A Homo sapiens megjelenése előtt elefántok és orrszarvuk uralták az Európa nagyobb felén elterülő ligeterdős szavannákat
A széles körben elterjedt feltételezésekkel ellentétben az ezelőtt 130 ezer és 115 ezer év közötti utolsó interglaciális időszakban a sűrű egybefüggő erdők helyett, mozaikos szerkezetű, gyepekkel és ligeterdőkkel tarkított növénytársulások jellemezték az európai kontinens vegetációját. Legalábbis erre jutottak a dániai Aarhus Egyetem kutatói, akik a New Scientist beszámolója szerint az ebből az időszakból fennmaradt pollenmintákat elemezve számítógépes modellezéssel rekonstruálták a földrész flóráját.
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a dán ökológusok az Északi-sarkvidéktől a Földközi-tengerig begyűjtött ősi pollenminták, valamint a korszakból fennmaradt állati fosszíliák alapján azt állítják, hogy a kontinens flóráját a nagytestű növényevők populációi alakították.
Az európai megafauna – mások mellett a gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis), az erdei őselefánt (Palaeoloxodon antiquus, korábban Elephas antiquus) vagy az óriásszarvas (Megaloceros giganteus) – tipró-legelő életmódja alapvetően formálta a növénytársulásokat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: