Az emberiség a tavalyinál pár nappal később használta fel mindazokat a természeti erőforrásokat, amelyeket a bolygó egy év alatt képes helyreállítani és megújítani – derül ki a Global Footprint Network (GFN) 2026-ra vonatkozó, ma kiadott jelentéséből.

A túlfogyasztás mérsékléséhez számos területen szükség van a változásra – többek között a városfejlesztésben, az élelmiszer-termelésben és az energiatermelésben is. A GFN számításai szerint csak a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás felére csökkentése önmagában közel három hónappal későbbre tolhatná a túlfogyasztás napját. Magyarország egyébiránt idén június 24-ére élte fel 2026-os erőforrásait.

A WWF Magyarország sajtóközleménye szerint jelenleg a bolygó lakossága 73 százalékkal gyorsabb ütemben éli fel a természet által nyújtott erőforrásokat, mint ahogy azok regenerálódni tudnának – vagyis úgy élünk, mintha 1,73 Föld állna rendelkezésünkre. Az egyes országok ökológiai lábnyoma között jelentős különbségek figyelhetők meg. Ha mindenki úgy élne, mint Katar lakói, az emberiség már február 4-ére felhasználná a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Hasonlóan korán érkezne el a túlfogyasztás napja Luxemburg (február 17.) és Szingapúr (február 23.) fogyasztási szintje mellett is. Ezzel szemben olyan országokban, mint Banglades, Nepál vagy Etiópia, az egy főre jutó ökológiai lábnyom jelenleg még a Föld egy főre jutó biokapacitása alatt marad.

Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője szerint „a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb kiaknázatlan potenciál jelenleg a szélenergiában rejlik. A korszerű szélturbinák a magyarországi szélviszonyok között is megbízhatóan, alacsony kibocsátással és kis költséggel termelhetnének nagy mennyiségű villamos energiát, ráadásul jól kiegészítik a napenergiát, különösen télen és éjszaka. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása azonban hatalmas felelőséggel is jár, hiszen ahogy minden energiatermelő technológiának, úgy a szélenergiának is van környezeti terhelése. A szakértők és a döntéshozók közös felelősége, hogy ezt minimalizáljuk, és az új szélerőműveket a természeti, társadalmi és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, jól megtervezett módon, az élővilág számára alacsony kockázatú területekre helyezzük”.

A WWF Magyarország éppen ezért fontos előrelépésnek tartja Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentését, amely szerint 2030-ig a hazai szélerőművek beépített kapacitását a jelenlegi tízszeresére növelné. A szervezet szerint ez lényeges lépés lehet az energiaszuverenitás erősítése és a klímacélok elérése felé, ugyanakkor a fejlesztéseket átlátható, kiszámítható keretek között, a természeti, társadalmi és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével kell megvalósítani.