Magyar kutatók pontfelhője tárja fel az ingókövek stabilitásának titkát
Rangos nemzetközi elismerést gyűjtött be a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (BME) Morfodinamikai Kutatócsoportja – jelentette szerdán a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) honlapja.
A világhírű gömböc egyik feltalálójaként ismerté vált alkalmazott matematikus Domokos Gábor vezette kutatócsoport a spanyolországi Ponteverdra tartományban található Pena do Equilibrio nevű ingókő stabilitásának vizsgálatáról szóló tanulmánya nyerte idén a rangos Rock Mechanics and Rock Engineering folyóirat legjobb publikációnak járó Giovanni Barla-díját.
Domokos és kollégái egy vadonatúj egyedi módszerrel elemezték a szeizmikus események visszakövetésében kulcsszerepet játszó geológiai képződmény stabilitását: a helyszínen a spanyol kutatók által 3D-ben beszkennelt gránittömb virtuális mását a magyarok már a BME-n vizsgálták.
A kutatás az egyensúly és a stabilitás problémáját firtatta az ingókőről készült pontfelhőnek nevezett adathalmaz segítségével. A kutatócsoport olyan kérdésekre is választ keresett, amelyekkel a spanyol szakemberek eddig nem foglalkoztak. „Egy ilyen kőtömb ugyanis sokféleképpen mozoghat: legurulhat, lecsúszhat, de például megpróbálhatjuk elfordítani egy az alátámasztásra merőleges tengely mentén is” – idézi a HUN-REN honlapja Domokost.
A magyar kutatók az esetleges földrengések hatását is megvizsgálták a magyar kollégák, ami alapján világossá vált, hogy a régióban tapasztalható átlagos erejű földrengés biztosan nem lökné le a helyéről a kőtömböt, ám a környéken történelmileg valaha mért legerősebb rengés valószínűleg már igen. Abból pedig, hogy a 360 tonnás gránit még mindig a helyén van, a kutatók arra is köveztethetnek, hogy az elmúlt néhány száz évben nem történt ilyen erősségű földrengés a területen.
„Ennél sokkal meglepőbb azonban az, hogy sikerült egy olyan mozgáspályát találnunk, amely mentén mindössze hat izmos férfi együttes erőkifejtése lebillenthetné a helyéről a követ. Ez az eredmény pedig már alapvetően befolyásolhatja a sziklatömb körüli biztonsági intézkedéseket, azaz a kutatás egyértelmű haszna, hogy valószínűleg el tudunk kerülni egy esetleges balesetet” – summázta a tanulmány eredményeit Domokos, aki szerint a BME Morfodinamika Kutatócsoportja ugyan számos geológiai és geofizikai problémával foglalkozott már eddig is, de ennyire gyakorlati, ipari alkalmazás-közeli feladatuk még nem volt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: