A Föld szárazföldi területeinek 60 százalékán már veszélyben van a bioszféra egészsége

A Potsdami Klímahatáskutató Intézet (PIK) és a bécsi BOKU Egyetem kutatóinak vezetésével készült új tanulmány eddig példátlan térbeli részletességgel, évszázadokra visszanyúlóan térképezte fel az úgynevezett „funkcionális bioszféra-integritás” földi határait, vagyis azt, hogy a növényzet milyen mértékben képes fenntartani a bolygó ökoszisztémáinak működését, miközben ellenáll az emberi tevékenységek okozta zavaroknak.

A One Earth folyóiratban publikált kutatás szerint a Föld szárazföldi területeinek 60 százaléka már a helyi biztonságos zóna határain kívül található, míg 38 százalékuk magas kockázatú övezetbe esik. Ez azt jelenti, hogy a bolygó jelentős részén a növényzet és az ökoszisztémák már túlterheltek, és nem képesek teljes mértékben ellátni a bioszféra működésének szabályozásában betöltött szerepüket.

A kutatás két fő mutatóval mérte a bioszféra terhelését:

• az emberi felhasználásra elvont természetes biomassza arányával, beleértve a terményeket, a faanyagot és a növényi melléktermékeket, valamint
• az ökoszisztéma destabilizációjának kockázatával, amely a növényzet szerkezeti változásait és a víz-, szén- és nitrogénháztartás egyensúlyzavarait rögzíti.

A globális LPJmL bioszféra-modellt használva a kutatók 1600-tól napjainkig követték a földhasználat és az éghajlat hatásait.

Az eredmények szerint már 1600 körül aggasztó tendenciák jelentkeztek a középszélességi övekben, míg 1900-ra a szárazföldi területek 37 százaléka lépte túl a helyi biztonságos zónát, 14 százalék pedig magas kockázatú volt. A tanulmány kiemeli, hogy Európa, Ázsia és Észak-Amerika a leginkább érintett ebben a folyamatban, főként az intenzív mezőgazdasági átalakulás miatt.

Johan Rockström, a PIK kutatója szerint ez az első olyan világatlasz, amely bemutatja a bioszféra funkcionális integritásának túllépését, és betekintést nyújt a biomassza-felhasználás, az ökoszisztéma-zavarok és az éghajlatváltozás mérséklésének összefüggéseibe. A kutatók sürgetik, hogy a politikai döntéshozók világszerte átfogó bioszféra-védelmet biztosítsanak a fokozott klímavédelmi intézkedések mellett, hogy megőrizhessük a Föld rendszerének stabilitását – ez magában foglalhatja például az esőerdők védelmét és újratelepítését, valamint a fenntartható mezőgazdasági és városi zöld infrastruktúra-programok bevezetését.