A Kárpát-medencében elsőként sikerült kontrollált körülmények között szaporítani, majd természetes élőhelyére sikeresen visszatelepíteni a védett botos kölöntét (Cottus gobio). Az erdélyi Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban végrehajtott program révén a faj által lakott patakszakaszok hossza alig néhány év alatt a kilencszeresére növekedett – olvasható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) keddi sajtóközleményében.

Az áttörést hozó kutatást és gyakorlati programot Imecs István, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászatfejlesztési Tanszékének erdélyi doktorandusza vezette.

A Qubiten korábban megírtuk, hogy a botos kölönte az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve alapján közösségi jelentőségű, Magyarországon és Romániában is védett, rejtőzködő életmódot folytató fenéklakó halfaj. Mivel a botos kölönte a tiszta, hideg és oxigéndús vizekben képes megélni, a szakirodalom az egyik legfontosabb jelző- vagy indikátorfajként tartja számon.

A természetvédelmi együttműködés keretében 2023 és 2025 között összesen 1631 darab, mesterségesen nevelt fiatal botos kölöntét engedtek szabadon a nemzeti park hegyi vízfolyásaiba. A program indításakor a faj mindössze egy 823 méteres szakaszon volt jelen. 2023 őszére az újonnan benépesített szakasz elérte a 3697 métert, egy évre rá már 4512 méteren sikerült igazolni a kötös bölönték jelenlétét, 2025-re pedig a kolonizált patakszakaszok hossza elérte a 7520 métert. Ráadásul a halak nemcsak a konkrét telepítési pontokon maradtak fenn, hanem a kihelyezési helyek közötti szakaszokat is aktívan birtokba vették. A legdinamikusabb fejlődést a Juh-patakban tapasztalták, ahol mára összefüggő, stabil állomány alakult ki.

A közlemény szerint a projekt bizonyítja, hogy a kontrollált körülmények közötti szaporítás és a populációgyarapító telepítés (reinforcement) működőképes, hosszú távú természetvédelmi beavatkozás.