A fénnyel vezérelt ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseiért az 54 éves amerikai Karl Deisseroth, a Howard Hughes Orvostudományi Intézet és a Stanford Egyetem kutatója, a 71 éves német Peter Hegemann, a Berlini Humboldt Egyetem professzora és a 73 éves német Georg Nagel, a Würzburgi Egyetem kutatója kapta meg hétfőn az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A svédországi Karolinska Intézet orvosi egyetemének Nobel-bizottsága szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák összefüggéseit régóta vizsgálják a kutatók, amely folyamatok megértéséhez jelentősen hozzájárultak a díjazottak kutatásai.

A három díjazott kutató az optogenetikában elsőként fejlesztett ki olyan eljárást, ami lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban: „ezt a módszert ma már világszerte laboratóriumokban használják az agy rejtélyeinek feltárására” – áll a bizottság indoklásában. A hétfőn kiadott sajtóközlemény szerint a nagy volumenű felfedezés akkor kezdődött, amikor Hegemann és Nagel egy egysejtű algában felfedeztek egy új fehérjét, a channelrhodopsint, amit Deisseroth az idegsejtek fény által vezérelt kapcsolójává alakított. „Az optogenetika lehetőséget ad arra, hogy az agyat olyan módon térképezzük fel, amiről korábban csak álmodhattunk” — mondta Per Svenningsson, a fiziológiai-orvostudományi Nobel-bizottság elnöke.

Először Hegemann kezdte el tanulmányozni a chlamydomonas nevű egysejtű alga fény irányába történő mozgását, majd a 2000-es évek elején Nagellel együtt fedezték fel a sejt felszínén található channelrhodopsin algafehérjét. Amikor a fehérjét kék fénnyel megvilágították, olyan csatorna nyílt meg, amin keresztül a töltött ionok képesek voltak beáramlani a sejtbe, majd elektromos impulzusokat létrehozni ott. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy függetlenül attól, hogy melyik sejtbe juttatják be a fehérjét, az érintett sejtek fényérzékennyé válnak. A felfedezés után Deisseroth a channelrhodopsin génjét patkányok idegsejtjeibe juttatta be, ahol a sejtek kék fénnyel történő megvilágításával képes volt idegi jeleket kiváltani. A jelentős felfedezés eredményeit már 2005-ben publikálta, majd a kísérletet élő egereken is sikeresen elvégezte.

Az éves Nobel-díj-bejelentések rendszerint az élettani vagy orvostudományi díjak kiosztásával kezdődnek, amit a következő napokban a fizikai, kémiai, irodalmi, béke- és közgazdasági díjak követnek. Alfred Nobel svéd feltaláló végrendeletének rendelkezései alapján 1901 óta eredetileg öt kategóriában oszt ki díjakat a bizottság, míg a közgazdasági díjat Svédország központi bankja, a Riksbank alapította 1968-ban. Az orvosi és élettani Nobel-díjak között vannak olyan meghatározó felfedezések, mint Alexander Fleming penicillinnel kapcsolatos munkája, amit 1945-ben ismertek el Nobel-díjjal, illetve Karl Landsteiner tevékenysége – ő 1930-ban nyerte el a díjat az emberi vércsoportok felfedezéséért.

A hagyomány szerint a díjátadót december 10-én, Nobel halálának évfordulóján tartják, a svéd és norvég királyi családok jelenlétében. Tavaly az amerikai Mary Brunkow és Fred Ramsdell, illetve a japán Shimon Sakaguchi az immunrendszer egészséges sejteket megkímélő működését feltáró munkájukért kapták meg a díjat. A Karolinska Intézet indoklása szerint tavaly a három kutató „a perifériás immuntolerancia terén elért felfedezéseivel” érdemelte ki az elismerést.