Racsmány Mihály pszichológus, memóriakutató szerint az instrukcionalista pedagógiát nem elvetni kellene, hanem korszerű formában újraépíteni a magyar közoktatásban. De miért nem működik egyformán jól a konstruktivista oktatás a különböző társadalmi hátterű gyerekeknél, és mit mutatnak a legutóbbi PISA-eredmények az instrukcionalista megközelítés hatékonyságáról?
Indokolja-e az előítéletesség mérésének fontossága, hogy a kutatók nyíltan rasszista állításokat használjanak a kérdőíveikben? A társadalomkutatók között kirobbant vita tétje, hogy megengedhető-e a roma emberek megalázása annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a többségi társadalom előítéleteiről.
Franciaország nem a tüntetések és nem is a bevándorlás, hanem a jóléti állam maradékának felszámolása miatt vágtat a vesztébe – mondja Erőss Gábor szociológus, aki 36 éve jár francia diáktüntetésekre.
Mekis Péter filozófus 18 évig tanított az ELTE-n, aztán kalandos úton eljutott Ugandába, ahol a túlzsúfolt állami iskolákból érkező gyerekeknek oktat programozást és robotikát. A digitális készségek fejlesztése csak a program felszíne – az igazi cél a tanuláshoz elengedhetetlen készségek fejlesztése.
„A funkcionális analfabéták köztünk élnek. Nem olvasnak, csak videókat néznek” – állapította meg egy lengyel oktatási szakértő, míg Romániában nemzetbiztonsági problémának nevezték az iskolai egyenlőtlenség növekedését.
A most közölt adatokból kibontakozó hosszú távú trendek ijesztő képet festenek nemcsak a 15 éves diákok képességeiről, hanem a magyar oktatási rendszer állapotáról is. Az oktatási minisztérium az alapkompetenciák erősítésével, olvasási kampánnyal és AI-stratégiával reagálna a romló eredményekre.
Szeptember 8-án, kedden teszik közzé a 2025-ös tesztek eredményeit – ez volt a PISA történetének eddigi legnagyobb adatfelvétele. Az eredmények között most először szerepel majd a számítógépes problémamegoldás és a digitális környezetben való tanulás.
Izgalommal és félelmekkel várják a tanárok a ma induló új tanévet. A kormányváltással elérhető közelségbe került a vágyott szakmai autonómia, de a valódi iskolai rendszerváltozáshoz továbbra is számos feltétel hiányzik.
A mesterséges intelligencia egyszerre ígér jóval hatékonyabb tanulást és fenyeget azzal, hogy elszegényíti gondolkodásunkat. Knausz Imre és Greskovits György arról vitatkoznak, hogyan alakíthatja át az AI az oktatást.
Az iskola legyen gyerekközpontú, igazságos, és neveljen demokráciára. K. Horváth Zsolt társadalomtörténész szerint ehhez elég lenne elővenni és a 21. századhoz igazítani az elfeledett reformelképzeléseket.
Mi történik egy családban, ha nem az anya, hanem az apa marad otthon a kisgyerekkel? Egy friss hazai kutatás azt mutatja meg, hogyan írhatja át ez a döntés a kenyérkereső férfi ideálját, miközben erősítheti az apa-gyerek kapcsolatot és kiegyenlítheti a párkapcsolati dinamikákat.
Az új oktatási kormányzat új NAT-ot ígért, de vajon mennyire voltak sikeresek az elmúlt 30 év Nemzeti alaptantervei, és milyen tanulságokat lehet belőlük levonni a jövőre nézve?
Nyugodtabb iskolákat, a pedagógusok kisebb terhelését és új vezetőket ígér Lannert Judit oktatási és gyerekügyi miniszter a Qubitnek adott megainterjújában. Egy új NAT mellett az iskolák rugalmasabban szervezhetnék a tanítást, és a civil szervezetek is visszatérhetnek.
2019 után a magyar állam gyakorlatilag kiszervezte a szegénység kezelését a katolikus Máltai Szeretetszolgálatnak. A 300 legszegényebb magyar faluban működő, több mint 160 milliárd forintos FETE program egyszerre lett az utolsó kapaszkodó és a nyomor konzerválásának szimbóluma.
A Barnahus-modell lényege, hogy a bántalmazott gyerekeket biztonságos környezetben, speciálisan képzett szakemberek hallgatják meg, lehetőleg csak egyszer. Ez nemcsak a további traumát csökkenti, hanem a bizonyítás esélyeit is javítja.