhíteni a klímaváltozás miatt egyre elviselhetetlenebb hőhullámok hatásait, mint a hőségriadó-tervek, ideiglenes hűsítőközpontok létrehozása és a hőhullámok veszélyeinek időben történő kommunikálása. Ugyanakkor az egészségügyi intézmények túlterheltségének enyhítése, illetve az európai várostervezés reformja hosszú távú tervezést igényel.