A súlyos depressziós esetek negyede összefügghet a felborult belső órával
A súlyos, visszatérő depresszióval élők közel negyedénél a belső óra felborulása állhat a betegség hátterében – derül ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak a British Journal of Psychiatry című folyóiratban megjelent friss tanulmányából.
A kutatók több mint 10 ezer, súlyos és visszatérő depresszióval küzdő ausztrál résztvevőt kérdeztek alvási szokásaikról és tüneteik évszakos változásairól, és nyálmintát is vettek tőlük genetikai elemzéshez. A résztvevők 23 százalékánál azonosították az általuk cirkadiánnak nevezett depressziót. Ide azok tartoztak, akiken a belső óra zavarának hat jele közül legalább három megfigyelhető volt, például későn fekszenek le, alvásidőtől függetlenül nagyon fáradtan ébrednek, szabadnapokon sokáig alszanak, vagy hangulatuk, energiaszintjük és étvágyuk erősen ingadozik az évszakokkal. A kutatócsoport tagja, Emiliana Tonini szerint ilyenkor nem az alvás mennyisége, hanem a ritmusa és rendszeressége a döntő.
A cirkadián depresszióval élők tünetei általában súlyosabbak voltak, és a betegség náluk korábban, átlagosan 18 éves korban kezdődött, szemben a többiek 23 éves kezdetével. Gyakrabban hordoztak olyan genetikai változatokat is, amelyek alvászavarokkal, magasabb testsúllyal, gyulladásos markerekkel és ADHD-val függenek össze. A kutatást vezető Ian Hickie szerint a modern életmód is hozzájárul a problémához, hiszen a belső órát minden reggel a fény állítja be, mi viszont napközben zárt térben ülünk, este pedig mesterséges fényben vagyunk.
A résztvevők arról is beszámoltak, hogy náluk a gyakran felírt szelektív szerotoninvisszavétel-gátló (SSRI) antidepresszánsok kevésbé hatottak, és több mellékhatást okoztak. A kutatók most klinikai vizsgálatot indítanak annak tesztelésére, hogy a melatonin, illetve a belső órát szabályozó szokások, mint a napkeltekori rendszeres ébredés, a reggeli és déli napfény, valamint a nappali étkezések és testmozgás, hatékonyabbak lehetnek-e ennél a csoportnál.
A New Scientistnek nyilatkozó Colleen Loo, az Új-Dél-Wales-i Egyetem pszichiátere szerint az eredmények előreviszik a terület kutatását, de még több vizsgálat kell ahhoz, hogy a cirkadián depressziót a depresszió önálló altípusaként ismerjék el, és ez alapján döntsenek a kezelésről. Ugyanakkor hozzátette, hogy akik úgy érzik, a belső órájuk nem működik jól, azok a meglévő kezelésük mellett kipróbálhatják a melatonint és az életmódbeli változtatásokat, de erről érdemes kezelőorvosukkal is egyeztetniük.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat súlyos, visszatérő depresszióval élőkre vonatkozott, így a 23 százalékos arány nem a depresszióval élők egészére érvényes – az antidepresszánsok szedését senki ne hagyja abba orvosi konzultáció nélkül!
Kapcsolódó cikkek:
Már az 1 órával korábbi kelés is jelentősen csökkenti a depresszió kockázatát egy gigantikus kutatás szerint
850 ezer ember genetikai adatait, alvási szokásait és hangulatzavarait vizsgálta egy amerikai kutatás. Minden egyes órával, amivel a bagoly típusok előrébb hozzák a lefekvés időpontját, negyedével csökkentik a súlyos depresszió kialakulásának kockázatát.
Már lefekvéskor eldől, hogyan fogunk ébredni
Pacsirta vagy bagoly? Kávé vagy energiaital? Mobil vagy ébresztőóra? Szieszta vagy power nap? Nincs az a praktika, ami kiváltaná a minőségi és elegendő mennyiségű alvást.
Valóban hatástalanok lennének az antidepresszánsok?
Hiába képes a placebo pozitív változásokat elérni egyes betegek állapotában, a publikált kísérletek és az engedélyeztetéshez szükséges vizsgálatok azt igazolják, hogy a valódi hatóanyagok jelentősen jobb eredménnyel járnak.