A 2026-os történelmi hőség és az aszály meteorológiai hátterében a globális cirkulációs változás áll
1901 óta az idei volt a legszárazabb és a második legmelegebb nyár Magyarországon. Az állami meteorológia szolgálat, a HungaroMet a szárazság meteorológiai hátterét vizsgáló elemzése szerint a „szokásosnál melegebb levegő jóval több nedvességet tud telítetlen állapotban megtartani, így nehezebben alakulnak ki a felhők, több lesz a napsugárzás, tovább emelkedik a hőmérséklet és kevesebb lesz a csapadék. A másik ok a nagytérségi cirkuláció megváltozásában kereshető. A nyugati szelek övének északabbra húzódása és az óceánok felett létrejövő különösen nagy és hosszú életű anticiklonok blokkolják a nedvesség áramlását a trópusok irányából a mérsékelt égövbe”.
A Horváth Ákos és Breuer Hajnalka által jegyzett analízis szerint a 2026-os év téli félévében nem hullott a talajok telítés közeli állapotához elégséges mennyiségű csapadék Magyarország területén, így a már tavasz végén is száraz talajfelszín is hozzájárulhatott a nyár eleji „medárd-időszaki konvektív csapadék nagyrészt elmaradjon”.
Első
Június utolsó napjaiban a Szaharából az Ibériai félszigeten át Franciaországon, majd Németországon keresztül egy hosszú életű anticiklon áramlási rendszerében aztán lecsapott az első 2026-os hőhullám.
„A meleg légtömeg sajátossága az volt, hogy Afrikából Európába érkezve nem csökkent a hőmérséklete. Ennek egyik oka a száraz felszín, az erős napsugárzás és az anticiklon együttes hatására kialakuló pozitív visszacsatolás, a »hőkupola« volt, amely tovább melegítette, vagy legalábbis nem hagyta lehűlni a délről érkezett légtömeget. Ebben az időjárási helyzetben 2000-3000 méter magasban igen erős inverzió alatt labilis, közel száraz adiabatikus vertikális rétegzettségű légállapot alakult ki.
Az inverzió alatti turbulens átkeveredés képes volt minden nedvességet felvenni az egyébként is meglehetősen száraz talajfelszínről. A telítetlen levegőben elmaradt a gomolyfelhő képződés, a zavartalan napsugárzás hatására alulról tovább forrósodott a levegő”.
Második
A Nyugat-Európában tízezres többlethalálozást okozó júniusi után szinte azonnal lecsapó következő markáns forró léghullám egy ciklon előoldalán, egyenesen Afrikából érkezett július végén.
A HungaroMet elemzői szerint az ilyen típusú dinamikus meleg periódus nem szokott sokáig tartani, ez azonban kivétel volt. Az extrém meleg levegő egészen augusztus 7-ig a térség felett maradt, megadva a kegyelemdöfést a kiszáradó mezőgazdasági kultúráknak. Egy-egy hidegfront érintő átvonulása csökkentette némileg a hőmérsékletet, „de az Afrikától felnyúló anticiklon peremén közvetlenül a Kárpát-medence irányába áramló nagyon meleg levegő hatása” szeptember első felében meghatározó maradt.
Cirkulációs átalakulás
A HungaroMet szakértői szerint a Kárpát-medencét idén különösen sújtó aszály a néhány éve megindult „globális méretű cirkuláció-változáshoz köthető (...) A nyugati szelek övének északabbra húzódásával és a sivatagi anticiklonok erősödésével kevesebb nedvesség jutott a mérsékelt égövbe. A nedvesség hiány hozzájárult a ciklonok aktivitásának csökkenéséhez, amely miatt tovább csökkent a trópusok felől jövő nedvesség transzport. A kisebb nedvességáram és az alapból melegebb, a vízgőzt telítetlen formában megtartani képes levegőben kevés volt a felhő így főleg a nyár első felében még erősebb és hosszabb lett a napsugárzás. A napsugárzás hatására tovább melegedő levegő még több nedvességet volt képes telítetlen formában magában tartani, kiszárítva a talajt és létrehozva olyan pozitív visszacsatolásokat, mint a hőkupolának nevezett állapot”.
Az elemzés szerzőpárosa szerint még kérdeses, hogy a jelenlegi cirkulációs állapot – a nyugati szelek övének északabbra húzódása, a sivatagi anticiklon erőssége – egy tartósan fennmaradó cirkulációs típust jelent-e. Mint írják, „amennyiben a meridionális hőcsere csökkenésével meg tud erősödni a poláris hideg, és újra megjelennek a gyakoribb meridionális áramlások – a ciklonok pályája délebbre tolódik – akkor van esélye a nedvesebb nyarak megjelenésének. Ha azonban folytatódik a légkör felmelegedése, akkor a jelenlegi cirkulációs állapot állandósulhat, annak minden járulékával együtt”.