Az Orbán-kormány módszeresen építette le a hazai szélenergia-fejlesztések lehetőségeit, holott azok a magyarországi villamosenergia-fogyasztás akár egyötödét, tehát 20 százalékát is adhatnák a jelenlegi nagyjából 1 százalék helyett. Ez az arány praktikus és szakmailag megfontolt energiastratégia felépítésével a 2030-as évek közepére valósággá is válhat: a múlt héten a WWF Magyarország koordinálásával húsz szakmai szervezet részletes szakpolitikai javaslatcsomagot nyújtott be Kapitány István gazdasági és energetikai, illetve Gajdos László élő környezetért felelős miniszterekhez. A dokumentumban a szervezetek konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg a hazai szélerőmű-fejlesztések felelős és átlátható megvalósításához – mondta Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője a Qubitnek. A javaslatok célja, hogy gazdasági, természetvédelmi, energetikai és társadalmi szempontból összehangolja a magyarországi szélturbinaparkok és a hozzájuk kapcsolódó villamosenergia-rendszerek hatékony kialakítását.

Orbán nem tartotta esztétikusnak a szélfarmokat

Magyarországon 2011 óta változatlanul 171 szélturbina üzemel; ezek összesen 330 megawatt áramot termelnek 34 erőmű bevonásával. A stagnáló beruházási tendencia annak az eredménye, hogy az Orbán-kormány már a 2010-es hatalomra kerülésekor elkaszálta a szélfarmok nagyléptékű telepítését, aminek rossz nyelvek szerint egyszerűen az volt az oka, hogy az ex-miniszterelnöknek nem tetszett a szélturbinák látványa. Ezt Lantos Csaba volt energiaügyi miniszter nyilvánosan el is ismerte: „nem szeretnénk megengedni, hogy szélkerékerdők legyenek, szerintünk az ipari tájjá változtatja a környezetet” – idézte 2023-ban a HVG cikke a minsizterrel készült infórádiós interjút.

A szélenergia nagymértékű ütemezett felfejlesztését először a 2010-es évek elején kiadott Nemzeti Cselekvési Terv, majd 2016-ban az a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet országos településrendezési és építési követelményei lehetetlenítették el. A tíz évvel ezelőtti szabályozás előírta, hogy a szélturbinákat a lakott területektől legalább 12 kilométeres védőtávra kell telepíteni, ami azt jelentette, hogy a sűrűn lakott Magyarországon gyakorlatilag sehol nem fértek el.

Az Orbán-kormány ezen a szabályozáson az EU nyomására a helyreállítási alappal (RRF) járó, eredetileg 5,8 milliárd eurós (ez most már 10 milliárd eurót jelent) támogatás reményében 2023-ban változtatott, és 700 méterre csökkentette az addig jóval szigorúbban meghatározott értéket. Az Európai Unió Tanácsának határozata szerint Magyarország vállalta, hogy 2026-ig 10 ezer megawatt megújulóenergia-kapacitást is csatlakoztat a hálózatába, amit jórészt a nagy teljesítményű napelemparkok segítettek elérni: ezek mintegy 8607 megawatt napenergiát termeltek májusban országosan. Ugyanakkor a szélerőmű-építések több mint egy évtizedes elhanyagolása és a hosszadalmas engedélyeztetési folyamatok miatt a jogi környezet 2023-as enyhítése csak látszatmegoldás volt a kapacitások felfejlesztésére, és érdemi fejlesztés nem történt.

„Az eddigi klímatervek abszolút nem voltak ambiciózusak uniós összehasonlításban sem” – mondta Csontos, ami szerinte nagy hiba, ugyanis az elmúlt hetek energiakrízise bebizonyította, hogy a magyar energetikai szektor nem várhat 15-30 évet arra, hogy Paks 2 2014 óta húzódó kivitelezése befejeződjön. És bár az elmúlt 12 évben az Orbán-kormánynak lett volna lehetősége az összehangolt energiahatékonyság-növelési, energiatakarékossági és épületfelújítási programokat szisztematikusan felépíteni és kivitelezni, illetve a nap- és szélenergia kapacitásokat párhuzamosan felfejleszteni, erre nem került sor.

Ambiciózus Tisza-tervek készültek

Kapitány István, a Tisza-kormány gazdasági és energetikai minisztere július közepén bejelentette a szélenergia-kapacitás bővítési terveit, ami 2030-ig a mostani 330 megawattról 4000 megawattra növelné Magyarország szélenergia-termelését. Ehhez augusztus 31-ig 700, majd a következő években 1000 és 2000 megawattnyi csatlakozási lehetőségre hirdet pályázatot az állam. Ráadásul Magyar Péter miniszterelnök múlt csütörtökön bejelentette, hogy a kormány 868 milliárd forintból tervezi a villamosenergia-tároló kapacitások bővítését és az energiahálózat korszerűsítését, és arról is beszélt, hogy elindítják a geotermikus és szélenergia- beruházásokat is.

Csontos szerint bár úgy tűnik, hogy a politikai akarat megvan a célkitűzés teljesítésére, a teljes 4000 megawattos kapacitásbővítés reálisan a 2030-as évek elejére, közepére valósulhat meg. A szélturbina-telepítéseket több éves szélméréseknek és élővilág-megfigyeléseknek kell megelőzniük, ráadásul a tervezett kapacitáshoz körülbelül 500-700 turbina gyártása, majd telepítése és az energiahálózat fejlesztése is szükséges. A szakértő szerint a 4000 megawatt összteljesítményű szélerőmű-portfólióhoz körülbelül 250-300 négyzetkilométernyi területre lenne szükség, ami hozzávetőleg a Balaton több mint felének felel meg, és az egész ország területének 0,25 százalékát jelenti.

A szélturbina-kapacitások területi elosztásával kiemelten foglalkozik a friss javaslatcsomag. A szakértők szerint a potenciális helyszínek megtalálásához társadalmi egyeztetésre, a könnyített térségek (olyan területek, ahol a 2025-ös jogszabálymódosítás enyhítette a szélerőművek fejlesztésének feltételeit) feltérképezésére, térinformatikai számítások és térképek készítésére, szélpotenciált bemutató LiDAR-os adatfelvételre (ez egy lézeres alapú, térinformatikai mérőeszköz) és az állatok vizes és szárazföldi élőhelyeinek megfigyelésére van szükség. „Az ország területének legalább a felén gazdaságosan elhelyezhetők a turbinák. Az lenne a lényeg, hogy olyan csatlakozási pontokhoz illesszék ezeket, amiket gyorsan lehet fejleszteni, vagy esetleg a napenergiás erőművekkel össze lehet kollokációba kapcsolni. Nemcsak északnyugatra, hanem akár az Alföldre vagy olyan területekre is el lehet vinni a szélenergiát, amik esetleg leszakadó periférikus területek” –mondta Csontos.

Télen jobb a szél

A szélturbinák elhelyezésének alapos tervezése nemcsak természetvédelmi és energiahálózati szempontból fontos, hanem azért is, hogy a szélenergia minél hatékonyabban egészíthesse ki a már üzemelő napelemparkok teljesítményét. A szakértő szerint a szélturbina-kapacitás megfelelő térbeli elosztásával „lehetőségünk van a lehető legtöbb időpillanatban akár még a 7-8 ezer órás rendelkezésre állást is produkálni”, ami azt jelenti, hogy a hazai szélerőművek az év 80 százalékában bizonyos mértékben képesek energiát termelni. Ráadásul télen, amikor a napos órák száma drasztikusan csökken, a szélturbinák jóval hatékonyabban tudnak termelni, mint a nyári időszakban. Ennek egyik oka, hogy a hűvösebb levegő sűrűbb, így ilyenkor a szélerőművek akár 5-15 százalékos energiatöbbletet is termelhetnek, és télen a szél is erősebben és hosszabb ideig fúj, mondta Csontos. És bár a szakértő szerint a megújuló energiaforrások hátránya, hogy termelésük erősen időjárásfüggő, az eddig stabil energiaforrásként számon tartott Paksi Atomerőműről is kiderült, hogy jóval nagyobb a szélsőséges időjárásnak való kitettsége, mint azt korábban gondolták.

A szélfarmok telepítése önmagában nem elegendő a szektor eredményes fejlesztéséhez. Ezeket az eszközöket praktikus módon kell integrálni a villamos hálózatba és a már meglévő energiafeldolgozó erőművekbe, ráadásul a megtermelt többletenergiát el is kell tárolni. Csontos szerint a centralizált elhelyezésű óriás hőerőművek kora lejárt, hiszen hatékonyságuk rendkívül alacsony. „Az luxus, hogy Pakson az energia 70 százalékát beengedjük a Dunába hőenergiaként”, mondta, miközben több európai országban – így például Dániában is – a Magyarországon kritikus időszaknak tekintett délután öt és este tíz óra közötti időintervallumot az eltárolt energia felhasználásával hidalják át a helyi energiaszolgáltatók. Emellett a dánok a téli időszakban a szélenergiából származó többletáramot a helyi távhőrendszerek szezonális vagy napi szintű hőtároló puffertartályainak felfűtésével hasznosítják, így összekapcsolják a villamosenergia-szektort a hőszektorral, tette hozzá Csontos.

