Mi köze a go játéknak a nyelvi modellekhez, és mit bízhatunk a mesterséges intelligenciára az orvos mellett vagy a kutatólaborban? Élvonalbeli kutatók és szakemberek beszélnek friss eredményekről, hazai fejlesztésekről és a technológia nyitott kérdéseiről október 5–9. között az ELTE Informatikai Karán. A délutáni előadások ingyenesek, regisztrálni sem kell.

Az előadók között lesz például Benedek Csaba, a SZTAKI kutatáskoordinációs igazgatója, aki a gépi térérzékelés olyan eredményeiről beszél, amelyek a robotlátástól az orvosi diagnosztikáig hasznosulhatnak. Csabai István fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját is meghallgathatjuk, aki a nyolcvanas évek óta foglalkozik mesterséges intelligenciával. Kutatásaiban a gépi tanulás alkalmazása a világegyetem nagy léptékű szerkezetének vizsgálatától a mélytanulásra épülő orvosi képdiagnosztikáig terjed. Kocsis Levente személyében pedig olyan kutató érkezik, akinek a munkája az AI egyik emblematikus áttöréséhez is hozzájárult. A Szepesvári Csabával közösen kidolgozott UCT algoritmus az AlphaGo keresési eljárásának fontos előzménye volt. A rendezvény időzítése is ezt az áttörést idézi fel, ugyanis 2015. október 5–9. között győzte le az AlphaGo 5:0 arányban Fan Hui Európa-bajnok go-játékost. Ez volt az első alkalom, hogy számítógépes program teljes méretű táblán, előnyadás nélkül győzött le profi játékost.

A chatbotokon túl

A szervezők a friss eredmények és a hazai fejlesztések bemutatása mellett a különböző tudományterületek közötti párbeszédnek is teret szeretnének adni, és megmutatni a nagyközönségnek, hogy a mesterséges intelligencia jóval több a generatív modelleknél és a chatbotoknál. Ebből a sokféleségből adnak ízelítőt az intelligencia és az optimalizáció kapcsolatáról, a biológiai működésből merítő neurális hálózatokról, valamint a robotikáról és a gépi térérzékelésről szóló előadások is.

Persze a nyelvi modellek sem maradnak ki a programból: a magyar kutatók által tanított Racka kapcsán a magyar nyelvű tanítóanyagok összeállításáról, a betanítás (vagy inkább tovább tanítás) tapasztalatairól, valamint a modellek képességeiről és korlátairól is hallhatunk. A Turing-tesztekről és fordított Turing-tesztekről szóló előadás azt járja körül, hogyan állapíthatjuk meg, hogy emberrel vagy géppel van-e dolgunk. Társadalmi és etikai kérdések is előkerülnek: miért tulajdonítunk tudatot és érzelmeket a mesterséges intelligenciának, és milyen erkölcsi dilemmákat vet fel a katonai alkalmazása?

Az AI hetének helyszíne az ELTE lágymányosi campusának déli tömbje (Pázmány Péter sétány 1/C). Szakembereket, egyetemistákat, középiskolásokat és érdeklődő laikusokat egyaránt várnak a szervezők, akik azt is remélik, hogy a kezdeményezés évente visszatérő eseménnyé válik, amelyhez a hazai kutatóintézmények mellett a gazdasági és kulturális élet szereplői is csatlakoznak.

A részletes programról az ELTE IK oldalán lehet tájékozódni.