Kutatásunk eredményei szerint a fővárosban az utóbbi években egyre nő a kivágott fák száma, de ezt nem lehet szimplán a gonosz fűrészes emberre fogni. Bardóczi Sándor főtájépítész segít megérteni, milyen ma fának lenni Budapesten.
Ősi pollenminták és a fosszíliák alapján dán kutatók azt állítják, hogy százezer évvel ezelőtt a megafauna határozta meg a kontinens flóráját.
Az UPRA.space csapata augusztus közepén háromórás repülésre indította magaslégköri ballonját, hogy felvételeket készítsen a fővárosról és környékéről. A kompozit képeken jól érzékeltethető a növényzet állapota is.
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.