Mire jó a cirkadián ritmus és a kronobiológia? Mi az a szociális jetlag? Meghalhatunk-e álmunkban? Ilyen kérdéseket boncolgattak kedd este a Qubit Live #10 előadói, Bódizs Róbert pszichológus, Fabó Dániel neurológus és Ella Krisztina molekuláris biológus.
A hosszú, időzónákat átszelő utazások okozta alváshiány félelemmel, szorongással, de akár a szkizofréniára jellemző tünetekkel is járhat. Az életkor, a stressz és saját alvási szokásaink is közrejátszanak – de valóban ennyire veszélyes a jetlag?
Hiába ért egyet a tudomány, a lakosság és a politikusok is abban, hogy az óraátállítás mára felesleges, sőt káros gyakorlattá vált, a világjárvány megakasztotta az EU-s döntéshozatalt. Jó hír, hogy az óraátállítás eltörlése nem marad el, csak késik, de nagy kérdés, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon-e.
Egy friss angliai kutatás szerint a cirkadián ritmus genetikai szabályozása a növényekben szinte ugyanaz, mint az állatokban, a minimális egyedi különbségek viszont akár 10 órás eltéréseket is jelenthetnek.
A Magyar Alvásszövetség szerint a cirkadián ritmus sérülését azonnal fel kell ismerni, és helyre kell állítani. Ebben nyújt segítséget a naponta egy órán át tartó online alvásterápia.
A tengerek átlaghőmérséklete a mai hőforrásokénak felelt meg, nyáron 40 Celsius-fokos lehetett.
Bár az állatkísérletek azt mutatják, hogy a kék fény sejtszinten is károsítja a látást, az emberi szem fel van vértezve a monitorok és mobilképernyők fényével szemben. A legújabb optometriai kutatások szerint viszont az erős mesterséges fény valóban megzavarja az emberek egészséges fiziológiai folyamatait.
A Kaliforniai Egyetem neurológusai kevés éjszakai alvás után is fitten ébredő embereknél azonosították azt a génmutációt, amelynek további kutatása az alvászavarok terápiájában is jelentős távlatokat nyithat.
A biológia jelenlegi állása szerint a növények igenis látnak, hallanak, sőt még kommunikálnak is egymással, bár nem úgy, mint az ember. Hanem akkor hogyan?