A széles körben elterjedt feltételezésekkel ellentétben az ezelőtt 130 ezer és 115 ezer év közötti utolsó interglaciális időszakban a sűrű egybefüggő erdők helyett, mozaikos szerkezetű, gyepekkel és ligeterdőkkel tarkított növénytársulások jellemezték az európai kontinens vegetációját. Legalábbis erre jutottak a dániai Aarhus Egyetem kutatói, akik a New Scientist beszámolója szerint az ebből az időszakból fennmaradt pollenmintákat elemezve számítógépes modellezéssel rekonstruálták a földrész flóráját.

A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a dán ökológusok az Északi-sarkvidéktől a Földközi-tengerig begyűjtött ősi pollenminták, valamint a korszakból fennmaradt állati fosszíliák alapján azt állítják, hogy a kontinens flóráját a nagytestű növényevők populációi alakították.

Az európai megafauna – mások mellett a gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis), az erdei őselefánt (Palaeoloxodon antiquus, korábban Elephas antiquus) vagy az óriásszarvas (Megaloceros giganteus) – tipró-legelő életmódja alapvetően formálta a növénytársulásokat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az eddigi utolsó tömeges kihalási eseményt a klíma és az emberek együtt hozták össze

Bodnár Zsolt tudomány 2023. augusztus 22.

Az emberi populációk növekedése és terjedése, valamint a változó éghajlat miatt egyre több erdőtűz keletkezett, ami a megafauna nagy emlősfajainak kipusztulását eredményezte.

Egy kanadai tó jelölheti azt a pillanatot, amikor az emberiség bolygóformáló erővé vált

Tóth András tudomány 2023. július 31.

Hát hol élünk? A holocénban vagy az antropocénban? Egy új javaslat a Crawford-tavat használná mérceként, de heves viták várhatók, és kérdés, hogy mit szól mindehhez a Negyedidőszaki Sztratigráfiai Albizottság.

Legutóbb a jégkorszak után változott olyan gyorsan a Föld vegetációja, mint most

Dippold Ádám tudomány 2021. május 21.

A Wisconsini Egyetem kutatói szerint a földművelés megjelenésével olyan tempóban változott a Föld növényvilága, amilyenre legutóbb a jégkorszak végén volt példa. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy még nem értünk a történet végére, a mostani trendek alapján a biodiverzitás további csökkenésére számítanak.