Domokos Gábor, a világhírű gömböc egyik feltalálója és Regős Krisztina, a BME elsőéves doktorandusza olyan geometriai modellt dolgozott ki Konsztantyin Novoszjolov orosz sztárfizikussal közösen, amellyel sikeresen átvágható az anyagtudományi fejlesztések gordiuszi csomója.
Az MIT tudósai két egymástól távol eső tudományterület alapkutatási eredményeit felhasználva fejlesztik terápiás eljárásukat. A meglepő együttállásról a két ihletadó magyar kutatót, Karikó Katalint és Domokos Gábort kérdeztük.
Az Emirates Team New Zealand (ETNZ) nyerte szerdán a vitorlázó Amerika-kupát, a sportág technológiailag legfejlettebb hajóit felvonultató világversenyét. A győztes új-zélandi csapat a világhírű magyar találmányról, a gömböcről elnevezett szoftver továbbfejlesztett változatával jutott el a győzelemig.
Két magyar kutatás is a tudományos folyóirat év végi toplistájára került: az ELTE és a Lund Egyetem etológusai a kutyák orráról állapítottak meg valami újat; Domokos Gábor mérnök és kutatótársai pedig azt bizonyították filozofikus elemeket sem nélkülöző cikkükben, hogy ami csak szétesik a világban – a jégtömböktől a sziklákig –, az kockára emlékeztető darabokra hullik.
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.