Bár a szél megújuló energiaforrás, a hozzá kapcsolódó beruházások létesítése környezetterhelő hatásokkal jár. Ezek pontos és hatékony felmérésére a javaslatcsomag olyan megoldásokat kínál, mint az EU jogszabályai alapján elkészített stratégiai környezeti vizsgálat (SKV). Csontos szerint az együttműködő szervezeteknek nemcsak alaposan fel kell mérniük az alkalmazott technológiák környezeti terhelésének mértékét, hanem transzparens módon kommunikálniuk is kell a lakosság felé azok lehetséges következményeit . A javaslat szerint a szélfarmok fenntartható működése rendszeres természetvédelmi monitorozással biztosítható, amihez a hatóságoknak 3-5 évente felül kell vizsgálniuk a területi tervezési célú dokumentumokat, hogy összhangban maradjanak az ökológiai, technológiai és társadalmi elvárásokkal.

A lakosságon is sok múlik

A gyakorlati tervezés mellett a társadalom energiafelhasználással kapcsolatos edukációjára is nagy szükség van, mondta a szakértő. Szerinte bár az államnak mindig támogatnia kell a rászorulókat, az Orbán-kormány részéről „elhibázott energetikai hozzáállás volt az olcsó energia. Azt fogjuk igazán megbecsülni, és azzal fogunk takarékoskodni, aminek ára van. Nem azt mondom, hogy csillagászati ára legyen az energiának, de a lakossági szektor nagyon alacsony áron kapta az energiát azokban az időszakokban is, amikor extrém magas volt a világpiaci ár". Csontos szerint a mostanihoz hasonló krízishelyzet bármikor újra bekövetkezhet, és az Orbán-kormány atyáskodó magatartása miatt társadalmi szinten válhat elvárássá, hogy az állam ismét megmentő szerepbe kerüljön, ha drágulni kezd a villamos energia. A szakértő szerint a villamos energia felelősségteljes használatával az emberek háztartásonként akár 15-25 százalék energiát is megspórolhatnak mindenféle állami rezsicsökkentési program nélkül.

A szélfarm sokba kerül, és sokáig tart felépíteni

A szélenergia-fejlesztés átfogó és ütemezett tervezéssel kivitelezhető, de meglehetősen időigényes folyamat lesz. Csontos elmondta, hogy a fejlesztési program első szakasza a leghosszabb, ugyanis csak a szélmérések után kezdődhet meg a turbinák gyártása, és a teljes folyamat három-négy évig is eltarthat. „Azt tartom a legreálisabbnak, hogy 2030-ig a 4000 megawattos kapacitás elhelyezéséhez szükséges potenciális területeket kijelöljük, és elindulnak az engedélyezési eljárások” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy szerinte a legelőrehaladottabb fázisban tartó projektek esetében is legkorábban a 2020-as évek végén állíthatók üzembe újabb szélturbinák, és a Tisza-kormány jelenlegi tervei várhatóan 4-8 éves távlatban valósíthatók meg. Ezek azért is fontosak, mert a szélenergia-termelés jelentős tehertől szabadítaná meg a paksi atomerőmű reaktorait is. A szakértő becslései szerint a tervezett 4000 megawatt szélenergia-kapacitás a magyar villamosenergia-fogyasztási adatok alapján az országos energiaigény 20-25 százalékát is képes lenne megtermelni.

A magyarországi szélenergia-infrastruktúra felfejlesztése nemcsak hosszú időt vesz majd igénybe, hanem jelentős anyagi hátteret is megkíván. Kapitány korábban azt nyilatkozta, hogy az uniós forrásokból (a Helyreállítási Alapból) akár 1,5 milliárd eurót, vagyis körülbelül 530 milliárd forintot is allokálhatnak energiapiaci fejlesztésekre. Mindez része az Európai Unió nagyléptékű szélenergia-fejlesztési terveinek: a 2023-ban bemutatott cselekvési terv szerint a tagállamoknak 2030-ig meg kell kétszerezniük a megújuló energiaforrások arányát az energiafogyasztásában, hogy a huszonhetek 2050-re elérjék a teljes karbonsemlegességet.

Csontos szerint ehhez először a hálózatot kell felkészíteni a megtermelt szélenergia befogadására, ami rendszerint nem állami finanszírozású procedúra, így ezeket a beruházásokat magyar és külföldi befektetők fogják végezni. A javaslatcsomagban Csontosék az önkormányzatok bevonását és az energiaközösségek létrehozását is sürgették, illetve javasolták az Országos energiatervező és környezetgazdálkodási központ felállítását is: ez a szervezet energetikusok, geográfusok, mérnökök, természetvédők, szociológusok bevonásával a szélenergia-fejlesztések tudatos tervezését végezné. Csontosék javaslata ráadásul egy olyan, szélenergia-fejlesztésekkel foglalkozó tárcaközi kibővített munkacsoport létrehozását is szorgalmazza a Gazdasági és Energetikai Minisztérium vezetésével, ami külső szakértők bevonásával a szélenergia-fejlesztések jogi kereteinek kidolgozásáért és az operatív döntésekért felelne. A miniszterektől egyelőre nem kaptak választ javaslataikra.